Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat helyi adókról szóló rendeletének módosítása és kapcsolódó kerületi fejlesztések áttekintése
A téma a helyi adókról szóló 49/2008. (IX. 30.) önkormányzati rendelet módosítását vizsgálja, amelyet 2018.09.17-én fogadott el a Budapest Főváros III. kerülete, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. A rendelet a 3000 m²-t meghaladó bevásárlóközpontok és kereskedelmi egységek után, valamint a zenés-táncos rendezvények céljára használt építészeti elemekre vonatkozó adóztatási és szabályozási rendelkezéseket érinti, többek között a Duna-parti területek és aRómai-part vonatkozásában is.
A rendelet tartalma és hatályba lépése
A 49a. pont szerinti módosítás szerint az Ör. 6. (3) A és más kapcsolódó rendelkezések kiegészülnek új 1/A. bekezdésekkel: „Az Ör. 6. (3) A 3000 m²-t meghaladó - a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott - bevásárlóközpontok, üzletek után, továbbá a Római-parton (Aranyhegyi-patak - Nánási út - Királyok útja - Barát-patak - Duna folyam által határolt terület) lévő épületek, épületrészek után, valamint a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés táncos rendezvények céljára használt - a kormányrendelet 1. Az Ör. 11...”
Jelen rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik. A jogszabályi és településrendezési keretek között megfogalmazott módosítások összefüggésbe hozhatók a DKÉSZ és DÉSZ tervezési területeivel, illetve a Duna-parti kerületi építési szabályzat (DÉSZ) és ÓBÉSZ (Óbuda-Békásmegyer Építési Szabályzat) közötti kölcsönhatásokkal is.
Kerületi településfejlesztés és építési szabályzatok összefüggése
- Óbuda-Békásmegyer Építési Szabályzata (ÓBÉSZ) 20/2018. (VI.) önkormányzati rendelet része a településrendezési sajátosságok kezelése és a helyi jogintézmények meghatározása körében.
- A DKÉSZ V. ütem I. és II. szakaszai a Duna-parti területekre vonatkozó kerületi építési szabályzatokat tartalmazzák 2019-2025 között, a későbbi módosításokkal együtt.
- A DÉSZ (Duna-parti Építési Szabályzat) és a Duna-parti területek szabályozása jelentős hatással van a beépítési módokra, zöldfelületi arányokra, és a főépületek számának korlátozására is.
- A kerület 2022-es népszámlálási adatai alapján 124 746 fő lakik Óbuda-Békásmegyeren, a 14 év alattiak aránya 13%, a 65 év felettiek aránya 23% volt, és a legmagasabb végzettség szerint a diplomával rendelkezők voltak a legnagyobb csoport.
Népességi és vallási összetétel a kerületben
2022-es adatok szerint a kerület lakossága 124 746 fő volt, a vallási hovatartozást tekintve a legnagyobb csoport a római katolikusok aránya (2022-ben a katolikus vallásúak száma 30 220 fő volt, a görögkatolikusok 1233 fő). A reformátusok 9301 főt, az evangélikusok 1877 főt tartoztak a protestáns közösségek közé, a zsidó vallási közösség 314 főt, a buddhista 295 főt képviselt. A vallási hovatartozás tekintetében 42,7%-os volt a nem válaszolók aránya 2022-ben, ami kiemelten magas a kerületben.
A 2011-es adatok szerint a lakosság 52,2%-a kötődik valamely vallási felekezethez, a katolikusok aránya 30,6%, míg a görögkatolikusok 1147 főt tettek ki. A 2022-es adatokból látható, hogy a vallási közösségek száma jelentősen csökkent, és a nem válaszolók aránya tovább nőtt (42,7%).
Építési szabályzatok és a telekmegosztás kérdései
A városrészben az ÓBÉSZ és a DÉSZ különböző ütemei meghatározzák a telkek beépítésének módját, a zöldfelületi arányokat, a főépületek számát és alapterületét. Az ÓBÉSZ részletes előírásai közé tartozik a terepszint feletti beépítés mértéke és a zöldfelületek megőrzése, a parkolási kötelezettség és a közhasználatú területek kialakításának szabályai is. E szabályozások célja a Duna-parti és a városközponti területek fenntartható fejlesztése, a kulturális és történelmi értékek védelme, valamint a lakóépítészeti környezet harmonikus megőrzése.
Számos részletet érintenek az ÓBÉSZ 105-120. §-ai és a kapcsolódó mellékletek, amelyek meghatározzák a telek beépítésének módját, a főépületek számát, a lakások számát, a zöldfelület arányát, és a közlekedési- és közműellátottság követelményeit. A kerület aktuális rendeletei és a DÉSZ-szabályzat folyamatosan frissülnek, és a véleményezési eljárások során a lakosok és érintettek bevonására kerül sor a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet és a kapcsolódó hatályos jogszabályok alapján.
A rendelet és a helyi részvétel kapcsolata
A helyi építési szabályzat véleményezése során a lakosok, a kerületben működő egyházak és a civil szervezetek vehetnek részt a partnerségi egyeztetés szabályai szerint. Az ügyfél tájékoztatása szóban vagy írásban történhet, és a véleményezési kérelemhez tartozó pontos adatok megadása szükséges. Az önkormányzat közzéteszi a döntést hirdetmény útján, és a véleményezési határidő a mire vonatkozik a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
Megemlítésre kerül az is, hogy a kerület településrendezési eszközei és módosításaik térképi munkarészének feltöltése az E-TÉR rendszerbe történik, és a jogi háttér biztosítja, hogy a településfejlesztés átlátható és megindokolható legyen.
Adók és bevételi hatások áttekintése
A módosítás célja a bevásárlóközpontok, kereskedelmi egységek és zenés-táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéhez kapcsolódó költségek fedezése, illetve az adóztatás eszközeinek pontosítása a helyi önkormányzat számára. Ez magába foglalja a kereskedelmi területek után fizetendő adók körének bővítését és a rendezvényekhez kapcsolódó külön adó- vagy kötelezettségek meghatározását is, a helyi költségvetés stabilizálásának érdekében.
| Részterület | Rendelkezés | Hatályba lépés |
|---|---|---|
| Bevásárlóközpontok és kereskedelmi egységek | Az Ör. 6. (3) és 1/A. rendelkezése | 2019. január 1. |
| Zenés táncos rendezvények | Kormányrendelet szerinti feltételek alapján | 2019. január 1. |
Helyi relevancia és jövőbeli kilátások
Óbuda-Békásmegyer a DÉSZ és ÓBÉSZ keretrendszerében folytatja a Duna-parti területek fejlesztését, figyelembe véve a némileg módosított Budapesti 4. egyéni választókerület átalakításait és az új Budapesti 11. sz. választókerület határait a 2026-os választásokhoz igazítva. A lakosság korösszetétele és a gazdasági környezet szempontjából a 2022-es adatok alapján következetesen a képzésben részt vevők és a magasabb végzettségűek arányának növelése, a lakó- és kereskedelmi zónák közti kiegyensúlyozott fejlesztés a cél.
Népszerű bejegyzések:
- Így működik a Jövőépítő Lakásszámla és a fundamenta lakáskassza
- Az előtető megtervezése és építése benzinkútnál
- Közös tulajdonú ingatlanok jogi rendezése és a bíróság által megítélt többlethasználati díj
- Településrendezés és a helyi szabályozás kapcsolata
- Hatvan kistérség ingatlanai: útmutató a vásárlóknak