Ingatlan adó és közös költség a társasházakban: hogyan viszonyulnak egymáshoz, és mire számíthatnak a tulajdonosok és lakók?
A közös költség egy társasházi közösség mindennapjainak finanszírozására szolgál, és alapvetően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, kivéve ha az SZMSZ más elrendezést ír elő. A közös költség tehát a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és a lakás fenntartásának költségét, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat foglalja magában.
A közös költség jogi háttere
A Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) alapján a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, hacsak az SZMSZ másként nem rendelkezik. A törvény kifejezetten rögzíti, hogy a közös költség fenntartására és a költséghátralék megfizetésére, felújítási alap képzésére vonatkozó szabályok az SZMSZ-ben találhatók. A közös költség megállapítását és összetételét a SZMSZnek kell meghatároznia; ebben jellemzően a közös költség viselését a tulajdoni hányad szerint rendelik el, de eltérő megállapodás is lehetséges az érintett költségnemekről és a számítás módjáról.
Hogyan számítják ki a közös költséget?
Az összeg függ a lakás méretétől, az épület korától és műszaki állapotától, az energiahatékonyságotól, a lift, kert vagy egyéb felépítmények meglététől, illetve a fenntartási és felújítási igényektől. A közös költség viselésének jogi hátterét első sorban a Tht és az SZMSZ határozza meg, amely tartalmazza a költségnemeket és a számítási módot. A közös költség fizetése tehát kötelező a tulajdonostársak számára a tulajdoni hányadok alapján, kivéve ha az SZMSZ ettől eltérően rendelkezik. A közös költség összetétele általában a következőket foglalja magába: üzemeltetési költségek (közös használatú területek takarítása, karbantartás), felújítási költségek a szerkezetek állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítására, és a rendes gazdálkodáson túlmutató kiadások, amelyek a közös tulajdon bővítésével vagy átalakításával járnak.
Mi számít felújításnak és mi tartozik a fenntartás körébe?
A felújítás magába foglalja az ingatlan egészére vagy egyes szerkezetekre kiterjedő, időszakonként szükségessé váló általános javítási és építés-szerelési munkákat, amelyek visszaállíthatják az eredeti műszaki állapotot, vagy növelhetik az üzembiztonságot. A fenntartás körébe tartozó kiadások azok, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükségesek, és amelyek hosszú távon biztosítják az üzemeltetést (például a közös területek karbantartása). A költség viselése attól függ, hogy az adott kiadás mit szolgál: fenntartás vagy rendes gazdálkodáson felüli kiadás-e az adott költség, és ezt mérlegelési szempontok alapján dönti el a közösség.
Albérleti viszony és a közös költség
Alapértelmezés szerint a közös költség a tulajdonost terheli, de ha az ingatlan albérletben van kiadva, ezt a költséget gyakran átterhelik az albérlőre a rezsivel együtt. Az ilyen áthárítás azonban előzetes egyeztetést és a bérleti szerződésbe foglalt megállapodást igényel, hogy a későbbi konfliktusokat elkerüljék. A bérlőkre áthárított közös költség akkor sem haladhatja meg a valódi szolgáltatás-érték arányát, ha a közös költség átlátható elosztásával kapcsolatos kivételek merülnek fel. A közös költség áfa és adózási vonatkozásait szintén érdemes figyelembe venni: a bérbeadásból származó bevétel és költségek adózása részben eltérhet a rezsiköltségektől és közüzemi díjaktól.
Közös képviselő feladatai és kötelezettségei
A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlési határozatok végrehajtásáért felel. Ő hívja össze a közgyűlést, előkészíti a határozatokat, és köteles évenként költségvetési javaslatot és elszámolást készíteni (a Tht. 47. és 48. §-ai). A felújítási és fenntartási munkálatok ára gyakran változik és így a közös képviselőnek minden esetben a közgyűlésen kell jóváhagyatnia az ajánlatokat. A közös költség összegét a tagoknak be kell fizetniük; elmulasztás esetén először írásos emlékeztető, majd fizetési felszólítás következik, amely alapján jogi lépések indíthatók, akár végrehajtási eljárásig.
Mit kell tenni közös költség- vagy tartozás esetén?
- Írásbeli felszólítást küld a közös képviselő a tartozó tulajdonostársnak;
- Lehet részletfizetési megállapodást kötni a további elkerülése érdekében;
- Ha a tartozás nem rendeződik, a fizetési meghagyásos eljárás lehet a következő lépés (amelyet a közjegyző közvetít);
- A tartozás behajtását szükség esetén zálogjog-letét vagy végrehajtási eljárás is segítheti, amennyiben a törvények megengedik.
Fontos, hogy a közös költség behajtását a közös képviselő végzi, és a tartozás összege leggyakrabban a közgyűlési határozat információin alapul. A gyakorlatban a közös költség-hátralék behajtása csak a fizetési meghagyás kezdeményezésével vagy a peres eljárás útján történhet, és az eljárások költségei tovább növelhetik a tartozást.
Adózási vonatkozások és a bérbeadás
A társasházi adózás témaköre magában foglalja a közös költség adózási kezelését is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény kimondja például, hogy ingatlan bérbeadása esetén bizonyos bevételek és költségek adózása eltérően érvényesíthető. A bérbeadás bevételét és az elszámolható költségeket részletezi a draft, amely bemutatja a 10%-os költséglevonást vagy a tételes költségelszámolást, és megkülönbözteti azokat a tételeket, amelyeket nem lehet költségként elszámolni. A közös költség bevétele nem minősül költségnek adózási szempontból, de a bérbeadásból származó jövedelem számításánál figyelembe kell venni a költségeket és a bevételeket a bevallásban. Amennyiben a bérbeadó alanyi adómentességet választ, az adófizetési kötelezettség bizonyos esetekben csökkenhet vagy módosulhat.
Gyakorlati példák és tippek
- Érdemes előzetesen megállapodni a bérleti szerződésben az albérlőre hárított közös költség összegéről és összetételéről, hogy elkerüljék a későbbi félreértéseket.
- A közös költség összetételét és számítási módját mindig részletesen rögzítsék az SZMSZ-ben.
- A közös képviselő feladatai közé tartozik éves költségvetési javaslat és zárszámadás előkészítése; a felújítási vagy egyéb nagyobb kiadások esetén a közgyűlés jóváhagyása szükséges.
- A tartozás esetén a tulajdonostársnak először írásbeli felszólítást küldenek; ha ez nem vezet eredményre, jogi úton történő behajtás válhat szükségessé.
- Albérleti díj és rezsiköltség különválasztása a szerződésben segít elkerülni a későbbi vitákat; a közös költség áthárítása csak a jogszabályi keretek között történhet.

Jogi díjak ismertetése: A házvásárlás vagy -eladás valódi költségei
tags: #ingatlan #szja #kozos #koltseg
