Ingatlanpiac bővülése Debrecenben: növekvő kereslet, új beruházások és árfolyamok alakulása
Debrecen településen az ingatlanok az országos átlagnál 10%-kal, míg a megyeinél 22%-kal drágábbak. Az előző hat hónapban 11%-kal csökkent a településen az átlagár. A településen 94 708 lakóépület található, amelyekből 24 091 db kisebb mint 50 m², 56 931 db 50 és 99m² közötti alapterületű, 13 686 db pedig több mint 100m². Egy lakás átlagos alapterülete 68m². Összesen 85 210 ingatlanban vannak bejelentve lakók, és 9 458 nem laknak, tehát a nem lakott lakások aránya 10,0%.
Magánszemélyek által tulajdonolt ingatlanok száma 90 293, önkormányzati lakás pedig 3 153 van. Az ingatlanok 75 414 esetben saját használatúak, 8 412 esetben bérbe van adva, azaz 9,9% a bérlakás. Debrecen összes lakóházából 33 353 egylakásos, 1 896 2 vagy 3 lakásos, 1 535 4-10 lakásos, 1 919 épületben pedig 11-nél több lakás található.
Debrecen 211 320 lakost számlált 2011-ben, ebből 98 314 férfi és 113 006 nő élt, tehát összesen 211 320. A településen 77 126 nős vagy férjezett, 16 866 özvegy, 23 794 elvált és 65 418 egyedülálló. A lakosság képzettsége: 43 985 felsőfokú végzettséggel rendelkező, 65 438 érettségivel rendelkező, 37 820 általánost végzett lakos van. A foglalkoztatottak száma 83 534, 12 526 lakosnak nincs munkája, 56 046 inaktív kereső, míg 59 214 lakos eltartott. A nemzetiségek aránya 1,7%, összesen 4 439 fő. Vallási összetétel szerint 34 195 katolikus, 52 459 református, 812 evangélikus van a településen; 5 113 személy más vallási közösséghez tartozik, 54 909 nem tartozik vallási közösséghez, 3 877 ateista, 59 955 fő nem válaszolt.
Debrecen 211 320 lakosából 42 979 még nem felnőtt, 67 626 idősebb 20 évesnél, de 39-nél fiatalabb, 55 871 40 és 59 év közötti, 37 288 60-79 év közötti, 7 556 80 évesnél idősebb lakos. Érde maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri az 1,3 millió forintot. A második negyedéves felmérés szerint nálunk 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, összesen több mint 7300 lakás épül. A projektek száma negyedéves alapon 1,7%-kal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3%-kal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését.
Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet Debrecenben, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. A földrajzi eloszlás alapján Debrecen továbbra is az ország legaktívabb újépítésű piacának számít, mögötte Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok között Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Debrecen vezet a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is: jelenleg több mint 1500 új lakás épül.
Az árszint tekintetében Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri az 1,52 millió forintot. A szakember szerint az élen lévő területek közötti árkülönbségek egyre kisebbek, és szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az újépítésű lakások átlagos négyzetméter‑ára az egymillió forintot. A második negyedévben 24 új projekt indult el, összesen 313 lakás építésére. Márciusban az országos lakásárak emelkedése gyorsult: az Ingatlan.com szerint havi szinten 2%-kal nőttek, márciusban, és országosan 15,8%-os éves drágulás volt, Budapesten 13,7%-ra mérséklődött a növekedés.
A vidéki lakásárak felzárkóznak a fővárosiakhoz: Budapesten kívüli piacon az éves drágulás gyorsabb, mint a fővárosban. A régiók közül a Dél-Dunántúlon 4,6%, Észak-Alföldön 3,7%, Dél-Alföldön 2,1% havi áremelkedést mért az Ingatlan.com, míg a Közép-Dunántúlon 0,2% csökkenés következett be. Éves összevetésben a Dél-Alföldön 20,2%, Pest vármegyében 17,3%, Észak-Magyarországon 16,3% drágulás látható. Ez mutatja, hogy a fővároson kívüli piacok több térségben is gyorsabb ütemet diktálnak.
Az ingatlanpiacon a legnagyobb kínálati területek között Debrecen vezet: április elején a városon belül a XIII. kerület áll az első helyen közel 3900 eladó lakóingatlannal és medián-négyzetméterár 1,65 millió forinttal. Ezt követi a II. kerület 2416 ingatlannal és 1,7 milliós mediánnal. A harmadik helyen a VII. kerület több mint 2239 eladóval és medián 1,5 millió forint. Vidéken Debrecen után Pécs következik több mint 3600 eladóval, mediánként 903 ezer forinttal, Szegeden 2659 lakóingatlant hirdetnek eladásra 962 ezres medián mellett, Nyíregyháza 2100+ darabbal és 786 ezer forintos mediánnal. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol a medián négyzetméterár negyede a budapesti átlagának.
< tagsix>- bővülés a kínálatban videk és nagyvárosok között
- kínálat növekedése Debrecenben és Szegeden
- árak és bérleti díjak alakulása
A bővülő kínálat nem feltétlenül fékezi meg az árakat. Budapesten a kínálat 27 ezerről 34 ezerre nőtt egy év alatt, a használt társasházi lakásoknál pedig 40%-os kínálatnövekedés történt, miközben medián ár csak 7%-kal emelkedett. A vidéki nagyvárosokban Tatabányán a társasházi lakások száma megduplázódott, Debrecenben pedig 66%-kal nőtt, a medián árak 11-12%-kal emelkedtek. Ennek következtében a vevők egyre inkább a megfizethetőbb megoldások felé fordulnak, és a vásárlók mozgástere fokozatosan nőhet.
A Debrecenbe érkező óriásberuházások nemcsak munkahelyeket hoznak, hanem teljesen átformálják az ingatlanpiacot is. A befektetők egyre több lakást vásárolnak fel, a bérleti piacra pedig folyamatos nyomás nehezedik. A helyzet kezelésében fontos elem a megújított Főnix Lakásprogram, amelyben az önkormányzat, a munkáltató és a munkavállaló közösen viseli a lakhatás költségeit. A gazdasági fellendülés tehát nem csak lehetőségeket, hanem komoly kihívásokat is hoz magával Debrecenben.
A lakáspiaci dinamikát befolyásolja a gazdasági környezet, a hitel lehetőségek és az állami ösztönzők. A 150 ezer forintig terjedő lakáscafeteria munkaadói támogatás segíti a bérleti piac szürkeárnyalatosodásának fehéredését is. A BMW és más multinacionális cégek letelepedése Debrecenben 2018 óta erőteljesen befolyásolta az ingatlanárakat és a munkaerő-mobilitást, hozzájárulva a város gazdasági dinamizmusához. 2019 tájékán a korrekció és a panellakások piacának lassulása megfigyelhető volt, majd az új építésű projektek növekedése felélénkítette az albérletpiacot és a keresletet.
Összességében a debreceni ingatlanpiac bizakodó és dinamikus: a Debrecenbe érkező nagyberuházások hatása túlmutat a munkahelyteremtésen, formálja az egész piacot, hacsak a gazdasági feltételek és az állami támogatások nem változnak drasztikusan. A vevők száma közvetlenül függ a gazdasági helyzettől, a hitelképességtől és a rendelkezésre álló ösztönzőktől, de a megújított támogatásokkal és a fejlesztésekkel Debrecen továbbra is az ország egyik legaktívabb ingatlanpiaci központja marad.
tags: #ingatlanpiac #bovulese #debrecenben