Ingatlan tulajdon átalakulásakor szükséges jogi eljárások és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés menete

Az adásvételi szerződés megkötése csak az egyik feltétele annak, hogy az ingatlan tulajdonjoga ténylegesen a vevőre szálljon; ingatlanok esetén a tulajdonjog megszerzéséhez szerződés és erre tekintettel a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Miért fontos a tulajdonjog bejegyzése?

A tulajdonjog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba azért lényeges, mert míg egy ingó dolog megszerzéséhez elég a szerződés és az átadás, ingatlanok esetében addig nem szerez tulajdonjogot a vevő, ameddig ezt az állam - földhivatali bejegyzés formájában - nem szentesíti.

A tulajdoni lap ugyanis az, ami közhitelesen tanúsítja egy ingatlan tulajdoni viszonyait, és ha valamely jogot bejegyeztek, illetve tényt feljegyeztek, a továbbiakban senki sem hivatkozhat arra, hogy arról ő nem tudott.

Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei és hatósági szervezete

Az ingatlan-nyilvántartást településenként vezetik, és az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalok, Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala hatáskörébe tartozik.

Az ingatlan-nyilvántartás "ingatlanközpontú", az Itv. szerint az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket.

A bejegyzések ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg, ezért nagyon fontos, hogy a tulajdonjog átruházásakor a földhivatal a lehető legrövidebb időn belül iktassa a kérelmet.

A bejegyzési eljárás kezdete: széljegyzés (széljegy)

Az ingatlanokkal kapcsolatos bejegyzések ügyintézése az ún. széljegyzéssel veszi kezdetét; a széljegyzés azt jelenti, hogy a beérkezett kérelmet a földhivatal megjeleníti az ingatlan tulajdoni lapján.

Vagyis ha a vevő "széljegyre került", akkor bárki értesülhet a kérelméről, aki lekér egy tulajdoni lapot.

A széljegyzés nem azonos az érkeztetéssel: az érkeztetés a dokumentum fizikai érkeztetését jelenti, míg a széljegyzés egy jogi aktus, amelynek során az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjára feljegyzés kerül arról, hogy bejegyzési kérelem érkezett.

Ha személyesen érkezteti az ügyfél, vagy az ügyvédje a papír alapú kérelmet, akkor az már munkaidő végéig széljegyre kerül (a reggeli kérelmek 14:00-kor már látszanak), míg postai beküldés esetén a széljegyzés hosszabb időt vehet igénybe.

Az E-ING rendszer bevezetésével a széljegy az elektronikus kérelem iktatószámával és beérkezési idejével másodperc pontossággal kerül majd feljegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára.

Széljegyzéstől a tényleges bejegyzésig

A széljegyzés biztosítja a kérelem rangsorát (elsőbbségét) a később érkező beadványokkal szemben, és mindenki számára láthatóvá teszi, hogy az ingatlannal kapcsolatos eljárás van folyamatban.

A széljegyzés után mennyi idő a bejegyzés? Az E-ING rendszer bevezetésével az automatikus eljárásban elbírálható kérelmek esetén azonnal megtörténik majd a bejegyzés, de ez csak egyszerű megítélésű ügyekben lehetséges.

Az ún. teljes eljárásos ügyekben a földhivatalok vizsgálata tovább tarthat, különösen ha megelőző széljegy van, hiánypótlás szükséges vagy az ügy összetett (pl. több érintett tulajdoni hányad, kiskorú, stb.).

Hiánypótlás és tipikus hiánypótlási okok

Ha a földhivatal hiányt észlel, hiánypótlást rendelhet el; tipikus hiánypótlási esetek: nem áll rendelkezésre minden elővásárlásra jogosult lemondó nyilatkozata, elfelejtettük befizetni a földhivatali díjat (főleg postázás esetén), vagy a gyámhatóság hozzájárulása hiányzik kiskorú esetén.

A hiány pótlására rendelkezésre álló határidőt a földhivatal szabja meg, és az indokolt esetben egy alkalommal nyolc nappal meghosszabbítható.

Hogyan rövidíthető le az eljárás?

Az Ákr. szerinti maximum 60 napos időtartam rövidebbé tehető soron kívüli ügyintézéssel, amelyet az Inytv. 46. §-a alapján lehet kérni az ingatlanügyi hatóságtól, de ezt kizárólag az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításakor lehet előterjeszteni.

Nagyon fontos, hogy a soron kívüli kérelmet indokolni kell (például állami támogatás finanszírozási határideje), és 2024. július 29. napjától a soron kívüli eljárás díja emelkedett; egy ingatlan esetén 16.000 Ft.

Tulajdonjog-fenntartás és a vevői jog új szabályai

Abban az esetben, ha a vevő nem készpénzes vevő és nem fizeti ki a vételárat a szerződéskötéskor, az eladó jogosan mondhatja, hogy addig nem ad hozzájárulást a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, amíg a vevő a vételárat nem rendezi, de a vevő is jogosan kéri, hogy a tulajdoni lapon látszódjon a joga.

A fenti problémát 2025. január 15. óta az ún. tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog oldja meg: ez az új, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog akkor léphet életbe, ha a vevő a szerződés megkötésekor még nem fizette ki teljesen a vételárat, és az eladó fenntartja a tulajdonjogát a teljes összeg beérkezéséig.

Ha már be van jegyezve a vevői jog az ingatlan tulajdoni lapjára, akkor a földhivatal legfeljebb hat hónapra automatikusan felfüggeszt bizonyos eljárásokat, például másvalaki tulajdonjog-bejegyzési kérelmét; ez védelem a vevő számára, és védi az eladót is a nem fizetéstől.

A tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése határozott időre, maximum 5 évre kérhető, és 6 hónapon túl a bejegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom hatályával.

Fontos továbbá, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt ilyenkor a felek külön okiratba foglalva, az okiratszerkesztő ügyvédnél helyezik letétbe; a bejegyzéshez szükséges a felek kötelező megállapodása a szerződésben, amely az időtartamot is meghatározza.

Infografika: Széljegyzéstől a tulajdonjog bejegyzéséig tartó folyamat

Bejegyzési kérelem formai és tartalmi követelményei

A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani; a bejegyzést általában annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik.

Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének alapjául olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (bejegyzési engedély) szolgálhat, amely a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.

Egy egyszerű adásvételnél a bejegyzési kérelemhez csatolni kell magát a szerződést (legalább egy eredeti példányát), annak két másolati példányát, az ügyvédi meghatalmazást és az APEH-adatlapot, valamint a hatósági engedélyeket, ha azok szükségesek.

Hivatalból bejegyzések és kötelező bejegyzések

Hivatalból be kell jegyezni például a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri.

Peres és nem peres jogorvoslati utak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz való jog; az ügyfél a járási hivatal határozata ellen fellebbezhet, és a járási hivatal ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntése ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni.

A fellebbezést a járási hivatalnál kell benyújtani, és a körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés érkezésétől számított nyolc nap alatt kijavíthatja vagy kiegészítheti.

Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az első fokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat alapján szükséges bejegyzésről a körzeti földhivatal új határozatot hoz; ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést.

Bírósági jogorvoslati kérelemnek helye van a megyei földhivatal határozata ellen, továbbá - jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen - közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész.

A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak az ügyfél részéről; a megyei földhivatal határozata ellen benyújtott keresetre indult bírósági eljárásra a Pp. eltérésekkel alkalmazandó szabályait kell követni.

Táblázat: Gyakori hiánypótlási okok és megoldások

Különleges helyzetek: közös tulajdon megszüntetése és lakott ingatlan értékesítése

A lakásingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése és az egyik tulajdonostárs bentlakása mellett történő értékesítés speciális jogi problémákat vet fel; a gyakorlatban a lakott értéken történő magához váltást, illetve árverési értékesítést a joggyakorlat több esetben különbözően kezeli.

A joggyakorlat és a Jogegységi határozatok vitatott kérdése, hogy a volt tulajdonostárs automatikusan bérlői jogállást szerez-e a közös tulajdon megszüntetése után; a hatályos szabályok szerint a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, így a puszta lakáshasználat tényére hivatkozással a bérleti jog nem feltétlenül igazolható.

A közös tulajdon megszüntetését követően a felek természetesen megállapodással rendezhetik jogviszonyukat; megállapodás hiányában a peres eljárások és a bírói gyakorlat alapján a jogviszony keletkezésére és megszüntetésére vonatkozó kérdések vitatottak és eseti elbírálást igényelnek.

Perfennség, perfeljegyzés és egyéb feljegyzések

A perfeljegyzés mindenkit figyelmeztet arra, hogy az ingatlannal kapcsolatban per van folyamatban, vagyis az ingatlan jogi állapota valamely per jogerős befejezésétől függ; a perfeljegyzés törlését el kell rendelni, ha a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette vagy a keresetet elutasította.

Az ingatlan-nyilvántartásban számos tény feljegyezhető (pl. telekalakítási eljárás megindítása, építési tilalom, zárlat, árverés kitűzése, stb.), amelyek mind befolyásolhatják a tulajdoni viszonyok változását és a bejegyzési eljárások lefolyását.

Ingatlan Tulajdonjog EGYSZERŰSÍTVE a Vizsgára!

Praktikus tanácsok és fontos határidők

A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani, és nagyon fontos, hogy a beérkezett kérelem iktatószámát a tulajdoni lapra azonnal széljegyezni kell, mivel az iktatás határozza meg a bejegyzések rangsorát.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a beadványok pontos és teljes csatolása, valamint az esetleges hiánypótlások gyors teljesítése jelentősen lerövidítheti az ügyintézési időt, míg a soron kívüli ügyintézés indokolt és megfelelően alátámasztott kérelme felgyorsíthatja a folyamatot.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosult érdekeltnek kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet, és a fellebbezés benyújtására és a bírósági jogorvoslatra vonatkozó határidőket és lehetőségeket érdemes figyelemmel követni.

Jogorvoslatok összefoglalása

  • Fellebbezés a járási/körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül.
  • A körzeti földhivatal a fellebbezés érkezésétől számított nyolc nap alatt kijavíthatja vagy kiegészítheti határozatát.
  • Megyei földhivatali döntés ellen bírósági jogorvoslat kérhető; a bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárások és a tulajdonjog bejegyzése körüli szabályok és lehetőségek ismerete alapvető jelentőségű mind eladók, mind vevők számára; a gyors és biztonságos tulajdonszerzéshez szükséges lépések pontos követése, valamint a megfelelő okiratok és engedélyek határidőre történő csatolása csökkenti a kockázatot és az ügyintézési időt.

tags: #ingatlan #tulajdon #atalakulaskor

Népszerű bejegyzések: