Hozzáférés a személyes adatokhoz az ingatlannyilvántartásban és a civil szervezetek adattanulmányi kötelezettségei
A civil szervezetek munkájuk során hozzáférhetnek olyan információkhoz (személyes adatokhoz), amelyek önmagukban, vagy más adatokkal együtt alkalmasak valakinek a beazonosítására.
A civil szervezetek - a jogszabályok értelmében - adatkezelőnek számítanak.
A jogszabályi követelmények miatt, vagy egyéb okból, önállóan, vagy más szervezettel közösen - több-kevesebb tudatossággal - döntéseket hoznak arról, miért és hogyan kezelik a tagjaik, önkénteseik, vagy éppen partnereik személyes adatait.
A civil szervezetek gyakran vesznek igénybe olyan szolgáltatást, segítséget, melynek során a szolgáltató/segítő - mint adatfeldolgozó - a civil szervezet helyett, a szervezet nevében kezel személyes adatokat (pl. könyvel a szervezet helyett vagy épp a szervezet honlapját frissíti).
Sőt, maguk a civil szervezetek is lehetnek adatfeldolgozók, ha egy másik személy, szervezet, intézmény megbízását teljesítik úgy, hogy a nekik átadott adatokat kizárólag a megbízójuk helyett, a vonatkozó szerződés, illetve a megbízójuk rendelkezései szerint kezelik.
Mindegy, milyen szerepkörben fér hozzá a civil szervezet a személyes adatokhoz, köteles azokkal úgy bánni, hogy az érintettek lehető legteljesebb mértékben megőrizhessék, illetve jogaikat gyakorolva megvédhessék a magánéletüket és egyéb alapvető jogaikat.
Az európai és hazai szintű jogi szabályozás rögzíti azokat az adatvédelmi elveket, amelyeket a civil szervezeteknek is kötelezően érvényesítenie kell e cél elérése érdekében.
A jogszabályok az ún. kockázatalapú megközelítést alkalmazzák.
Az érintettek száma, az adatok mennyisége, jellege, a biztonsági kockázatok stb. mérlegelése alapján az egyes szervezetekre hárul, hogy eldöntsék, mely kötelezettségek vonatkoznak rájuk, és mit is kell e kötelezettségek kapcsán tenniük.
Így is vannak olyan feladatok, amelyekről kijelenthető, hogy - a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) kisebb-nagyobb szankciójának kockáztatása nélkül - egyik civil szervezet sem kerülheti el őket.
Ilyen kötelezettség az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása is.
Az adatvédelmi nyilvántartás nem helyettesíti, csak segíti és az elszámoltathatóság jegyében igazolja az adatvédelmi feladatok teljesítését.
Az alábbiakban pontról-pontra mutatjuk be az adatvédelmi nyilvántartás jogszabályok által előírt tartalmát.
Ezek az információk az átláthatóság elvének érvényesülését szolgálják, amennyiben segítik, hogy az érintettek és a NAIH azonosítani tudja az adatkezelés felelőseit.
A civil szervezeteknek nincs kötelezettsége adatvédelmi tisztviselő kijelölésére.
Még a közhasznú szervezetek sem minősülnek közhatalmi, illetve közfeladatot ellátó szervnek.
Nem figyelik meg tömegével, rendszeresen és szisztematikusan az embereket, ritkán kezelnek nagy számban különleges (pl. ezek az információk megmutatják, melyek azok a csoportok, amelyeknek tagjai vonatkozásában adatokat kezelünk).
Ezek az információk igazolják, hogy a szervezet csak azoknak az adatait kezeli, akik esetében ez elkerülhetetlen.
Ezek az információk igazolják, hogy a szervezet alkalmazza a célhoz kötöttség elvét.
A céloknak konkrétaknak, világosaknak és közérthetőeknek kell lenniük.
Akkár több célt is megadhat a szervezet.
Célszerű konkrétan megadni, mely adatokat kezeli a szervezet.
Ez elvileg nem lenne kötelező eleme a nyilvántartásnak, mégis fontos, mert ezen adatok kezelésének más a jogalapja (az adatvédelmi rendelet alapján 9.
Ez az információ a korlátozott tárolhatóság elvének érvényesítését segíti és igazolja.
Az átláthatóság elvének, illetve az érintettek tájékozódási jogának biztosítása miatt fontos megjeleníteni a nyilvántartásban, akárcsak az adatvédelmi tájékoztatóban is, ha adattovábbítás történik, vagy történhet a jövőben.
A nemzetközi szervezetek, illetve az EGT-n kívüli ún. harmadik országokban tevékenykedő adatkezelőkre, adatfeldolgozókra szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Az itt megjelenő információk az adatbiztonság, -integritás, az adatok bizalmas jellegének megőrzését előíró alapelv alkalmazását segítik és bizonyítják.
Az adatvédelem nem is olyan drága. Az európai adatvédelmi rendeletből nem következik az, hogy drága szoftvereket kellene vásárolnia a szervezeteknek.
A tudomány, technika fejlettségi szintjének megfelelő eszközök, programok, applikációk stb. használatát, valamint a költségeket és az adatkezelés jellemzőit együttesen mérlegelve lehet fejlesztéseket végrehajtani, már ha ezek szükségesek.
Ez a személyes jellemzők értékelésén alapuló előrejelzést jelenti, például a személyre szabott hirdetések épülnek erre.
A civil szervezetekre, mint adatkezelőkre, adatfeldolgozókra a profilalkotás alkalmazása kevésbé jellemző.
Mindenki jogosult arra, hogy az adatkezelőtől - saját kérése alapján - tájékoztatást kapjon arról, hogy a szervezet kezeli-e a személyes adatait.
Ha a szervezet kezeli az adatait, akkor az érintett alapesetben hozzáférhet az adatkezelés céljáról, a kezelt adatainak kategóriáiról szóló, valamint a további információkhoz, illetve tájékoztatni kell a jogairól is.
Az adatvédelmi nyilvántartás formátuma tekintetében nincs semmilyen előírás.
Mi egy táblázatos formát ajánlanánk leginkább, mert könnyen áttekinthető, és ösztönzőleg hat a rövid, tömör megfogalmazások alkalmazására is (lásd átláthatóság elve).
A táblázat első oszlopába rögzíthetjük a szervezet működéséhez szükséges tevékenységeket, majd az utána következő oszlopokba a fent megjelenő tartalmak kerülnek.
Az adatkezelői nyilvántartás mellett azoknak a szervezeteknek, amelyek adatfeldolgozók is egyben, adatfeldolgozási nyilvántartást is kell vezetniük.
Ez praktikusan lehet egy másik táblázat.
Az adatkezelő megbízása, rendelkezése szerint végzett adatkezelések típusait (átláthatóbb, ha az adatok körét is megadjuk, pl. az adatkezelés típusa: kérdőíves vizsgálat; a kezelt adatok categorái: pl.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) és 2011. évi CXII. Ez az információ külső tartalom, nem frissített.
A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat.
A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek.
Májusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR).
Hol tároljuk ezeket az adatokat? Milyen módon szivároghatnak ki az adatok?
Ki férhet hozzá az adatokhoz a szervezeten belül és kívül?
Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja.
Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez.
A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie.
A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez.
16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni.
Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat.
A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog.
Ha ún. Dr. Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. További információ a GDPR civileknek útmutatóban és hozzá kapcsolódó GYIK-okban található.
Minden közvetlenül vagy közvetetten egy egyénhez köthető információ személyes adatnak minősül, az ezekkel való visszaélésekkel szemben pedig jogszabály véd.
Ha egy vállalkozás olyan adatokkal dolgozik, amelyek alapján arra jogosulatlan személy azonosítani tudja azokat, akikről az információk szólnak, a cég máris személyes adat kezelőjévé vált.
Ha rendelkezünk olyan információkkal, melyekből első látásra nem következik, ki az adott személy, de az összekötésükkel kikövetkeztethetjük azt, szintén személyes adatokat kezelünk.
Az előírásoknak való eleget tevés a megfelelő GDPR dokumentáció elkészítésével kezdődik.
Ehhez azonban átláthatatlan jogszabályokon kell átrágnunk magunkat, ami sokszor időrabló és türelmet próbáló tevékenység.
A különböző honlapok, így a webáruházak használata során is találkozhatunk azzal, hogy az oldal személyes adatok megadását kéri például a honlapon való regisztrációhoz vagy a vásárláshoz.
Előfordulhat azonban, hogy olyan adatok közlését is kéri az oldal, amely nem szükséges vagy nem feltétlenül szükséges.
A webáruházak használata során az adatkezelés alapja a vásárló önkéntes hozzájárulása.
A weboldal használója hozzájárul ahhoz, hogy a megadott személyes adatait kezeljék.
Azonban önmagában az adatkezeléshez való hozzájárulás nem teszi jogszerűvé az adatkezelést.
A webáruházban való vásárláskor csak olyan személyes adat megadása kérhető a vásárlótól, amely az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges.
Így például a legtöbb esetben nem tehető kötelezővé a születési idő megadása.
Akár a telefonszám megadása sem lehet kötelező, hiszen például személyes átvételnél rendszerint nem indokolható, hogy a vásárló előre megadja a telefonszámát.
These data management purposes require informed consent with a separate legal basis for processing.
Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Hatályos: 2026. Magyarország Alaptörvényének XXVI. cikke szerint az állam törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
Az Alaptörvény e cikke az állam szolgáltató jellegét hangsúlyozza azzal, hogy az államnak törekednie kell arra, hogy lépést tartson a modern kor technológiai fejlődésével és lehetőség szerint felhasználja azokat az új műszaki megoldásokat és más tudományos vívmányokat, amelyek az állam működésének hatékonyságát növelik és emelik a közszolgáltatások színvonalát.
Hogyan jelenik meg az adatkezelés a gyakorlatban ingatlannyilvántartásokkal összefüggésben?
Az adatvédelmi nyilvántartás célja, hogy az érintettek jogainak érvényesülését szolgálja és az átláthatóságot növelje.
A nyilvántartás tartalma és formája nem előírt konkrét felületben, de ajánlott a táblázatos formátum a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
Az adatkezelőknek meg kell határozniuk a tevékenységeikhez kapcsolódó jogalapokat, célokat, és az adatokat érintő egyéb információkat, hogy az érintettek és a hatóság könnyen ellenőrizhessék a megfelelést.
A gyakorlatban a hozzájárulások nyilvántartása és az adatvédelmi tájékoztatók aktualizálása kiemelten fontos.
Az adatvédelmi incidensek esetén az érintett jogainak védelme érdekében a hatóság felé történő bejelentés a szabály.
A GDPR alapján az adatkezelőnek tudnia kell igazolni, hogy az érintettek hozzájárultak az adatkezeléshez és hogy a jogszerű felhasználás megvalósul.
Az adatkezelő a jogszabály által meghatározott adatvédelmi elveket - titkosság, integritás, korlátozás - szem előtt tartva dolgozza ki az adatvédelmi intézkedéseket.
Az adatvédelmi tisztviselő szerepe a független felügyelet és a jogszerű működés támogatása.
Az érintettek bármikor jogosultak felvilágosítást kérni arról, hogy személyes adataikat adatkezelő kezeli-e és miként, beleértve a jogok részletes ismertetését és a harmadik országba történő továbbítás garanciáit is.
A tájékoztatás és az átláthatóság célja az érintettek részéről a jogok gyakorlásának megkönnyítése és az adatbiztonság erősítése.
Adatvédelmi nyilvántartások - példaszerkezet
- tevékenység
- adatok kezelése célja
- adatok kategóriái
- jogalap
- tárolási időtartam
- érintettek jogai
- adatfeldolgozók és továbbítás
Inglatlannyilvántartás és közvetlen érintettek
Az érintettek köre lehet tag, alapító, munkavállaló, önkéntes, látogató vagy résztvevő.
Az adatkezelés célja legyen világos és releváns az adott tevékenységhez kötve.
tags: #ingatlan #nyilvantartasban #barki #altal #megtekintheto #szemelyes