Élettársi kapcsolatok és közös ingatlan: vagyonmegosztás és illeték kérdései
Élettársak esetén az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés elismerése vagy ítéleti megállapítása nem eredményez további illetékfizetési kötelezettséget. A felperes és G. É. élettársak voltak, amikor 2003. december 17-én kelt adásvételi szerződéssel az élettárs nevére megvásárolták a társasházi lakást, amelyre jelzálogjog is bejegyzésre került.
Jogalap és tényállás rövid összefoglalása
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. november 14-én úgy határozott, hogy a felperes tulajdonjoga az ingatlan ½ részére élettársi köz vagyon jogcímén került bejegyzésre. A bíróság ebből a következtetésből indult ki, hogy a régi Ptk. vélelem szerint a közös szerzés arányában szerzett tulajdon keletkezik, amit a felek szerződésben eltérhetnek meg. A perben az ingatlan megvásárlása 2003-ban történt, amikor az élettárs közösen szerzett tulajdont, melyet később élettársi közös vagyonként, illetve közös arányban osztottak fel.
- Budapest Főváros Kormányhivatala 2019. február 5-én ½ arányú tulajdonjogot jegyzett be élettársi közös vagyon címen.
- Az elsőfokú adóhatóság 2019. szeptember 23-án visszterhes vagyonátruházási illetéket állapított meg a felperes részére az 1/2 tulajdonszerzésre vonatkozóan.
- A felperes a határozat ellen fellebbezett, és a fellebbezés folytán a határozat helyben hagyása mellett döntött az alperes, aki a forgalmi érték megállapítását részletezte.
Illeték és jogi elvek
A Kúria megállapította, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték az Itv. 18. § (1) bekezdése és 3. § (3) bekezdése alapján keletkezett 2018. november 14-én, amikor a bíróság a tulajdonjogot részben élettársi köz vagyonra jegyezte be. Fontos megjegyezni, hogy az élettársak társaságában végzett közös szerzés nem eredményez további illetékfizetési kötelezettséget, hiszen a közös vagyonra vonatkozó illetéki kötelezettséget már az ingatlan visszterhes megszerzésekor teljesítettek.
A perbeli élettársi köz vagyon jelentése
Az ítélet szerint az élettársi vagyonközösség megállapításának kulcsa a szerzés aránya, amelyet a bíróságnak ki kell derítenie az együttélés idején felhalmozott jövedelmek és egyéb szolgáltatások figyelembevételével. Ha a szerzés aránya nem állapítható meg, akkor azt egyenlő arányúnak kell tekinteni, és a háztartási munka is beszámítható részesedésként.
Mi legyen a sors a közös ingatlanokkal és a haszonélvezeti jogokkal?
A peres eljárásban külön kiemelt kérdés volt a haszonélvezeti jogok száma és törlési igények köre. A bíróság megállapította, hogy a haszonélvezeti jogok alapítása nem ajándékozási szerződés, és azok törlése vagy másféle elszámolás csak az élettársi köz vagyon részeként értelmezhető. A per során meg kellett határozni a közös vagyon részeinek értékét és az azokra vonatkozó igények rendezését.
A magyar jogi keretek összefüggései
A régi Ptk. 578/G. § (1) bekezdése vélelemként a közös szerzésre utal, amelyet a felek bövíthetik vagy módosíthatnak. A 1959-es Ptk. és a későbbi 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szerint a szerzés arányát a felek közötti közreműködés alapján határozzák meg. Az élettársi vagyonjog szabályozása azonban nem terjed ki a házasság szabályaira, hiszen az élettársi kapcsolatra más jogi szabályok vonatkoznak.
- Az élettársak közös vagyonának megszüntetése vagyonmérleg felállításával történik: az életközösség kezdetén meglévő vagyon és a megszűnéskor meglévő vagyon, majd a közös vagyon megosztása a szerzési arány alapján.
- Ha a szerzés aránya nem állapítható meg, akkor azt azonos arányúnak tekintik. A közös vagyon megszüntetése során figyelembe veszik a közösen szerzett ingóságokat, ingatlanokat és egyéb értékpapírokat is.
- Az élettársak közös vagyonának rendezése érdekében vagyonjogi szerződés köthető, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalnak, és bejegyzést a HÉVSZENY-ben is lehet kérni.
A konkrét kérdés: mi történik, ha együtt éltek hosszú ideig, van közös gyermek, és a kapcsolat véget ér?
Ebben az esetben a leggyorsabb és legbiztosabb út a felek között megállapodás megkötése vagyonjogi szerződésben, amely rendezi, hogyan alakul a közös vagyon, kié marad a közösen szerzett ingatlanok, és hogyan történik a további tartozások rendezése. Ha nincs megegyezés, peres eljárás keretében rendezhető a közös vagyon megosztása, amely során a bíróság a jövedelmi viszonyokat és a kapcsolattartás körülményeit vizsgálja, és a szerzés arányát is figyelembe veszi. A per során lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felek elismerjék a közös vagyon arányát, vagy ha szükséges, felmenthessék a szakértők kirendelését a jövedelmek és tevékenységek értékeléséhez.
A gyakorlatban az élettársi közös vagyon megosztásának leggyorsabb megoldása a felek közötti egyezség. Amennyiben a felek között vita van, érdemes jogi tanácsadó segítségét kérni, és ha szükséges, vagyonmérleget készíttetni. A jogi szabályok korszerűsítése miatt fontos megérteni, hogy a jogszabályok különbséget tesznek az élettársi és a házastársi jogviszony között, és a bíróság a konkrét körülmények alapján döntést hoz a szerzés arányáról és a közös vagyonelemek megosztásáról.
Kérdések és válaszok - rövid összefoglaló
- Ki számít élettársnak? - Olyan személyek, akik közös lakásban élnek, gazdasági és érzelmi közösségben vannak, és közös célokat követnek.
- Mi a kiindulópont a közös vagyon megosztásakor? - A szerzésben való közreműködés aránya, amely lehet egyenes arány vagy egyenlő arány, ha ezt nem lehet megállapítani.
- Mikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség? - A visszterhes vagyonátruházási illeték az ítélet jogerőre emelkedése napján keletkezik, és ezt a jogosult félnek kell megfizetnie.
- Miért érdemes vagyonjogi szerződést kötni? - Előre tisztázza a vagyoni viszonyokat, megkönnyíti a későbbi megosztást és elkerüli a hosszú peres eljárásokat.
- Mi a szerepe a Haévszeny bejegyzésnek? - Biztosítja a harmadik személyek felé a szerződés tartalmát és hatályosságát. Bejegyzés nélkül is érvényes lehet, ha a harmadik fél tud róla.
Vagyonmegosztás Illusztrálva, Hogyan Osszák Fel A Vagyont Váláskor
Gyakorlati útmutató egy eljövendő élettársi kapcsolathoz
Ha együtt kívántok költözni és közös gyermeket vállaltok, érdemes már a kapcsolat kezdetén vagyonjogi szerződést kötni, amelyben rögzítitek, hogy mely vagyonelemek kerülnek közös tulajdonba, és melyek maradnak külön vagyonként. A szerződés lehetőleg közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt legyen, és érdemes a nyilvántartásba bejegyeztetni a tartalmát. Ez a könnyítés csökkenti a későbbi vita esélyét és segít a jogi bizonytalanságok rendezésében.
tags: #ingatlan #tulajdon #megosztasa #eletarsak #kozott