Ingatlan konyvelese tulajdonjog fenntartas: hogyan védi a vevőt és az eladót az új ingatlan-nyilvántartási törvény?

Aláírtad a szerződést, de még nem fizettél? Erős jogi védelmet kaphatsz vevőként, olvasd el hogyan! Az átmeneti időszak az ingatlan adásvételi szerződés aláírása után, de a teljes vételár megfizetése előtt az eladónak és a vevőnek is tartogathatott kellemetlen meglepetéseket - egészen eddig. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény erre is javasol lehetséges megoldást.

A törvény szerint a tulajdonos akár másnak is eladhatja az ingatlant, amíg az első vevő a hitelfolyósításra vár. Ebben az átmeneti időszakban a tulajdonjog megszerzése nem az aláírt szerződéssel, hanem a földhivatalhoz benyújtott kérelemmel és bejegyzéssel történik. A gyakorlatban azonban sok minden történhet addig, amíg a teljes összeg beérkezik.

A vevői jog és a tulajdonjog-fenntartás új bejegyzési lehetősége

Az 2025. január 15-től bejegyezhető vevői jog egy új, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog. Ez a jog akkor lép életbe, ha az ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor a vevő még nem fizette ki teljesen a vételárat, és ezért az eladó fenntartja a tulajdonjogát mindaddig, amíg a teljes összeg be nem érkezik. Ez a jog különösen fontos, amikor a vételár egy részét bankhitel vagy állami támogatás útján teljesítik.

Ha a vevői jog be van jegyezve, a földhivatal legfeljebb hat hónapra automatikusan felfüggeszti bizonyos eljárásokat, például másvalaki tulajdonjog-bejegyzési kérelmét. Kivételt képez a zálogjog bejegyzése, amelyhez a felek külön okiratban vállalt megállapodást is elismerhetik. A bejegyzéshez szükséges továbbá a felek megállapodása a szerződésben, amely időtartamát meghatározza. Az új törvény alapján a terhek jogosultjainak hozzájárulása nem szükséges a vevői jog bejegyzéséhez.

Milyen hosszú lehet a vevői jog bejegyzése?

A vevői jog bejegyzése határozott időre, maximum 5 évre kérhető. Ezt követően a bejegyzés hivatalból törlődik. 6 hónap után viszont a bejegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom hatályával. Ez erősebb védelmet jelent az eladó számára, hiszen a vevő végső fizetési határideje után is fennállhat a tilalom kockázata. A vevői jog feljegyzése a III. részben kerül be a tulajdoni lapra ranghely szerint.

Rangsor és széljegy szerepe

Az ingatlanra bejegyzett jogok rangsorát a földhivatal érkezési sorrendje határozza meg. Ha a vevő tulajdonjogát a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog ranghelyén jegyzik be, az azt jelenti, hogy a vevő elsőbbséget élvez más, ugyanarra az ingatlanra bejegyzett jogokkal szemben. Öt év elteltével hivatalból törlik a határozatlan időre kikötött vevői jogot.

  1. Bejegyzési ranghely és időtartam: a vevői jog ranghelye meghatározza a későbbi eljárások sorrendjét és a végrehajtási jog bejegyzésének lehetőségeit.
  2. Felfüggesztés ideje: a vevői jog bejegyzését követően kivételesen 6 hónapig felfüggesztik az eljárásokat, ha a kérelmet a vevői jog bejegyzése megelőzte.
  3. Váltás a tilalomra: a hatályos tilalom hatása a vevői jog bejegyzésétől számított idő után átkerülhet az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályába.

A megelőző bejegyzések és az eladó védelme

Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az eladó biztosítékként a vevői jog bejegyzését a földhivatalnál letétbe helyezze. Ebben az esetben a vevői jog bejegyzése széljegyként jelenik meg a III. részben, és a hat hónap időtartamon belül a földhivatal nem folytathat más eljárást a bejegyzett jog ellenében. A vevői jog bejegyzése tehát átmeneti védelmet nyújt a vevőnek, míg a teljes vételár kiegyenlítésre kerül.

A róla szóló gyakorlati megvalósításban fontos, hogy a vevői jog bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedélyt az eladó adja ki. Az engedély elektronikus vagy papír alapú formában is kiadható lehet, az Inytv. és a végrehajtási rendelet (Vhr.) hatálya szerint, a személyes vagy jogi képviselet útján. Fontos, hogy az eladó bejegyzési engedélye csak a vevő állapotától függetlenül is biztosítsa a vevő tulajdonjogának későbbi bejegyzését.

Az engedély kiadásának módja

Az engedély kiadása lehet elektronikus vagy papíralapú. 2024. január 31-én zajlott egy könnyítés: jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet képviselője papíron írhat alá. Természetes személyek esetében is papíralapú aláírás szükséges, és ezt az ügyvéd előtti aláírással kell intézni. Az elektronikus aláírás és az azonosítási szolgáltatás használata nem kötelező minden esetben. Az ügyvéd vagy meghatalmazottja készíti el és őt illetékes az elektronikus feltöltés.

Az Inyvhr. 172/A. §-a szerint a tilalom jogosultja és a vevői jog jogosultja hozzájárulása nélkül is bejegyezhető a vevői jog. A Vhr. 107. § (3) bekezdése kimondja, hogy bizonyos jogosultak hozzájárulása nem szükséges a vevői jog bejegyzéséhez. Ez a gyakorlatban nagyban megkönnyíti a bejegyzést, különösen finanszírozott ügyletek esetén.

Mi történik, ha az eladó visszavonja a meghatalmazást?

2025. január 15-től a tulajdonjog-bejegyzéshez mind a vevő, mind az eladó ügyvédi meghatalmazása szükséges. Ha az eladó visszavonja a meghatalmazást vagy elhalálozik, a szerződés teljesítése és a bejegyzési engedély kiadása lehetővé válik, de a meghatalmazás visszavonhatósága korlátozza a jogbiztonságot. A földhivatal ezt kizárólag okirati alapon vizsgálja, és polgári bíróság dönt a visszavonás hatályosulásáról.

Kapcsolat a korábbi függőben tartással és a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényével

A korábbi függőben tartás (előző Inytv.) és a mostani tulajdonjog fenntartásával történt adásvétel között a fő különbség az, hogy a vevői jog bejegyzése most már leírja az adásvétel lezárásának idejét és védelmi hatását. A függőben tartás esetén a végrehajtási jog bejegyzése lehetősége a vevői jog bejegyzése után visszavonható, míg az új jogszabály ezt a védelmet szorosabb keretek között szabályozza. A tulajdonjog fenntartásával történő adásvétel ugyanis a teljes kiegyenlítésig tartó zálogbiztonságot nyújt.

Gyakorlati megoldások és példák

A gyakorlatban a vevői jog bejegyzésének rangsora és időtartama meghatározza, mikor lehet elindítani a kérelmeket és mikor kerülhet sor végrehajtási jog bejegyzésére. Az alábbiakban összefoglalunk néhány fontos rendszertaní pontot:

  • A vevői jog bejegyzése kizárólag a jogosult bejegyzési engedélyével történhet meg.
  • A vevői jog megjelenése a III. részben széljegyként is megjelenhet a tulajdoni lapon, és a 6 hónapig fennálló felfüggesztési hatás megmarad.
  • Az első 6 hónap védelmi időszaka fontos a vevőnek és az eladónak egyaránt: a felek igyekeznek rendezni a vételár kiegyenlítését, mielőtt a tilalom hosszabb időre is kiterjedőefe.

Szóljunk a gyakorlati megközelítésről

Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint a vevői jog bejegyzése a tranzakciók biztonságát növeli, különösen akkor, ha a vevő hitelre vagy állami támogatás útján finanszírozza a vételárat. A bejegyzés lehetővé teszi a vevő számára, hogy megvédje a saját érdekeit addig is, amíg a teljes vételár beérkezik. Ugyanakkor az eladónak is érdemes figyelnie arra, hogy a vevői jog esetleg hosszabb ideig fennállhat, és ennek következtében a tehermentesítéshez szükséges tisztázások és az elidegenítés tilalmának fenntartása több időt vehet igénybe.

Ha szeretnéd élni ezzel a jogi védelemmel, az igazgatási szolgáltatási díjat - ami jelenleg 10600 Ft - kétszer kell megfizetni: a vevői jog bejegyzése és a későbbi változásokkal érintett bejegyzések után.

Gyakorlati záró gondolatok

A tulajdonjog-fenntartás és a vevői jog megjelenése az ingatlan-nyilvántartásban 2025-től egyértelmű és elfogadott eszközzé vált a magyar jogrendszerben. A rendkívül részletes szabályozás célja a felek közötti biztonságos adásvételi környezet megteremtése, különösen a finanszírozott ügyletek esetén. Az alapos és pontos megállapodások a szerződésben, az engedélyek és a bejegyzések megfelelő végrehajtása nélkülözhetetlenek a sikeres tranzakcióhoz.

Infografika: A vevői jog bejegyzése és a tilalmi jogok kapcsolata

tags: #ingatlan #konyvelese #tulajdonjog #fenntartas

Népszerű bejegyzések: