Illeték felszámolási eljárás terhelési értesítő: mit kell tudni a hitelezők és adósok szempontjából
Míg egyik oldal a felszámolási eljárást igényérvényesítés eszközeként kezeli, addig a másik oldal az eljárással érintett cég vezetőinek és tagjainak komoly fejfájást okoz. A felszámolási eljárásnak speciális szabályai vannak, szigorú határidőket kell betartani, ezért minél előbb érdemes segítséget kérni.
Mi indítja el a felszámolási eljárást és ki lehet fellépő?
A felszámolási eljárást a hitelező indíthatja meg felszámolási kérelemmel. Az eljárás megindításának feltétele a fizetésképtelenség igazolása, amelyet a Csődtörvény alapján állapít meg a bíróság. Ha a hitelező elismert vagy nem vitatott, szerződésen alapuló tartozás miatt kéri az adós felszámolását, csatolni kell az írásbeli felszólítást és a kapcsolódó tértivevényt. A felszámolási eljárás jogilag kötelező jellegű jogi képviselettel zajlik.
Felszámolás előtti feladatok és kötelezettségek
A felszámolás elrendelése előtt a hitelező köteles fizetési felszólítást küldeni az adósnak a tartozás jogcímével, összegével és eredeti esedékességével. A felszólítás postai úton ajánlott tértivevényes küldeményként érkezik, és ha az adós nem veszi át, a küldemény kézbesítettnek minősül a határidő lejártával. A hitel követelés behajtásához fontos a számlakiállítási kötelezettség betartása, hiszen csak számlával hívhatja fel az adóst a teljesítésre.
A felszámolási eljárás indulása és a kezdő időpont
A felszámolási eljárás megindítását követően a bíróság elrendeli a felszámolót, és a jogerős végzés közzétételének napja a felszámolás kezdő időpontja. Az adós vagyonával a felszámoló rendelkezik, és a társaság iratai, köztük a tevékenységet lezáró mérleg és az adóbevallások, a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak átadásra kerülnek. A cégbíróság „felszámolás alatt” jelzőt jegyez a cégnevéhez.
A fizetésképtelenség megállapítása és a tartozások rendezésének iránya
A fizetésképtelenség feltehetően akkor áll fenn, ha a társaság tartozásai meghaladják a vagyonát, és az esedékességkor nem tudja kielégíteni azokat. A Csődtörvény kategóriánként meghatározza a fizetésképtelenség megállapításának feltételeit, többek között az alábbiakat: tartozás elismerése vagy vitatása után a fizetési határidő lejártát követő 20 napon belüli nem teljesítés, illetve a végrehajtás eredménytelensége, esetleg a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási terv ellenőrzésekor történő megszegés.
Az adós kötelezettségei a felszámolás megindulását követően
A felszámolás elrendelését követően az adós vagyona felett a felszámoló jogosult rendelkezni, és a vagyontárgyak átadása a kezdeményezett kezdő időpontot követő 30 napon belül történik. Emellett az adósnak tevékenységét lezáró mérleget és az adóbevallásokat is át kell adnia a felszámolónak. A felszámolás megindulása után a végelszámoló kezdeményezhető jogi eljárások megszüntetése, ha a tartozások rendezése megtörtént, és a hitelezők követelései bejelentésre kerültek.
Felszámolás és önfelszámolás közötti különbségek
Önfelszámolás akkor kezdeményezhető, ha a tulajdonosok és tagok egyetértenek, és a társaság nem kívánja élni a csődeljárás lehetőségeivel. Ehhez 3 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg, az ügyvezető nyilatkozatai és egyéb dokumentumok szükségesek, köztük a hitelezői lista és az adósságot bemutató adatlap. A Csődtörvény szerint a kérelmet kizárólag jogi képviselő terjesztheti elő, és a költségek a peres eljárások költségeivel együtt jelentkeznek.
Felszámolási költségek és illetékek
A felszámolási eljárás díjköteles. Az illeték összege 80.000 forint, a közzétételi költségtérítés 25.000 forint. Ezen összeg a kérelem beadásakor fizetendő, és igazolni kell a fizetést a bíróság felé. A költségek közé tartozik az ügyvédi munkadíj is, amely az ügy bonyolultságától és a megbízás mértékétől függ.
Az eljárás megszüntetésének lehetőségei
Az eljárás megszüntetése többféle módon lehetséges. Egyrészt az eljárást kezdeményező a jogerős végzés közzétételéig visszavonhatja a kérelmét; ilyenkor a bíróság megszünteti az eljárást, és visszajár a közzétetési költségtérítés 90%-a. Másrészt előfordulhat, hogy a felhívó fél hozzájárulása nélkül is megszüntethető az eljárás, ha a tartozás rendezésre került és ezt a bíróság jóváhagyja. Továbbá az egyezség a hitelezőkkel az eljárás lezárásához vezethet, és a bíróság ezt jóváhagyó végzéssel zárja le a felszámolási eljárást.
Nyilvántartások és bejelentések
A felszámolási eljárás bejelentése után a hitelezők követeléseit a felszámolónak 40 napon belül kell bejelenteniük, és a bejelentések nyilvántartásba kerülnek. A nyilvántartásba vételi díjat és a költségátalányt is rendezni kell a megadott előírások szerint. A bíróság a nyilvántartásba vételről értesíti a feleket, és a felmerülő költségek részletei a jogszabály alapján kerülnek rendezésre. A felszámolási eljárás során a jogi képviselet kötelező, ha a hitelező vagy az adós kéri.
Gyakorlati megfontolások a hitelezők számára
Ha a hitelező felszámolási eljárást indít, fontos a tőke összegén felül a kamatok, a költségek és az ügyvédi díjak pontos feltüntetése. A bejelentésre kerülő követelések között gyakori a tőke, kamatok és az eljárási költségek összege. Ha az adós vitatja a követelést, a bizonyítási eljárásnak kell rendeznie ezt a kérdést. A fizetésképtelenség megállapítása után a felszámoló nyilvántartásba veszi a követeléseket, és a kielégítés sorrendjét ennek megfelelően állapítja meg.
Összességében a felszámolási eljárás jogilag összetett és gyakorlati szempontból költséges folyamat. A díjak és illetékek összesített összege átlagosan 105.000 forint körül mozog az illeték és a közzétételi díj összegeivel, melyet a kérelem benyújtása előtt meg kell fizetni, és a jogi képviselet díja ezt tovább növelheti a konkrét ügy bonyolultságától függően.
tags: #illetek #felszamolasi #eljaras #terhelesi #ertesito