Megéri-e vagyonszerzési illetéket fizetni ingatlanvásárláskor? Gyakorlati útmutató a magyar illetékrendszerhez
A vagyonszerzési illeték ingatlanvásárláskor alapesetben a vételár 4%-a.
Az 1990. évi XCIII. Vagyoni értékű jog alatt a földhasználatot, az építményi jogot, a haszonélvezetet, a használat jogát, illetve a vagyonkezelői jogot és az üzembentartói jogot értjük.
A vagyonszerzési illeték és az adó között különbséget kell tenni: az adó a jövedelem után fizetendő kötelezettség, az illeték pedig a vagyontárgy megszerzésének jogi tranzakciójáért fizetendő költség.
Hogyan lehet számolni az illetéket, és mikor kedvezmények járnak?
Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettségünk, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át a 30 millió forintos határt, és ezen esetekben a 15 millió és a vételár közötti különbözet 4%-át kell befizetni az állam részére.
Igénybe vehetünk kedvezményeket lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a korábban megszerzett lakástulajdont a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladjuk, és az új lakás vételára kisebb, mint az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értéke.
Ha több lakástulajdont is eladtunk a vásárlást megelőzően, annak értékét számíthatjuk be, amelyik kedvező számunkra.
Ha házastársak, testvérek vagy egyenes ági rokonok között történik vagyonszerzés ajándékozás útján, speciális szabályok érvényesek.
A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) felhasználásával vásárolt ingatlanok után - a vételártól függetlenül - 2021. január 1-től nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, és 2024. január 1-től a CSOK Plusz használatával történő vásárlás is illetékmentes.
Nem kell illetéket fizetni az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása céljára alapított Kft. esetében.
A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50%-os kedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak, feltétel, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett önálló lakástulajdonnal.
Ingatlancserénél csak az értékkülönbözet után jelentkezik illetékfizetési kötelezettség, ha az új ingatlan forgalmi értéke magasabb, mint a korábban megszerzett ingatlané, és a kedvezmény feltétele az eladás utáni 5 évben vagy az eladás előtti 1 évben történő vásárlás.
Miért és hogyan kell bejelenteni a vagyonszerzést?
A vagyonszerzés bejelentését az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg kell megtenni.
A NAV informatikai rendszerében a bejelentést a B400E elektronikus nyomtatványon vagy papír alapon lehet benyújtani.
Ezt követően a NAV határozatot (fizetési meghagyást) küld a vagyonszerző részére.
Részletfizetés és egyéb kedvezmények
A NAV az első lakástulajdon megszerzésekor, a vagyonszerzési kérelem kapcsán automatikusan engedélyezi a részletfizetést.
Ha viszont nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük.
A nem első lakásszerzőknek is van lehetősége automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni, de csak legfeljebb 2 millió forintot nem meghaladó illetéktartozásra és legfeljebb 12 hónapra.
A részletfizetési kérelem méltányossági alapon is kezdeményezhető, de ilyenkor igazolnunk kell a fizetési nehézséget; az igazolás után az adóhatóság dönt az engedélyezésről, és a kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.
A költségek becslése és számítási segédeszközök
A vagyonszerzési illetéket a Money.hu Vagyonszerzési illeték kalkulátora segíti becslésben; az eredmény tájékoztató jellegű.
Tranzakciós illeték - kiegészítések és kivételek
A pénzügyi tranzakciós illeték (az államkasszába befizetendő összeg) az egyes tranzakciók típusától függően változik:
- A készpénzfelvétel illetéke 0,9% a felvett összegben, és nincs felső határa.
- Az átutalás illetéke 0,45% az átutalt összegre, és felső határa 20 000 forint (2024. augusztus 1-től 50 000 forintig terjedő átutalási kedvezmények érvényesülnek).
- Értékpapírügyletek után 0,45%-os illeték (vételi ár alapján), maximum 20 000 forint (2024. augusztustól 0,45% és max 20 000 forint, 2024. augusztus 1-től pedig max 20 000 forint).
- A devizakonverziót tartalmazó ügyletekre 2024. október 1-től bevezetik a konverziós kiegészítő illetéket 0,45% és maximum 20 000 forint formájában.
- A bankkártyás vásárlások után szintén fizetni kell tranzakciós illetékeket, de a bankok ezt általában nem közvetlenül a fogyasztóknak számlázva teszik.
2024. október 1-től konverziós illeték kiegészítője is van, amely 0,45% és legfeljebb 20 000 forint lehet, a devizakonverziót tartalmazó ügyletekre vonatkozik.
Mikor nem kell illetéket fizetni?
Néhány kivétel van: például bankon belüli átutalás saját számlák között, SZÉP-kártyára történő átutalás, állampapír-forgalmazási számlák közötti fizetés, postai befizetések és értékpapírügyletek bizonyos esetei, illetve magánszemélyek fizetési számlája közötti objektív esetek.
Az úgynevezett automatikus részletfizetési kedvezmény és más mentességek a bankokra vonatkoznak, és nem minden bank érvényesíti azokat automatikusan az ügyfél felé.
Milyen kedvezményeket kínálnak a bankok?
Bizonyos bankszámlákhoz átalánydíjas ATM-készpénzfelvételi csomagok tartoznak, és például a Revolut vagy Wise esetében havi ingyenes készpénzfelvételi keretek állnak rendelkezésre.
A Gránit Bank prémiumkártyájával havi ingyenes, korlátlan belföldi készpénzfelvételek érhetők el bizonyos díjcsomagokkal, és van olyan díjcsomag, amely korlátlan ingyenes belföldi átutalást kínál mobilalkalmazáson keresztül.
Mit érdemes tenni a költségek minimalizálása érdekében?
A bankszámla-választásnál fontos a tudatosság: az átutalás általában olcsóbb, mint a készpénzfelvétel, és a bolti vagy online bankkártyás vásárlások általában illetékmentesek, évi 500 forintos kártyás átalány díj ellenében.
A kiegészítő konverziós illeték és a devizakonverziók 2024. október 1-től érvényesek, ezért érdemes olyan szolgáltatókat választani, akik kedvező díjakat kínálnak az adott tranzakciókhoz.
Fontos tudnivalók a bankszámla-fejlesztéseknél
A társaságok és fintech cégek által nyújtott szolgáltatások esetében előfordulhat, hogy a banki tranzakciós illetéket az ügyfélre is áthárítják, de ezt nem mindegyik bank teszi meg, ezért érdemes alaposan átnézni a feltételeket és a díjszabásokat.
Az illetéket a bankok a NAV felé fizetik be, és ezt gyakran a bankszámlakivonaton feltüntetik, azonban az ügyfél által közvetlenül megfizetendő összeg általában nem nő meg közvetlenül az átutalás vagy vásárlás esetén.

Capital Gains TAX on REAL ESTATE you own, Capital Gain Calculator
tags: #illetek #atutalaskor #kozlemeny
Népszerű bejegyzések:
- Miért fontos az érintésvédelmi felülvizsgálat irodaházak esetében?
- Hogyan támadható a fizetési meghagyás a társasházi lakó esetén
- Kutyaház építése bolytong: részletes útmutató és gyakorlati tippek - útmutató a házépítéshez
- A termőföldre vonatkozó jogosultságok és kötelezettségek aktuális szabályozása
- Termőföld praktikusan szállítva kis teherautóval
