Hozzávetőleges piaci ár szántó 1 hektár: aktualitások Magyarországon
Élelmiszeriparunk egyik alapvető és meghatározó része a mezőgazdasági termőföld. Globálisan, a Föld teljes felszínének hozzávetőlegesen 29%-a, tehát kevesebb, mint egyharmada szárazföld, de még ennél is kevesebb, csupán 8% hasznosítható az agráriumban. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási körülmények hatására ez a szám folyamatosan csökkenést mutat, az elsivatagodás veszélye miatt nem csak a Föld távoli, de akár magyarországi részein is találkozhatunk ezekkel a problémákkal. Az elmúlt bő egy évtized során mégis egyre többen döntöttek a vidéki újrakezdés, a mezőgazdasági munka és termelés mellett.
Landuse és földtípusok: hogyan alakul a piac 2024-ben
Magyarország földterülete 9 303,4 ezer hektár, amelyből 5 110,8 ezer hektárt (közel 55%) tesznek ki a mezőgazdasági területek. A KSH adatgyűjtése szerint 2023. június 1-jén Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben volt a legmagasabb a mezőgazdasági földterületek mértéke. Az ország keleti, észak-keleti részén ugyancsak számottevő ez az érték, főként a Kunság és Hajdúság adta területeken. A különböző gabonafélék betakarításánál ugyancsak ezek a vármegyék a mérvadóak.
Ha valaki ma mezőgazdasági termőföldet szeretne vásárolni, ugyancsak a pénztárcájába kell nyúlnia. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a földforgalmi átlagár, 2022-ben átlépte a hektáronkénti 2 millió forintot is. A területi szintű adatoknál látható, hogy a legdrágább földterületeket Tolna, Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben vásárolhattuk meg 2022-ben. Ezekben a vármegyékben egy hektár földért átlagosan 2,4 millió forintért kértek az eladók, ami jóval az országos átlag, 2,05 millió forint fölött áll.
A bérleti díjak ugyancsak az országos átlag fölött vannak a jelzett vármegyékben, főként Tolna (100 600 forint/hektár) és Hajdú-Bihar (105 600 forint/hektár) egyes részein kerül jelentősen többe a földbérlés, mint az ország más részein. Az országos átlag 2022-ben 81 600 forint volt hektáronként, várhatóan azonban mind ez, mind a földforgalmi átlagár a 2023-as és az idei évben is tovább emelkedik majd.
A túlárazottság, valamint a spekulációs földfelvásárlásnak igyekezett gátat szabni egy 2023-as törvénymódosítást, amely célja, hogy 10%-ban maximalizálja a földek árának évről évre történő emelkedését. Egy hektárnyi földterület értékét nagyban befolyásolja, hogy milyen aranykorona besorolással bír. Az aranykorona minősítés az egy egységnyi földterület tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, megművelhetőségének mutatója. Minél magasabb (1-től 100-ig) az aranykorona minősítés, annál jobb minőségű az adott föld. A mutató négy feltételt vizsgál: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok.
Megéri-e ma földet birtokolni?
Minél magasabb az aranykorona, annál értékesebb a föld, és általában annál magasabb a vételár és bérleti díj. A földforgalom és a bérleti díjak növekedése, a termeléshez szükséges eszközök, vetőmagok, műtrágyák költségei és a válságok hatásai miatt a megtérülési idő hosszabbá válik. Esetenként a 15-20 év is reális lehet a vételár megtérülése szempontjából, amely időre még egyéb tényezők közbevetődhetnek. Az időjárási viszontagságok és a geopolitikai kockázatok miatt a piaci kilátások bizonytalansággal terheltek. A fiatalabb korosztály vidékre költözése és újrakezdése egyre népszerűbb, és sokan saját vagy kis értékesítési célú gazdálkodást terveznek.
2024-es árakkal kapcsolatos összegző adatok
Az MBH Termőföldindex 2024-ben 335,7 pontra nőtt a 2023-as 333,6 pontról. A 2024-es évben a szántóterületek ára átlagosan 2,38-2,39 millió forintért volt hozzáférhető egy hektárra vetítve, amely 1,6%-os növekedés 2023-hoz képest. Régiónként eltérő mozgások figyelhetők meg: a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt a legnagyobb árnövekedés (6,9% és 5,6%), míg a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön enyhébb változások, illetve néha csökkenés tapasztalható. Közép-Magyarország továbbra is a legmagasabb átlagárat mutatta, hozzávetőleg 3 millió forint/ha körüli értékkel. Hajdú-Bihar, Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegyékben voltak a legdrágábbak a szántóárak, 2,6-3,24 millió Ft/ha körüli szinten. Nógrád és néhány észak-magyarországi megye viszont alacsonyabb átlagárakat mutatott (1,39 millió Ft/ha Nógrádban).
A gyümölcsösök átlagára 3,17-3,53 millió Ft/ha között mozogott 2024-ben, a gyepek és legelők 1,28-1,32 millió Ft/ha közötti tartományban maradtak, az erdőkért pedig körülbelül 1,29 millió Ft/ha volt az átlag. A legmagasabb erdő- és gyepárak Közép-Magyarországon voltak: az erdő 1,5 millió Ft/ha felett, a gyepek 1,7 millió Ft/ha környékén.
A 2024-es adatok szerint a jobb minőségű földek ára emelkedett leginkább: a 35 aranykorona feletti szántók esetében a növekedés 34%-os volt 2022-höz képest. Emellett a 15-25, illetve 25-35 AK közötti kategóriákban 18-22%-os drágulás figyelhető meg, míg az alacsonyabb AK-értékű területeké 7%-os növekedést mutatott. A földárak korábbi mintázata megváltozott: a piaci figyelem egyre inkább a jobb adottságú területek felé fordul, ami hosszú távon az invesztálások irányát is befolyásolhatja.
- A szántó átlagára 2,4 millió Ft/ha volt 2024-ben. Legdrágábbak a szőlőterületek, medián árak meghaladták a 3,5 millió Ft/ha-t, míg a kert kategóriában Pest megye mediánja 14,53 millió Ft/ha-t ért el.
- A legnagyobb forgalom a szántóföldekben zajlott; a medián ár 2,41 millió Ft/ha volt. A megyei medián árak közül Hajdú-Bihar, Fejér, Tolna és Békés voltak az élen 2024-ben.
- A termőföld értékesítési volumen 24%-kal nőtt 2024-ben az előző évhez képest, az értékesített területek 71%-a a szántó volt. A mikrorégiók között Hajdú-Bihar hajtott a legdrágább szántói átlaggal.
Részletes adatok: vármegyék és művelési ágak
A szántó átlagára a legmagasabb Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar területén volt a járások között: a Szentendrei és Szigetszentmiklósi járásokban például 5,6 és 5,2 millió Ft/ha a legmagasabb árak. Pest megye egészében a kertművelési ágak ára kiemelkedő: mediánja 14,53 millió Ft/ha, míg Fejér és Komárom-Esztergom is 10-13 millió Ft/ha közötti szinten zártak.
A földminőség megítéléséhez továbbra is fontos marad az aranykorona értéke. A 2024-es adatok szerint a 17,1-20,0 és a 20,1-23,0 AK tartományokban a szántók árnövekedése volt a legkifejezettebb (8,2% és 8,0%). A mikrokörzetek között Hajdú-Bihar Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb 3,9 millió Ft/ha. A vármegyék közül Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén kivételesen gyors növekedést értek el, míg más területeken mérsékeltebb volt a drágulás.
Jogi és finanszírozási környezet
Az állami földértékesítési program és a hiteltermékek (például Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ kamattámogatott konstrukció) fontosak lehetnek a gazdálkodók számára. Az adatok kiegyensúlyozott értelmezéséhez érdemes figyelembe venni a jogi kereteket, például az elővásárlási jogot használt területeknél, és a földtulajdonosi kapcsolatrendszert. A földárak hosszú távú megtérülése és a kamatkörnyezet alakulása mindkét oldalról jelentős hatást gyakorol a tranzakciókra és a finanszírozásra.
Összefoglaló
A magyar termőföld ára igen eltérő megyei és művelési ági bontásban alakul: a legdrágábbak a szőlő- és kertterületek, a legolcsóbbak pedig az erdők és a gyepek. 2024-ben a szántók átlagára kb. 2,4 millió Ft/ha volt, míg a legmagasabb medián árak a kert és a szőlő kategóriákban jelentősek maradtak. A hosszú távú befektetésként értelmezett termőföld továbbra is értékálló eszköz, azonban a megtérülés időtávja és a piaci kockázatok miatt alapos tervezést igényel.
Az adatok azt mutatják, hogy Michiganben a termőföldárak meghaladják az országos átlagot.
Az adatok forrásai a KSH 2024-es kiadványai és az MBH Bank elemzései, melyek részletes regionális bontásban mutatják be a szántó, gyep, gyümölcsös, erdő és szőlő árváltozásait 2024-ben.
tags: #hozzavetoleges #piaci #ar #szanto #1 #hektar