Ingatlan tulajdonjoga kie: érthető magyarázatok a tulajdonjog-fenntartásról és a függőben tartásról

Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk a tulajdonjog-fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már megismerkedtünk a tulajdonjog-fenntartással. Mi a függőben tartás? Mit jelent a tulajdonjog-fenntartás egy ingatlan adásvételnél? Kinek lehet előnyös és miért? Milyen hátránya lehet, mi ellen nem nyújt védelmet?

A tulajdoni lap szerepe és értelmezése

Az ingatlanok hiteles adatait az ingatlan-nyilvántartásból ismerhetjük meg. Az ingatlanok adatait bárki megismerheti a tulajdoni lapról. Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános: bárki lekérheti a tulajdoni lapot, ehhez azonban a helyrajzi számra is szükség van. A tulajdoni lap II. részéből kiolvasható, ki-mikor-milyen jogcímen lett az ingatlan tulajdonosa. A tulajdoni lap III. része a terhek és jogok összegző része, például jelzálogjog vagy elidegenítési és terhelési tilalom. A bejegyzett jogok ranghelye és a feljegyzett tények fennállása rögzített és hitelesített.

Infografika: Hogyan olvassuk a tulajdoni lapot?

Az ingatlan adatait a közönség az E-Auditen keresztül is lekérheti, de fontos, hogy a tulajdonjog-fenntartás vagy a függőben tartás kérdésében a bejegyzések ranghelye kulcsfontosságú lehet. A bejegyzések ranghelyét az iratok benyújtási időpontja határozza meg. A jóhiszemű szerző a bejegyzett jogokat és tényeket vélelmezheti fennállónak, amíg ezt az ellenkező bizonyítás meg nem cáfolja.

A tulajdonjog-fenntartás és a vevői jog

A tulajdonjog-fenntartás egy olyan vevői jog, amelyet be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. E jog lényege, hogy az eladó megtartja a tulajdonjogot addig, amíg a vevő a teljes vételárat kifizeti. A bejegyzés hatálya határozott időre kérhető, maximum 5 évre, és a hatályt hivatalosan a földhivatal határozza meg. A bejegyzés akkor lép életbe, ha a szerződés megkötésekor a vevő még nem fizette ki teljesen a vételárat. A vevői jog felfüggesztheti bizonyos eljárások végrehajtását, amennyiben a bejegyzés fennáll.

Ha a vevői jog be van jegyezve, a földhivatal legfeljebb hat hónapra automatikusan felfüggesztheti bizonyos eljárásokat. A zálogjog vagy jelzálog a bejegyzésben és ennek módosításai kivételek lehetnek. A vevői jog bejegyzéséhez és fenntartásához szükséges díjak - jelenleg 10600 Ft - többször is fizetendők a jog érvényesítéséhez. A rendelkezés értelmében a vevői jog bejegyzése nem törli automatikusan a szerződés meghiúsulásakor felmerülő problémákat; a felek közötti megállapodás és jogorvoslat szükséges lehet.

Hogyan jön létre a függőben tartás és mik a korlátai?

Függőben tartás akkor keletkezhet, amikor az ingatlan adásvételi szerződése alapján a tulajdonjog-átadás addig nem történik meg, amíg a teljes vételár meg nem érkezik. Ebben az időszakban a vevő előnyöket élvez, de nem kerülhet rá teljes kontroll a tulajdoni lapon. A függőben tartás megjelenése gyakran előnyös lehet bizonyos szituációkban: a vevő védelmet kap, miközben az eladó biztosítja a teljesítést.

A közös tulajdon körüli tévhitek között gyakori a "mindenki ugyanazt használja" állítás, de a valóságban közös tulajdon esetén is meghatározott használati és hasznosítási szabályok érvényesek. A közös tulajdon költségeinek viselése és a közös vagyontárgyak használata megosztott, és az egyes résztulajdonosok hányadától függően alakul.

Storyboard: közös tulajdon használatának felosztása

A közös tulajdon és a teendők

A közös tulajdon felosztására több út létezik: természetbeni megosztás, értékesítés, vagy társasházzá alakítás. Természetbeni megosztás esetén a felek a tulajdoni hányad alapján rendelkezhetnek a tárgyakkal, és a bíróság határozhatja meg a használati kereteket. Ha ez nem lehetséges, a tulajdonjogot értékesítik, és az árfolyam arányosan oszlik meg a tulajdonostársak között. A végső megoldás lehet a társasházzá alakulás, ahol a tulajdonjogok részben elkülönülnek és közös részeket határoznak meg.

Az elővásárlási jog szintén fontos: ha egy tulajdonostárs értékeli az ingatlant, a többi tulajdonostárs elővásárlási joga élhet. Ha az elővásárlási jogot nem élnek, előszerződésben rögzíthető, hogy a későbbiekben adásvétel történik.

Különleges helyzetek és gyakorlati példák

  • Ha valaki egy közös tulajdonú ingatlant kíván eladni, minden tulajdonostárs egyetértése szükséges az egész ingatlan eladásához.
  • Ha a vevő csak az egész ingatlan érdekli, szükséges a harmadik fél együttműködése (a többi tulajdonostárssal egyetértésben).
  • Közös tulajdon megszüntetése lehet peres vagy peren kívüli; a bíróság kereteket adhat a használathoz vagy értékesítéshez.
  • Az elővásárlási jog az ajándékozás esetében nem áll fenn, mert az ott nem adásvétel útján történő jogszerzés.
Infografika: lehetséges módok a közös tulajdon rendezésére

Gyakorlati útmutató: hogyan járjunk el?

Az ingatlan adásvételének előkészítéséhez a tulajdoni lap lekérése alapvető. A lekéréshez szükség van az ingatlan pontos címére vagy helyrajzi számára. A tulajdoni lap tartalmazza az ingatlan alapadatait, a tulajdonosi információkat és a terheket. A tulajdoni lap megtekintése minden adásvétel előtt ajánlott, és jogi tanácsadás igénybevétele erősen javasolt, különösen a közös tulajdon vagy a tulajdonjog-fenntartás esetén.

A tulajdonos által jogosult használatot és hasznokat ismerjük meg a tulajdoni lap II. részéből, a jogcímről és a változásokról szóló információkról a II. és III. részeken keresztül. A feljegyzések közé tartozik továbbá a jelzálogjog és tilalmak, amelyek a jövőbeni értékesítést érinthetik. A tulajdonjog-fenntartás vagy a vevői jog bejegyzése segítheti a vásárlást és a későbbi védelmet, de díj és feltételek kapcsolódnak hozzá.

Költség és díjak

Az ingatlan-nyilvántartás bejegyzései és a feljegyzések jogi hatással bírnak, és jogi tanácsadás mellett érdemes lehet igénybe venni a szolgáltatásokat. Az igazgatási szolgáltatási díjak és a bejegyzési díjak változhatnak, ezért érdemes naprakész információkat kérni a földhivataltól vagy az Ügyfélkaput használó online felületektől.

Okirat vs. tulajdonjog: Mi a különbség? | Ingatlanvizsga témák ismertetése

Gyakran ismételt kérdések a témában

  1. Mi a különbség a foglaló és az előleg között a ingatlan adásvétel során?
  2. Miért lehet előnyös a tulajdonjog-fenntartás bejegyzése?
  3. Hogyan befolyásolhatja a közös tulajdon a banki finanszírozást?
  4. Milyen eljárások járhatnak közös tulajdon megszüntetésével?
  5. Milyen korlátokat jelent a haszonélvezeti jog a tulajdonos számára?

tags: #ingatlan #tulajdonjoga #kie

Népszerű bejegyzések: