Bontási kivitelezési terv kötelező: hogyan érinti a bontást és mit kell tudni róla

Az egyik leggyakoribb kérdés épületbontás előtt: kell-e bontási engedély? A válasz attól függ, milyen épületről van szó, hol található, milyen védettség alatt áll, és érint-e szomszédos épületet.

A megrendelők gyakran keresnek úgy, hogy „bontási engedély kell-e”, „épület bontása engedély nélkül”, „családi ház bontási engedély”, „bontás bejelentés” vagy „bontási terv”.

Bontási engedélyre különösen akkor kell figyelni, ha az épület műemlék, helyi építészeti örökségvédelemmel érintett, vagy zártsorú, illetve ikres beépítésű, és a bontás szomszédos épülettel közös vagy határos szerkezetet érint.

Fontos, hogy a helyi önkormányzati és településképi szabályok is befolyásolhatják a bontást.

Bontás előtt érdemes írásban ellenőrizni a releváns feltételeket.

A „szomszéd szerint nem kell engedély” vagy „régen sem kellett” típusú információk kockázatosak.

A bontási dokumentáció célja, hogy a bontás ne improvizált munkavégzés legyen, hanem előre megtervezett, biztonságos folyamat.

Ha egy engedélyköteles bontást engedély nélkül kezdenek meg, annak hatósági következménye lehet.

Ezért a bontás előtti ellenőrzés nem felesleges adminisztráció, hanem a megrendelő védelme.

Engedélyköteles bontásnál számolni kell azzal, hogy a kivitelezéshez megfelelő dokumentáció, felelős műszaki vezetés és elektronikus építési napló is kapcsolódhat.

A bontási engedély kérdését mindig az adott ingatlan alapján kell eldönteni.

Legfontosabb fogalmak és rendelkezések

A legfontosabb, hogy bontás előtt tisztázza a védettséget, a beépítési módot, a szomszédos épületek érintettségét, a településképi szabályokat és a szükséges dokumentációt.

Az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához jogszabályokban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti műszaki terv szükséges.

Ezek elkészítése tervezési jogosultsághoz kötött tevékenység.

A Tervezői Névjegyzéken belül több tervezői fokozat található, és az egyes tervezési feladatokat csak a megfelelő fokozatú tervezők végezhetik.

A terv és a meglévő épület egyaránt szerzői jogvédelem alatt áll.

Hazánkban egy szokásos méretű lakóház engedélyezési tervének díja általában a bekerülési költség 2-4 százaléka lehet.

Az a tervező a jó terv, amely sokat kérdez arról, hogyan kíván élni a család, milyen körülmények között dolgoznak, és közös munka eredménye a végeredmény.

Ha tervezőt választunk, nézzük meg már megépült épületeit, beszélgessünk az előző építtetőkkel, mik a tapasztalataik.

A kivitelezés alapelve, hogy a terv a rendeltetésnek megfelelő legyen, és a kivitelezési dokumentáció alapján történjen a megvalósítás.

Az építési engedélyhez szükséges tervdokumentáció fajtái: elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési tervdokumentáció.

Az elvi engedély nem jogosít építésre, de jellemzően tisztázza a telek beépítésével kapcsolatos feltételeket.

Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt ingatlanvásárlás előtt érdemes elkészíteni, ha például egy meglévő ingatlant át szeretnénk alakítani.

Az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság beszerzi a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak adatait, és kiküldi számukra a határozatot.

Az épület bontás tudomásulvételi eljárás 2016-tól megszűnt.

A bontás tényét át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásba, és földhivatali eljárást kell megindítani.

A bontás díja függ az épület bonyolultságától, méretétől és a közművekkel kapcsolatos munkálatoktól, és a bontási ár gyakran nagy szórást mutat.

A bontás előtt el kell dönteni a közművek lekapcsolásáról, és a bontás várható költségeit érdemes előre felmérni.

Az építési engedélyezési és bontási eljárások jogi kereteit a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és kapcsolódó jogszabályok határozzák meg.

Gyakorlati teendők bontás előtt

A bontási engedélyezési eljárás kezdeményezése előtt érdemes szakvéleményt kérni a rendeltetés, a védettség és a szomszédos épületek érintettsége tekintetében.

A bontási kérelemhez csatolni kell az ÉTDR-be feltöltött építészeti-műszaki dokumentációt és szükség esetén településképi véleményt vagy településképi állásfoglalást.

A bontási engedély illetékmentes, és az ügyintézési határidő általában 25 nap, de szakkérdés esetén 35 nap lehet.

A bontási engedély megadása után a bontási tevékenységet a végleges engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján szabad megkezdeni.

A bontás befejezését követően hulladéknyilvántartó lapot kell benyújtani a területi hulladékgazdálkodási hatósághoz, és a településkártyát vagy térképi feltüntetést engedélyezési záradékkal együtt intézni.

Szomszédok és közművek

Minden közművet be kell kapcsolni vagy lezárni a bontási munkálatok megkezdése előtt, és a bontás során a szomszédos épületek védelmére is gondot fordítanak a tervezők.

A bontási terv részletezi a bontási sorrendet az épület szerkezetének megőrzése érdekében, figyelembe véve a tetőszerkezet és a teherhordó falak védelmét.

Infografika: bontási engedélyezési folyamat lépései

Bontási munkálatokra vonatkozó követelmények | A bontási engedély fontossága

Az engedélyezési terv a megépítéshez tartozó teljes dokumentáció része lehet, és szükség esetén tartalmazhat bontási tervet is a javasolt új épület helyére vonatkozóan.

Ha bontási határozatot kapunk és nincs jogi képviselőnk, érdemes minél előbb jogi segítséget igénybe venni, mert a bontási határozat elleni fellebbezés közigazgatási perben lehetséges.

  1. Az építéshez és bontáshoz kapcsolódó alapvető rendelkezések ismerete segít elkerülni a büntetéseket és a későbbi jogi problémákat.
  2. A bontás előkészítése során kiemelten fontos a munkaterület biztonságos kialakítása és a közterületek védelme.
  3. A költségek tervezésekor figyelembe kell venni a beépítési arányt, a zöldfelület mutatót és az energiahatékonyságot is.

tags: #bontas #kiviteli #terv #koteles

Népszerű bejegyzések: