Illeték felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelem a végrehajtás perbeli vonatkozásában

A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perekben az adós a keresetlevelében vagy ezt követően a per során azt is kérheti, hogy a bíróság a végrehajtást függessze fel a per jogerős befejezéséig.

Amennyiben a keresetlevél nem alkalmas a tárgyalás kitűzésére, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság nem dönthet.

A kérelemben az azt megalapozó körülményeket a felperesnek elegendő valószínűsítenie.

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon.

Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel.

Infografika: Végrehajtási folyamat ábrája

A Kúria felülvizsgálati eljárásáról szóló leírás részletezi, hogy a felülvizsgálat engedélyezése mely esetekben és milyen eljárási szabályok szerint történik.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve tárgyalás tartása esetén a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette.

A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.

A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Ha a jogerős határozat jogszabálysértő voltát állapítja meg, azt a Kúria hatályon kívül helyezheti, és új határozat hozatalára utasíthatja.

Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs; a Kúria az eljárás során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Próbatárgyalás lépésről lépésre: Az eljárás megindítása

Cserepótló vétel és illetékmentességek

CSOK vagy CSOK Plusz igénybevétele esetén lakásvásárlás esetén teljes illetékmentességet kaphatsz a megvett ingatlan után, ha a jogszerűen került felhasználásra kerültek a támogatások.

Ha a lakásvásárláshoz CSOK-ot is igénybe veszel, nem kell vagyonszerzési illetéket fizetned a megvett ingatlan után; a mentesség 2021. július 10. után kötött adásvételekre érvényes.

Cserepótló vétel esetén, ha a régi lakást 5 éven belül vagy 1 éven belül utána eladod, csak a két lakás forgalmi értékének különbözete után kell illetéket fizetni.

Az eladott vagy örökölt lakás és az új között fennálló értékkülönbözet alapján történő illetékmentesség részletei a NAV és Itv. rendelkezéseinek alkalmazásától függenek.

A lakásfogalom meghatározása fontos: lakásnak minősül az olyan ingatlan, amely eléri a szerkezetkész állapotot, tetőszerkezettel rendelkező épület, és amelyet lakáscélú célokra használnak.

A rokoni kapcsolatokkal összefüggő kedvezmények, illetve a testvérek közötti ajándékozás illetékmentessége 2020 óta fennáll, de nem minden konstrukció ad illetékmentességet.

A haszonélvezeti jog alapítása és számítása esetén a NAV által kiadott tájékoztatás szerint az egy éves érték vagyontárgy forgalmi értékének 1/20-ad része lehet.

Az illetéket a NAV határozza meg és küldi ki fizetési meghagyás formájában, a befizetés általában a meghatározott határidőn belül történik.

Az illeték alapjának megállapításakor a piaci érték az irányadó, nem pedig a szerződésben feltüntetett vételár, ha az lényegesen eltér a valós piaci értéktől.

Az illetékekkel kapcsolatos gyakorlat és jogi rendelkezések részletes megismeréséhez a NAV és bírósági joggyakorlat nyújt támpontot.

Infografika: Illetékmentességi lehetőségek hazai példákban

Meta leírás és kulcsszavak

tags: #illetek #felfuggesztes #megszuntetese #iranti #kerelem

Népszerű bejegyzések: