Az ingatlan tulajdoni lapja: Minden, amit tudni érdemes
Az ingatlanvásárlás, eladás vagy bérlés bonyolult folyamat lehet, amely során számos jogi és adminisztratív lépést kell megtennünk. Az egyik legfontosabb dokumentum, amely elengedhetetlen ezen tranzakciók során, az az ingatlan tulajdoni lapja. Ez a dokumentum tartalmazza az ingatlan legfontosabb adatait, jellemzőit, tulajdonosait, valamint az esetlegesen rajta lévő terheket. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mi is az a tulajdoni lap, hogyan juthatunk hozzá, mit ellenőrizzünk rajta, és miért elengedhetetlen a birtokában lévő információk ismerete.
Mi az a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás szerves része, amely az adott ingatlanra vonatkozó valamennyi fontos adatot tartalmazza. Egyszerűen fogalmazva, ez az ingatlan "személyi igazolványa". Az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles nyilvántartás, amely az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és más, jogi szempontból lényeges tényeket tartalmazza. A tulajdoni lap az az okirat, amely az ingatlan-nyilvántartás adatait az adott ingatlanra vonatkozóan tartalmazza.
Ebből egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog vagy teher. Az ingatlan vásárlása, eladása, bérlése, ajándékozása, vagyis az ingatlanokhoz kapcsolódó ügyletek során minden esetben javasolt lekérni a tulajdoni lapot, mert csak így lehetünk biztosak abban, hogy az eladó valóban tulajdonos-e, hogy tehermentes-e az ingatlan, és hogy valóban jogilag rendezett-e az ingatlan, valamint hogy az ingatlan adatai a nyilvántartások szerint is megegyeznek-e az általunk megszemlélt jellemzőkkel, megismert adatokkal.
A tulajdoni lap részei és tartalma
Minden ingatlan tulajdoni lapja három fő részből áll, amelyeket római számokkal jelölnek:
I. Rész: Az ingatlan adatai
Ez a rész az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:
- A település neve
- Az ingatlan címe
- Helyrajzi szám
- Fekvés megjelölése (belterület, külterület vagy zártkert)
- Az ingatlan területének nagysága m²-ben
- Művelési ága (pl. szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelés alól kivett terület megnevezése (pl. út, árok, beépítetlen terület, lakóház, gazdasági épület stb.)
- Az ingatlan jogi jellege (pl. műemlék, társasház stb.)
II. Rész: Az ingatlan tulajdonosai
Ez a rész az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza:
- A tulajdonos neve és személyes adatai
- Tulajdoni hányada
- Tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye
- Tulajdonszerzés jogcíme (pl. adásvétel, öröklés stb.)
III. Rész: Terhek és jogok
Ez a rész tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:
- Földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
- Földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
- Elő-, visszavásárlási, vételi jog
- Tartási és életjáradéki jog
- Jelzálogjog, végrehajtási jog
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlant terhelő terheket, azok jogosultjait, a bejegyzés időpontját és jogcímét.
A széljegy: Mi az és hol található?
A széljegynek nevezzük azt, amikor az ingatlan tulajdoni lapjára ideiglenes jelleggel rávezetik az adott ingatlanra vonatkozó beadvány iktatószámát és a benyújtás dátumát. Ezt már a benyújtás napján rávezetik.
A széljegy az tulajdoni lap I. része feletti szakaszban található, amennyiben van ilyen az adott pillanatban az adott ingatlanra vonatkozólag. A széljegy mutatja tehát a már benyújtott, de még elintézetlen kérelmeket. Ez tanúsítja, hogy benyújtottak a földhivatalhoz egy olyan kérelmet, amit a földhivatal még nem bírált el, vagyis folyamatban van egy eljárás az adott ingatlan tekintetében. A széljegy kifejezi, hogy az ingatlanra vonatkozóan megindult ingatlan-nyilvántartási eljárás.
Fontos tudni a rangsor elvéről, ami komoly következményekkel járhat. A rangsor elve alapján ugyanis az újabb kérelmeket a földhivatal csak a korábban beérkezett és széljegyzett kérelmek elbírálását követően jogosult elintézni. A földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni, kivéve, ha a különböző beadványok kérelmezői eltérően állapodnának meg.
Hogyan juthatunk hozzá a tulajdoni laphoz?
A tulajdoni lapot többféle módon lehet beszerezni:
1. Ügyfélkapun keresztül (online)
Ez a legkényelmesebb és leggyorsabb módja a tulajdoni lap beszerzésének. Az ügyfélkapus hozzáférés birtokában a Földhivatal Online felületén (illetve újabban az E-ING rendszerében) lehet lekérdezni a tulajdoni lapot. Évente két alkalommal ingyenesen letölthető az e-hiteles tulajdoni lap másolat, akár szemle, akár teljes másolat formában, kizárólag saját tulajdonú ingatlanra vonatkozólag.
Az e-hiteles tulajdoni lap egy titkosított, időbélyegzővel és minősített elektronikus aláírással ellátott fájl, amit a hatóságok, bankok egy erre kifejlesztett programmal tudnak megnyitni és olvasni. Fontos megjegyezni, hogy az e-hiteles tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában, számítógép képernyőjén nézve bír bizonyító erővel. Kinyomtatva már nem minősül hiteles dokumentumnak.
2. Ügyvéd segítségével
Az ügyvédek elvégezhetik a tulajdoni lap lekérését az ügyfél nevében. Ez akkor is hasznos lehet, ha bonyolultabb ügyről van szó, vagy ha valaki nem rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel.
3. Személyesen a Földhivatalban
Bár ez a legkevésbé kényelmes módszer, lehetőség van személyesen is beszerezni a tulajdoni lapot a földhivatalok ügyfélszolgálatán. Ez jelentős időbefektetéssel járhat.
A tulajdoni lap típusai: Szemle és teljes másolat
A tulajdoni lap két fő típusát különböztetjük meg:
- Szemle: Ez kizárólag a lekéréskori (aznapi) állapotot mutatja, nem tartalmaz törölt bejegyzéseket. Ideális, ha csupán az ingatlan aktuális jogi státusza iránt érdeklődünk, például ingatlaneladóként saját ingatlanunk státuszának ellenőrzésére.
- Teljes másolat: Ez az ingatlan teljes történetét tartalmazza, beleértve a korábban törölt bejegyzéseket is (ezek sötétszürkével láthatók a tulajdoni lapon). Amennyiben informálódni szeretnénk az ingatlan korábbi jogi sorsáról, az előzményekről is, úgy javasolt teljes másolatot lekérni.
A teljes másolat tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásban rögzített valamennyi bejegyzést, beleértve a már törölt jogokat és tényeket is. Ezáltal teljes képet kaphatunk az ingatlan múltjáról és a tulajdonjogának alakulásáról.
Mit ellenőrizzünk a tulajdoni lapon?
A tulajdoni lap tartalmának megértése kulcsfontosságú az ingatlanügyletek során. Az alábbi pontokat érdemes kiemelten ellenőrizni:
- I. Rész: Ellenőrizzük, hogy az ingatlan leíró adatai (cím, helyrajzi szám, méret, művelési ág) megegyeznek-e a hirdetésben vagy az eladó által közölt adatokkal. Sok "turpisság" derülhet ki már itt, ezért fontos a pontos egyezés.
- II. Rész: Győződjünk meg róla, hogy az eladó valóban az ingatlan tulajdonosa-e, és hogy a tulajdoni hányada megegyezik-e a valósággal.
- III. Rész: Ez a legfontosabb rész a tehermentesség szempontjából. Ellenőrizzük, hogy nincs-e bejegyezve az ingatlanra jelzálogjog, végrehajtási jog, haszonélvezeti jog, elidegenítési és terhelési tilalom, vagy bármilyen más, a tulajdonszerzést akadályozó teher.
- Széljegy: Ha van széljegy az ingatlanon, az azt jelenti, hogy folyamatban lévő eljárás van az ingatlan ügyében. Ezt mindenképpen tisztázni kell az adásvétel előtt.
Ha bármilyen adateltérést tapasztalunk, vagy nem értünk valamit a tulajdoni lapon, mindenféleképpen forduljunk szakemberhez, például ügyvédhez, aki segít értelmezni az adatokat és eljárni a szükséges teendőkkel kapcsolatban.
A tulajdoni lap érvényessége
A tulajdoni lap elvileg addig "érvényes", amíg valamilyen adat nem változik rajta. Gyakorlatilag azonban csak úgy tudjuk bizonyítani az érvényességét, ha frissen lekérünk egy új tulajdoni lapot. Az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásakor az ügyvéd közvetlenül az aláírás előtt kér le friss tulajdoni lapot, hogy még egyszer meggyőződjön arról, hogy annak tartalma megegyezik azzal, amiről tudomása van.
A különböző eljárások során határidőket is szabhatnak arra, hogy a benyújtandó tulajdoni lap nem lehet régebbi, mint egy bizonyos időpont (pl. 30 nap). Ez mindig az adott eljárástól függ.
Az ingatlan tulajdoni lapjából egyértelműen megállapítható, hogy mik az ingatlan legfontosabb adatai, jellemzői, ki az ingatlan tulajdonosa, van-e széljegy az ingatlanon, azaz még elintézetlen kérelem, van-e az ingatlanon bármilyen teher bejegyezve. Ingatlan vásárlása, eladása, bérlése, ajándékozása, vagyis az ingatlanokhoz kapcsolódó ügyletek során minden esetben javasolt lekérni a tulajdoni lapot, mert csak így lehetünk biztosak abban, hogy az eladó valóban tulajdonos-e, hogy tehermentes-e az ingatlan és hogy valóban jogilag rendezett-e az ingatlan, valamint hogy az ingatlan adatai a nyilvántartások szerint is megegyeznek-e az általunk megszemlélt jellemzőkkel, megismert adatokkal.
tags: #idegen #nev #szerepel #a #tulajdoni #lapon