Ingo zálogjogi nyilvántartás és Hitelfizetési Biztosítéki Nyilvántartás áttekintése

A római jog hatásai a zálogjogra és a nyilvántartások alakulására napjainkig kifejezetten erősek. A zálogjog régi intézménye, az ingó zálogjogi nyilvántartás, a vagyont terhelő zálogjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartás egymás mellett létezett két külön rendszert jelentve a zálogjogi biztonságot. 2014. március 15-ét megelőzően kétféle nyilvántartás létezett: az ingó zálogjogi nyilvántartás és az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartás. A régi Ptk. szerint közjegyzői okiratba foglalás és külön nyilvántartás bejegyzése szükséges az ingó dolgot terhelő zálog alapításához, és a nyilvántartás közhiteles jelleggel tanúsította a bejegyzést. 2014-ben új helyzet állt elő: a tisztán nyilatkozati alapon működő hitelbiztosítéki nyilvántartás vált a két korábbi rendszert felváltó részévé.

A régi rendszerek és a Hbnytv előtti idő

Az ingó zálogjogi nyilvántartás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által kezelt közhiteles nyilvántartás volt, amelyben a bejegyzés alapításához közjegyzői okirat és a nyilvántartásba történő bejegyzés kellett. Az egyedi azonosító (alvázszám) megadása biztosította, hogy a vagyontárgy jelzáloggal terhelt-e. A régi Ptk. szerint az ingó zálogjogon túl külön nyomtatvánnyal vagy internetes nyilatkozatokkal is lehetett bejegyezni jelzálogjogot, okirat nélküli bejegyzésre is volt mód, amelyet a későbbi szabályozás felülírt.

2014: A Ptk. hatálybalépése és aHbnytv

2014. március 15-én hatályba lépett a tisztán nyilatkozati alapon működő hitelbiztosítéki nyilvántartás (Hbnytv), amely a Hbnytv. 2. § szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett nyilvántartási rendszer. A Hbnytv teljesen online jellegű, ahol a felek maguk publikálják a bejegyzéseket: a nyilvántartás sajátossága, hogy a nyilatkozatot elektronikus úton, regisztrált felhasználó töltheti fel, majd a közjegyző által ellenőrzött adatok alapján rögzítik. A régi közhiteles eljárást felváltó nyilvántartás tehát online, nyilatkozati alapon működikett, és a közjegyzői bejegyzés mellett a rendszer tartalmazta a bejegyzés ranghelyét is.

A Hbnytv alapelvei

A Ptk. szerint a zálogjog létrejön, ha a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. A Hbnytv. szerint a hitelbiztosítéki nyilatkozat csak regisztrált felhasználóként és csak az ott felhasználóként regisztrált személlyel szemben lehet, és a regisztráció gyakran elektronikus aláírással történik. A regisztráció érvényesítéséhez azonossági nyilatkozat szükséges a közjegyző előtt 15 munkanapon belül. A nyilatkozat megtételének módja lehet közjegyző által kitöltött adatlapon való nyilatkozat vagy közjegyzői/ügyvédi okiratban rögzített nyilatkozat is. A nyilatkozatokat a közjegyző vagy ügyvéd rögzíti a Hbnyty. rendszerében, és a módosítás, törlés csak ilyen módon lehetséges.

Mi változott 2014-ben?

A Hbnytv és a Ptk. összhangban bevezette a hitelbiztosítéki nyilvántartást, amely egy egyszerű internetes nyilvántartásként működik: a jelzálogjogokat és egyéb finanszírozási formákat (lízing, faktoring, tulajdonjog-fenntartás) tartalmazza, és a nyilvántartás a zálogkötelezett személyéhez kapcsolódik. A hangverseny nem garantálja a fedezet meglétét; a nyilvántartás azt bizonyítja, hogy a kötelezettségek fennállnak. Ezzel szemben az ingatlan-nyilvántartás és a MOKK által vezetett korábbi zálogjogi nyilvántartás közhiteles jellegű volt. A Hbnytv. azonban lehetővé tette, hogy a felek maguk publikálják a bejegyzéseket, és a közjegyzői okirat létrehozás kötelezettsége felmerülhet, de nem feltétel minden esetben.

Regisztráció és azonosítás

A Hbnytv. regisztrációhoz elektronikus levelezési cím, személyes adatok és a felhasználói szabályzat elfogadása szükséges. Az állandó képviselőként regisztrálókról a Hbnytv. megköveteli az azonosítást közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati igazolással. Ha a képviselt állandó képviseleti joga megszűnik, ezt három munkanapon belül be kell jelenteni a közjegyzőnél, aki rögzíti a nyilvántartásban.

Bejegyzések és költségek

A Hbnytv. értelmében a bejegyzésért, betekintésért és törlésért költségtérítést kell fizetni. Az összegek: betekintés esetén 1000 forint, egyéb esetben 5000 forint zálogkötelezettenként. Ha több, egyes vagyontárgy kerül megjelölésre, második és további vagyontárgyanként 3500 forint kerül felszámításra. A bejegyzés ranghelye (sorrendje) a zálogkötelezett neve alatt szereplő bejegyzések sorrendjét jelzi.

A ZONY és GK ZONY: gépjármű zálogjog

A Gépjármű Zálogjogi Nyilvántartás (GK ZONY) az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok nyilvántartása: alvázszámmal rendelkező gépjárművek zálogjogát a MOKK kezeli, online hozzáférés térítésmentesen elérhető. A GK ZONY megmutatja, hogy a gépjárműre milyen zálogjog vonatkozik és annak időrendi sorrendje. A regisztráció természetes személytől vagy jogi személytől (minősített elektronikus aláírással) történik. A nyilatkozat elektronikus úton benyújtható a regisztrált felhasználó által, a kérelemhez csatolt okirat pedig a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés esetén a nyilvántartásban rögzítésre kerül.

Különbségek a régi és az új rendszer között

  • Az ingó zálogjogi nyilvántartás közhiteles, a Hbnytv viszont csak nyilvános online oldal, amely az adatok megismerését lehetővé teszi, de a nyilatkozatok rögzítése részben a felek közreműködésével történik.
  • A régi nyilvántartásokban közjegyzői okirat volt a bejegyzés egyik feltétele; az Hbnytv-ben a bejegyzés alapvetően nyilatkozat formájában történik, amelyet a közjegyzői beavatkozás után rögzítenek a rendszerben.
  • A közjegyzői okirat követelménye az ingó záloggijog esetében részben megmaradt, például a meghatározott vagyontárgyak átruházása esetén szükség lehet magánokiratra vagy teljes bizonyító erejű magánokiratra.

Globális és hazai hátterek

A nemzetközi háttérben említésre kerül az USA Uniform Commercial Code (UCC) 9. fejezete, amely a hitelbiztosítéki szabályozás alapját képezi, és sok országban átvették annak elemeit. Európában az EBRD modell törvényeket javasolt és került beépítésre a közép- és kelet-európai térség jogrendszerébe. A nemzetközi egységesítés célja a biztosítékokra vonatkozó szabályok összehangolása, hogy a külföldi tőkebefektetésekhez szükséges jogbiztonság megteremtődjön.

Értékelés és kilátások

A piac azt mutatja, hogy az ingó zálogjog bevezetése és fenntartása költséges és komplex, és bár a nyilvántartások modernizációja előnyöket hoz, a gyakorlatban az új zálogjog bejegyzések száma alacsony maradt, míg a biztosított követelések összege nőtt. A rendszert tovább kell fejleszteni: az online hozzáférhetőség, a költségek és a jogi eljárások egyszerűsítése, a nyilvántartás és a bejegyzések áttekinthetőbbé tétele, valamint a felhasználóbarát megoldások prioritást élveznek. A kollektív szemléletű nemzetközi példák alapján a nemzeti kodifikáció célja, hogy a gazdaságot és a tőkebeáramlást támogassa, miközben a jogállamiság és a transzparencia is erősödik.

Gyakorlati összefoglaló

  1. A Nagyobb érvényesség érdekében a zálogjogot írásba kell foglalni, és a nyilvántartásba be kell jegyezni.
  2. A Hbnytv online, nyilatkozati alapon működik: a regisztrációhoz elektronikus aláírás és azonosítás szükséges.
  3. A bejegyzés ranghelye a zálogtárgyak között a bejegyzések sorrendjét mutatja.
  4. A bejegyzésért és lekérdezésért költségtérítés fizetendő, amely a jogi felek kötelezettségeit érinti.
  5. A GK ZONY folyamatosan ellenőrizhető és like a gépjárművek egyedi azonosítására szolgál, amely megkönnyíti a nyilvántartásba kerülő zálogjogok átláthatóságát.
Gépejármű zálogjogi nyilvántartásának diagramja

Gyakorlati példák a zálogjog típusairól

A zálogjog különböző formái: jelzálog jog ingatlanon, ingó zálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, és önálló zálogjog. A jelzálog minden esetben írásban jön létre, és a bejegyzéshez közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges. Az ingó dolgon alapított zálogjog esetében a nyilvántartás a Hbnytv-ben vezethető, és a bejegyzés díját mind a feleknek, mind a közjegyzőnek és a kamarának meg kell fizetni. A keretbiztosítéki jelzálogjog a fedezeten belül ad egy alacsonyabb törlesztési kockázatot és meghatározott keretet biztosít a kielégítésre.

Rövid összegzés

Az ingó zálogjog és a hozzá kapcsolódó nyilvántartási rendszerek története azt mutatja, hogy a jogi környezet, az intézményi háttér és a technikai megoldások mind jelentős hatással vannak a gyakorlati alkalmazásra. A 2014-es Ptk. reform és Hbnytv bevezetése óta a hitelbiztosítéki nyilvántartás online és nyilatkozati alapon működik, amely a felek részvételére és a gyorsabb bejegyzésre épít. A gazdasági realitásokkal összhangban fontos a nyilvántartás egyszerűsítése, a költségek mérséklése és az átláthatóbb jogi környezet megteremtése.

tags: #ingo #jelzalog #nyilvantartas

Népszerű bejegyzések: