Megéri-e vagyonszerzési illetéket fizetni ingatlanvásárláskor? Gyakorlati útmutató a magyar illetékrendszerhez

A vagyonszerzési illeték ingatlanvásárláskor alapesetben a vételár 4%-a.

Az 1990. évi XCIII. Vagyoni értékű jog alatt a földhasználatot, az építményi jogot, a haszonélvezetet, a használat jogát, illetve a vagyonkezelői jogot és az üzembentartói jogot értjük.

A vagyonszerzési illeték és az adó között különbséget kell tenni: az adó a jövedelem után fizetendő kötelezettség, az illeték pedig a vagyontárgy megszerzésének jogi tranzakciójáért fizetendő költség.

Hogyan lehet számolni az illetéket, és mikor kedvezmények járnak?

Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettségünk, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át a 30 millió forintos határt, és ezen esetekben a 15 millió és a vételár közötti különbözet 4%-át kell befizetni az állam részére.

Igénybe vehetünk kedvezményeket lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a korábban megszerzett lakástulajdont a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladjuk, és az új lakás vételára kisebb, mint az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értéke.

Ha több lakástulajdont is eladtunk a vásárlást megelőzően, annak értékét számíthatjuk be, amelyik kedvező számunkra.

Ha házastársak, testvérek vagy egyenes ági rokonok között történik vagyonszerzés ajándékozás útján, speciális szabályok érvényesek.

A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) felhasználásával vásárolt ingatlanok után - a vételártól függetlenül - 2021. január 1-től nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, és 2024. január 1-től a CSOK Plusz használatával történő vásárlás is illetékmentes.

Nem kell illetéket fizetni az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása céljára alapított Kft. esetében.

A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50%-os kedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak, feltétel, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett önálló lakástulajdonnal.

Ingatlancserénél csak az értékkülönbözet után jelentkezik illetékfizetési kötelezettség, ha az új ingatlan forgalmi értéke magasabb, mint a korábban megszerzett ingatlané, és a kedvezmény feltétele az eladás utáni 5 évben vagy az eladás előtti 1 évben történő vásárlás.

Miért és hogyan kell bejelenteni a vagyonszerzést?

A vagyonszerzés bejelentését az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg kell megtenni.

A NAV informatikai rendszerében a bejelentést a B400E elektronikus nyomtatványon vagy papír alapon lehet benyújtani.

Ezt követően a NAV határozatot (fizetési meghagyást) küld a vagyonszerző részére.

Részletfizetés és egyéb kedvezmények

A NAV az első lakástulajdon megszerzésekor, a vagyonszerzési kérelem kapcsán automatikusan engedélyezi a részletfizetést.

Ha viszont nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük.

A nem első lakásszerzőknek is van lehetősége automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni, de csak legfeljebb 2 millió forintot nem meghaladó illetéktartozásra és legfeljebb 12 hónapra.

A részletfizetési kérelem méltányossági alapon is kezdeményezhető, de ilyenkor igazolnunk kell a fizetési nehézséget; az igazolás után az adóhatóság dönt az engedélyezésről, és a kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.

A költségek becslése és számítási segédeszközök

A vagyonszerzési illetéket a Money.hu Vagyonszerzési illeték kalkulátora segíti becslésben; az eredmény tájékoztató jellegű.

Tranzakciós illeték - kiegészítések és kivételek

A pénzügyi tranzakciós illeték (az államkasszába befizetendő összeg) az egyes tranzakciók típusától függően változik:

  • A készpénzfelvétel illetéke 0,9% a felvett összegben, és nincs felső határa.
  • Az átutalás illetéke 0,45% az átutalt összegre, és felső határa 20 000 forint (2024. augusztus 1-től 50 000 forintig terjedő átutalási kedvezmények érvényesülnek).
  • Értékpapírügyletek után 0,45%-os illeték (vételi ár alapján), maximum 20 000 forint (2024. augusztustól 0,45% és max 20 000 forint, 2024. augusztus 1-től pedig max 20 000 forint).
  • A devizakonverziót tartalmazó ügyletekre 2024. október 1-től bevezetik a konverziós kiegészítő illetéket 0,45% és maximum 20 000 forint formájában.
  • A bankkártyás vásárlások után szintén fizetni kell tranzakciós illetékeket, de a bankok ezt általában nem közvetlenül a fogyasztóknak számlázva teszik.

2024. október 1-től konverziós illeték kiegészítője is van, amely 0,45% és legfeljebb 20 000 forint lehet, a devizakonverziót tartalmazó ügyletekre vonatkozik.

Mikor nem kell illetéket fizetni?

Néhány kivétel van: például bankon belüli átutalás saját számlák között, SZÉP-kártyára történő átutalás, állampapír-forgalmazási számlák közötti fizetés, postai befizetések és értékpapírügyletek bizonyos esetei, illetve magánszemélyek fizetési számlája közötti objektív esetek.

Az úgynevezett automatikus részletfizetési kedvezmény és más mentességek a bankokra vonatkoznak, és nem minden bank érvényesíti azokat automatikusan az ügyfél felé.

Milyen kedvezményeket kínálnak a bankok?

Bizonyos bankszámlákhoz átalánydíjas ATM-készpénzfelvételi csomagok tartoznak, és például a Revolut vagy Wise esetében havi ingyenes készpénzfelvételi keretek állnak rendelkezésre.

A Gránit Bank prémiumkártyájával havi ingyenes, korlátlan belföldi készpénzfelvételek érhetők el bizonyos díjcsomagokkal, és van olyan díjcsomag, amely korlátlan ingyenes belföldi átutalást kínál mobilalkalmazáson keresztül.

Mit érdemes tenni a költségek minimalizálása érdekében?

A bankszámla-választásnál fontos a tudatosság: az átutalás általában olcsóbb, mint a készpénzfelvétel, és a bolti vagy online bankkártyás vásárlások általában illetékmentesek, évi 500 forintos kártyás átalány díj ellenében.

A kiegészítő konverziós illeték és a devizakonverziók 2024. október 1-től érvényesek, ezért érdemes olyan szolgáltatókat választani, akik kedvező díjakat kínálnak az adott tranzakciókhoz.

Fontos tudnivalók a bankszámla-fejlesztéseknél

A társaságok és fintech cégek által nyújtott szolgáltatások esetében előfordulhat, hogy a banki tranzakciós illetéket az ügyfélre is áthárítják, de ezt nem mindegyik bank teszi meg, ezért érdemes alaposan átnézni a feltételeket és a díjszabásokat.

Az illetéket a bankok a NAV felé fizetik be, és ezt gyakran a bankszámlakivonaton feltüntetik, azonban az ügyfél által közvetlenül megfizetendő összeg általában nem nő meg közvetlenül az átutalás vagy vásárlás esetén.

Infografika: illetékkategóriák és kedvezmények áttekintése

Capital Gains TAX on REAL ESTATE you own, Capital Gain Calculator

tags: #illetek #atutalaskor #kozlemeny

Népszerű bejegyzések: