Építési hulladék kezelése és elszállítása az építkezés befejezésekor
Az építési projektek során keletkező hulladék kezelése - különösen a veszélyes hulladéké - alapvető fontosságú mind a környezet védelme, mind a közegészségügy szempontjából. Az építési és bontási hulladék az összes globális hulladék 30-40%-át teszi ki világszinten. Annak ellenére, hogy a potenciális újrahasznosítási arány igen magas, egyes becslések szerint akár 70%-a is újrafelhasználható lenne, a valós újrahasznosítási arány ennél jóval kisebb. Az Európai Unióban az építési és bontási hulladék (Construction and Demolition Waste, CDW) a teljes hulladéktermelés több mint egyharmadát teszi ki. A legfrissebb adatok szerint az EU-ban évente mintegy 2,15 milliárd t hulladék keletkezik, melyből az építési és bontási hulladék 807 millió t. Nem meglepő, hogy az EU egyik legfontosabb szakirányú prioritása, hogy az építőiparban is érvényesüljenek a körforgásos gazdaságra jellemző irányelvek. Az építkezések során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, amelyek kezelése és elszállítása komoly kihívást jelenthet. Az építési törmelék, valamint a veszélyes hulladékok megfelelő kezelése nem csupán jogi követelmény, hanem a környezet védelme szempontjából is elengedhetetlen.
Magyarországon az építési és bontási tevékenység során keletkező hulladék kezelésének szabályozását a 45/2004. [VII. 26.] rendelet mondja ki. Az építkezés során keletkezett melléktermék elszállításáról és hulladéklerakóba juttatásáról az építtetőnek kell gondoskodnia, az építési vagy bontási munkálatok során keletkező hulladék kezelését pedig a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. Amennyiben elmulasztja az építtető, a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást indíthat, vagy megtagadhatja az építési engedély kiadását az adott területre.
Az építési törmelék és a veszélyes hulladékok szállítása szigorú jogi szabályozás alá esik. A hulladékszállítást végző cégeknek rendelkezniük kell a megfelelő hatósági engedélyekkel, amelyeket a környezetvédelmi hatóságok adnak ki.
Az építési hulladék típusai és kezelésük
Az építési és bontási hulladékok közé tartozik minden olyan anyag, amelyet építési, bontási vagy felújítási munkák során távolítanak el, mint például beton, tégla, csempe, gipszkarton, fém és fa. Az építési törmelék nemcsak helyet foglal, hanem komoly biztonsági kockázatot is jelenthet, különösen, ha éles vagy nehéz tárgyakról van szó. Ezenkívül az építési területek környezetvédelmi szempontból is kockázatosak lehetnek, mivel az építési hulladék gyakran tartalmaz olyan anyagokat, amelyek károsak lehetnek a környezetre, például festékek, ragasztók, szigetelőanyagok.
A veszélyes hulladék az az anyag, amely robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, toxikus, rákkeltő, maró, fertőző, reprodukciót károsító, mutagén, mérgező gázokat fejleszt, vagy érzékenységet okoz. Ezek alapján már könnyen kitalálható, hogy az építkezés, illetve a bontás során előkerülő anyagok melyik kategóriába sorolandóak. Az azbeszt például súlyos egészségkárosodást, például tüdőrákot és azbesztózist okozhat. Az első lépés az építési veszélyes hulladék azonosítása és osztályozása.
Az inert hulladék kezelésével jóval könnyebb dolga van az építtetőnek, mivel az kizárólag építési törmeléket (kő, beton, tégla, homok) tartalmaz, ami később a hulladéktelepen aprítás és darabolás által újrahasznosításra kerül. A kialakult érdekeltségnek köszönhetően az inert hulladék tárolására jóval több telephely létesült, ennek következtében pedig a tárolási költségei is jóval kedvezőbbek, mint a vegyes hulladék esetében. Ma az inert hulladék tárolása 7500 Ft + ÁFA / tonna értéken működik, míg a vegyes hulladék esetében 24 500 Ft + ÁFA / tonna a tárolási költség.
A vegyes hulladék kezelését megnehezíti, hogy amíg inert hulladék tárolására alkalmas telepből nagyjából minden városban található egy, addig a vegyes hulladék tárolására alkalmas telepből megyénként van 3-4.
Szabályozás és felelősség
A hulladékgazdálkodás szigorú szabályozás alatt áll. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/A. § (6) bekezdése szerinti kivitelezési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. A kivitelezési szerződésnek tartalmaznia kell az építtető, a vállalkozó kivitelező adatait, a szerződés tárgyát, a teljesítési szakaszokat és határidőket, a vállalkozói díjat és az elszámolás módját, valamint annak rögzítését, hogy ki felel az építési hulladék elszállításáért.
A 3. § (2) bekezdés h) pontja kimondja, hogy a kivitelezési szerződés tartalmazza az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését. Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg vagy egymást követően több fővállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát.
Új építés esetén építési tervlapot, bontás esetén bontási tervlapot kell vezetni. Ezeken a munkálatok során keletkező hulladékmennyiséget és azok típusát kell feltüntetni, valamint gondoskodni kell arról, hogy az építkezés során fel nem használt anyagok a megfelelő hulladéklerakóba kerüljenek (inert vagy vegyes hulladék). A környezetvédelmi hatóság felé el kell számolni a hulladéklerakással, vagyis be kell mutatni a hulladéklerakótól kapott bizonylatot.
Felújítás esetén, mivel a felújítási munkálat nem engedélyköteles, általában a hulladékkezelés naplózása sem történik meg. Ezek az esetek többnyire magánszemélyek lakás-vagy házfelújítását jelentik. Ebben az esetben a keletkezett hulladék sorsa követhetetlen: az inert hulladék szerencsésebb esetben a településen elérhető hulladéklerakóban köt ki, a vegyes hulladék pedig apránként beolvad a kommunálisba, vagy a településhatár mellett köt ki egy elhagyatott területen illegális lerakatként.
A felelős műszaki vezető feladatai közé tartozik az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása.
Az építési veszélyes hulladék szállítása
Az építési veszélyes hulladék szállítása szakértelmet, megfelelő felszerelést és jogszabályok maximális betartását igényli. A veszélyes hulladék szállítása speciális járművekkel történik, amelyek megfelelnek a vonatkozó előírásoknak. Cégünk, amely többek között építési veszélyes hulladék szállítását is végzi, széles körű szolgáltatásokat kínál az ügyfelek számára.
Bízd ránk az építési veszélyes hulladék szállítását, és koncentrálj a projekt sikeres befejezésére!
Újrahasznosítás és körforgásos gazdaság
A hulladékkezelésben nemcsak a hulladék tárolása termel plusz költséget, hanem annak elszállítása is. A konténeres cégek nem súlyra számolják a hulladék elszállítását, hanem térfogatra, aminek a díjszabása elég nagy szórásával működik: 6-12 ezer forint / m3 áron. A vegyes hulladék elszállítása jelentős többletköltséget termelhet az építtető számára.
A körforgásos gazdaság modellje alapján majd minden iparágban arra törekszünk, hogy a termelés során keletkezett fölösleget visszaforgassuk és újabb terméket készítsünk belőle. Az inert hulladék hasznosítására egy újrahasznosító iparág épült rá, tehát a hulladéktelepre hordott építési törmelék nem pusztán hulladékot jelent, hanem alapanyagot egy újabb építőanyag előállításához.
Ausztriában a jogi szabályozás előírja, hogy a bontás helyszínén kötelező külön gyűjteni a bontott anyagot (betont, téglát, műanyagot stb.), míg Magyarországon fő tömegben vegyesen gyűjtik. Míg itthon csak a betont kezelik kiemelten, a téglás törmeléket bányai feltöltésre használják, addig a nyugati szomszédunknál a betont és a téglát is újrahasznosítják. Több osztrák jogszabály és irányelv is tartalmazza, hogy mekkora mennyiségben és milyen jellegű újrahasznosított építőanyagot kell felhasználni az új épületek építése során.
Építési hulladékfeldolgozó üzem | C&D hulladékártalmatlanítási folyamat
Magyarországon az építési és bontási hulladék újrahasznosítása fontos környezetvédelmi cél, amely a hazai és uniós irányelvekben is megfogalmazódik. Az újrahasznosítás legfőképpen a beton hulladékokra koncentrálódik, míg a többi, vegyes, téglás hulladékokat inkább korábban kitermelt bányák feltöltésére használják. Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos szabályozás, jogi környezet még alakításra, átgondolásra szorul, az építőipar oldaláról láthatók már a kezdeményezések és iparági törekvések a hazai jó gyakorlatok kialakítására.
A polisztirol (EPS) hulladék kezelése is külön figyelmet érdemel. Bár nem minősül veszélyes hulladéknak, feldolgozása különleges módszereket igényelhet. Az építkezésen keletkezett EPS hulladék „műanyag építési hulladékká” alakul (EWC 17 02 03), ami még szintén nem veszélyes hulladék, csak a feldolgozhatóság miatt kezelendő külön. A tiszta, szennyezetlen EPS-re itthon és a környező országokban igen nagy az igény, a problémát a begyűjtés, raktározás és a szállítás jelenti.
A Masterplast Hungarocell Zöldprogramja a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében az általuk forgalmazott Hungarocell EPS és XPS anyagok hulladékának újrahasznosítására fejlesztett ki új technológiát, amely lehetővé teszi a vegyes hulladék kezelésének költségcsökkenését.
Építési hulladékfeldolgozó üzem | C&D hulladékártalmatlanítási folyamat
A hulladékkezelésben nem csak a hulladék tárolása termel plusz költséget, hanem annak elszállítása is. A konténeres cégek nem súlyra számolják a hulladék elszállítását, hanem térfogatra, aminek a díjszabása elég nagy szórásával működik: 6-12 ezer forint / m3 áron. A vegyes hulladék elszállítása jelentős többletköltséget termelhet az építtető számára, hiszen a vegyes hulladékba bekerülő fém, fa, műanyag, festék, polisztirol stb. térfogata és súlya anyagonként jelentősen eltérő.
A szakértelem, a rugalmasság és a gyorsaság elengedhetetlen az építési törmelék és veszélyes hulladék elszállításánál. Az építési törmelék és veszélyes hulladék elszállítását követően ezek az anyagok különböző feldolgozási eljárásokon esnek át. A környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha minél nagyobb arányban újrahasznosítják az építési hulladékot.
tags: #hulladek #elszamolas #epites #vegen