Ingo ajándékozási illeték – részletes ismertető a szabályokról és kötelezettségekről
Az ajándékozás hazánk polgári jogában egy szerződéses jogviszony, amely során az ajándékozó önkéntesen és térítésmentesen ruház át meghatározott vagyontárgyat a megajándékozottra. Ezek az adások gyakran születésnapokhoz, családi alkalmakhoz kötődnek, például ha valaki ajándékba szeretne adni egy sportautót a férjének, vagy ingatlant a gyermeknek. Az ajándékozás azonban több jogi és adózási kötelezettséget is felvet, amelyeket érdemes részletesen ismerni.
Ajándékozási szerződés és annak formái
Az ajándékozási szerződés nem csak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet. Mégis, különösen nagyobb értékű ajándékok, így az ingatlanok esetében kötelező írásbeli szerződést kötni, amelyet ügyvéd vagy közjegyző hitelesít és ellenjegyez. Hiányában a Földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot. Emellett a tulajdonosváltozásról nyilvántartott járművek esetén is írásos átadás szükséges.

Az ajándékozási szerződés tartalmazza az ajándék megnevezését, értékét és az esetleges feltételeket. Előfordulhatnak olyan kikötések, amelyek nem teljesülése esetén az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot.
Az ajándékozási illeték főbb szabályai Magyarországon
Az ajándékozási illeték olyan adófajta, amelyet a megajándékozottnak kell megfizetnie a kapott vagyontárgy után. Az illeték alapja az ajándék tiszta értéke, amely a forgalmi értékből az ajándékot terhelő adósságok és terhek levonásával állapítható meg. Ennek pontos meghatározásában a NAV és a kormányhivatal játszanak fő szerepet.
| Ajándék típusa | Illeték mértéke | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Lakás vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó jog | 9% | Alacsonyabb mértékű illeték |
| Egyéb ingatlan (telek, garázs) | 18% | Általános illeték |
| Gépjármű és pótkocsi | Kétszerese a visszterhes vagyonátruházási illetéknek | Az érték és típus szerint változik |
| Pénz és egyéb ingóságok | 18% | Alapértelmezett illeték |
Az illeték általános mértéke 18%, de lakás, lakástulajdon vagy hozzá kapcsolódó jog esetén 9%. Például, ha egy 40 millió forintos lakást ajándékoz valaki nem közeli családtagtól, akkor 3,6 millió forint illetéket kell fizetni.

Illetékmentességhez kapcsolódó szabályok
Nem kell ajándékozási illetéket fizetni, ha az ajándékot az egyenesági rokontól (pl. szülő, nagyszülő, gyermek), házastárstól vagy testvértől kapjuk. Ide tartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is. Ezzel szemben az oldalági rokonok, távoli hozzátartozók vagy ismerősök esetében illetékfizetési kötelezettség keletkezik.
Ajándékozási illeték bejelentése és fizetésének menete
Az ajándékozást 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál (NAV). Ez történik a kormányhivatalnál, amely a benyújtott ajándékozási szerződés, okirat és a NAV B400-as adatlapjának segítségével továbbítja az információkat az adóhatóság felé.
a NAV kiszámítja az illetéket, majd fizetési meghagyást küld a megajándékozottnak, aki 30 nap alatt köteles befizetni az összeget. Késedelmes fizetés esetén pótlék terheli az adófizetőt, mértéke az aktuális jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt napi része.

Az ajándék visszakövetelése az ingatlan ajándékozásnál
Az ajándékozó bizonyos feltételek mellett visszakövetelheti az ajándékot, amennyiben az még megvan és az visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Tipikus esetek:
- Az ajándékozó létfenntartási körülményeiben történő változás miatt szüksége van az adott vagyonra.
- A megajándékozott vagy vele élő hozzátartozója az ajándékozó rovására súlyos jogsértést követ el, például becsületsértés.
- Az ajándékozás feltételeként előírt feltevés vagy cél később végleg meghiúsul, például egy lakás ajándékozása tartós házasság reményében, amely rövid időn belül megszűnik.
A szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni, továbbá ha az ajándékozó megbocsátotta a jogsértést, az ajándék visszakövetelése nem lehetséges.
Szokásos mértékű ajándék és annak jelentősége
A törvény nem határozza meg pontosan, mi számít „szokásos mértékű” ajándéknak, ezt a bírói gyakorlat a vagyoni helyzet, a társadalmi szokások és az alkalom jellegének figyelembevételével állapítja meg. A szokásos mértékű ajándék később nem követelhető vissza, függetlenül a kapcsolati viszony megromlásától.
Adózási szempontok az ajándékozáskor
Az ajándékozás során jövedelem egyik fél számára sem keletkezik, így személyi jövedelemadót (SZJA) alapvetően nem kell fizetni. Kivételt jelent, ha a megajándékozott 5 éven belül eladja az ingatlant és nyereség keletkezik, ekkor jövedelemadó-kötelezettség merülhet fel.
A különleges esetek: kiskorúak és terhelt ingatlanok
Kiskorú megajándékozott esetében az ajándékozási szerződést a törvényes képviselőnek vagy szülőnek kell hitelesítenie. Amennyiben az ingatlan tehermentes, nincs akadálya az ajándékozásnak, viszont jelzálogjoggal vagy más terhekkel terhelt ingatlan esetén gyámhatósági jóváhagyás is szükséges lehet.
Öröklési jog és az ajándékozás kapcsolata
Az ajándék értékét hozzá kell számítani a hagyaték értékéhez, ha az örökhagyó ezt kikötötte vagy a körülményekből ez következik. Ez a szabály megakadályozza, hogy a megajándékozottak előnyösebb helyzetbe kerüljenek az öröklési eljárásban azáltal, hogy jelentős vagyont kapnak életükben.
Ajándékozás 2024-ben - változások és további tudnivalók
2024-ben módosultak az ajándékozási illetékkel kapcsolatos szabályok, így még fontosabb a pontos bejelentés és a jogszabályok betartása. A szabályok célja, hogy a vagyonszerzési jogviszonyok átláthatóak, biztonságosak legyenek mind az ajándékozó, mind a megajándékozott számára.
6 fontos tudnivaló az ajándékozásról - Legisly podcast #7
Praktikus tanácsok
- Ingatlan ajándékozáskor mindig kérj ügyvédi segítséget az ajándékozási szerződés elkészítéséhez!
- Az ingatlan-nyilvántartásban történő változások bejegyzése nélkülözhetetlen a jogtiszta tulajdonszerzéshez.
- Figyeld a NAV értesítéseit az illetékfizetési kötelezettségről, és ne késlekedj a befizetéssel, hogy elkerüld a pótlékot.
- Kiskorúak esetében ellenőrizd, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártál-e el.
- Érdemes előre tájékozódni arról, hogy az adott ajándék szokásos mértékű-e, mert ettől függ a visszakövetelhetőség lehetősége.
Az ajándékozás tehát nem csupán egy kedves gesztus, hanem jogi és adózási kötelezettségekkel is járó cselekmény. Ezek pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy az átadás és a tulajdonszerzés zavartalan és biztonságos legyen.
tags: #ingo #ajandekozas #illetek
Népszerű bejegyzések:
- R70 Office Complex és a Rákóczi út 66.: közösségi és lakófunkciók újraértelmezése Budapesten
- Hatósági bizonyítvány a bontásról
- Hova kerüljenek a növények a folyosón? Fényigény szerint
- Velencei-tó partján található Agárd nyaralója: 28m2-es villanyfűtéses útmutató
- Kalvaria utca 63, Pilisvörösvár – helyrajzi szám keresése és értelmezése
