Budapest belvárosi kerületi építési szabályzata: Belváros-Lipótváros példája
A Belváros-Lipótváros Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az OTÉK 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve alkotta meg jelen Kerületi Építési Szabályzatot (a továbbiakban: Rendelet).
A Rendelet hatálya és kapcsolódó jogi környezet
Jelen Rendelet hatálya Budapest Főváros V. kerületének (Belváros-Lipótváros) területére terjed ki, a 4. mellékleten ábrázolt területekre vonatkozóan. A területen belül a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait és az OTÉK, illetve a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet előírásait szükséges alkalmazni, a Rendelet kiegészítéseivel és eltéréseivel együtt.
További alapelvek a településkép védelme és a zöldfelületek megőrzése érdekében: a kerület a településképi követelményeket a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet, valamint a 5/2020. (I. (6)) Főv. Kgy. rendelete alapján érvényesíti.
Szabályozási elemek és mellékletek
A Rendelet mellékletei a következők: a) 1. melléklet: Szabályozási Terv A. - Szabályozási elemek [M=1:2000], b) 2. melléklet: Szabályozási Terv B. - Magassági szabályozás [M=1:5.500], c) 3. melléklet: Szabályozási Terv C. - Más jogszabály által elrendelt egyes korlátozások, egyéb kijelölések [M=1:7.000], d) 4. melléklet: Szabályozási Terv D. - Más jogszabály által elrendelt egyes védelmek [M=1:8.500], e) 5. melléklet: Az építési övezetek és az övezetek szabályozási határértékei - táblázat, f) 6. melléklet: A személygépjárművek és a kerékpárok telken belüli elhelyezésének általános előírásai, g) 6.a. melléklet: A személygépjárművekre vonatkozó parkolási kötelezettség és közterületi engedménye, h) 6.b. melléklet: A telken elhelyezendő kerékpártároló férőhelyek számának előírása és közterületi engedménye, i) 9. melléklet: Az egyes telkekre vonatkozó kiegészítő előírások, j) 10. melléklet: A Rendelet függelékei (1-12).
A Rendelet kiemelt figyelmet fordít a településképi elemekre és a zöldfelületekre vonatkozó követelményekre, és részletezett témákat dolgoz fel, mint például az alábbi fogalmak: meglévő épület, átépítés, beépítési mérték, közterületek és közterület-szélességek, valamint a védett értéket képviselő területek és infrastruktúra elemek.
Jelen jogszabályi környezet történeti háttere
2018-ban kezdődött a JÓKÉSZ felülvizsgálata Budapest VIII. kerületében, amelynek eredményeként a külső kerületrészekre 2019-ben, a központi kerületrészre pedig 2022-ben lépett hatályba az új rendelet. A teljes kerületre kiterjedő építési szabályzat 2024. áprilisában lépett hatályba. A tervezés célja a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia, valamint a településrendezési eszközök megfeleltetése volt, és a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően készült.
A JÓKÉSZ felülvizsgálatának deklarált célja a meglévő építési jogok tiszteletben tartása volt, ezért az új övezetek építési határértékeit a korábbi övezeti paraméterek figyelembevételével határozták meg, összhangban az új Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) 1. mellékletében meghatározott beépítési sűrűségi értékekkel. Emellett a terület- és városrehabilitációs célokat is figyelembe vették a 3. melléklet és a 9. melléklet előírásaival összhangban.
Településkoncepció és fejlesztési keret
A szabályozási koncepció 2018-ban történt felülvizsgálata során nem történt alapvető koncepcionális változás, a JÓKÉSZ alapját a korábbi rendeletek és a hatályos szabályozási terv adta, melyeket a XXI. századi jogszabályi környezethez igazítottak. A rendelet célja a meglévő építési jogok tiszteletben tartása, miközben lehetővé teszi a terület egészséges, fenntartható fejlődését és a városi környezet megőrzését.
A kerület fontos értékei közé tartozik a rendezési és településképi szempontok összehangolása a zöldfelületek és közterületek védelmével, a közlekedési hálózatok hatékony működtetése és a kulturális örökség megóvása. A Rendelet ezt a szemléletet tükrözi a szabályozási elemek részletes meghatározásával és a kapcsolódó mellékletek rendszerével.
Infografikák és vizuális elemek
A területi adatok és beépítési sűrűségek bemutatására érdemes grafikonokat és térképeket használni a 1. és 2. mellékletek alapján, valamint a zöldfelületi rendszer és közterületek elrendezésének szemléltetésére a 6., 6a., 6b. mellékletek tartalmait összegző vizualizációk.
Táblázatok és példák
| Fogalom | Leírás | Példák a Belváros-Lipótváros területén |
|---|---|---|
| Meglévő épület | Rendelet hatálybalépése előtti épület | Különböző történelmi épületek |
| Átépítés | Meglévő épület jellemzőinek megváltoztatását eredményező tevékenység | Részek felújítása, tetőtér-beépítés |
| Közterület-szélesség | Az előtti közterület átlagos szélessége | Belvárosi járdák és körforgalmak |
| Közhasználatú terület | Közhasználat céljára átadott terület | Nyilvános terek, közterületek |
Kifejezetten a belvárosi védelemre vonatkozó szempontok
A belvárosi területek speciális jogi megkötéseket és védelmet élveznek a 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet és a 5/2020. (I. 6.) Főv. Kgy. rendelet alapján, különösen a városkép-védelmi szempontokra és a magánkertek, kertekészletek védelmére vonatkozó előírásokat illetően. A 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet és az OTÉK vonatkozó rendelkezései szerint a zöldfelületek és a közterületek kezelését össze kell hangolni a kerület terveivel.
A kerületben meghatározó az úgynevezett “keretes beépítés”, amely a telektömböt részben vagy egészben az utcai telekhatárral párhuzamosan keretezi, és a belső udvarokat közvetett módon érinti. Emellett a lakóépületek és irodaházak magasabb szintterületi mutatóinak szabályozása a belvárosi környezet optimális fizikai megjelenítését célozza meg.
Vizuális elemek a cikk végére
Az összefüggő rendeleti szöveg és a mellékletek részletesen taglalják az övezeteket, a magassági korlátokat, a zöldfelületeket és a közlekedési rendszert érintő előírásokat, amelyeket a Belváros-Lipótváros területén alkalmaznak. A rendelet tehát összhangban van a fővárosi és országos jogszabályi háttérrel, és a helyi fejlesztési koncepciókhoz igazítja a beépítés és a városkép alakításának módszereit.
tags: #i #kerulet #epitesi #szabalyzata