Járdák építésének rajza útmutató
A kertben lévő járdák és burkolatok nemcsak esztétikai funkciót töltenek be, hanem használati értékük is van. Kiépítésükkor éppen ezért olyan alapanyagokat és megoldásokat alkalmazunk, amelyek hosszú távon is tartósak, ugyanakkor dekoratívak is. Általában természetesen a saját ízlésünk alapján választjuk ki a burkolat típusát.
Miért fontos a ház körüli járda?
Az ingatlanok, házak körül futó járdáknak több szempontból is nagyon fontos szerepük van. Ma már nem is épülhet úgy egyetlen lakóház sem, hogy valamilyen járda ne legyen körülötte, aminek az oka leginkább a vízelvezetés hatéteményében keresendő, de bizonyos típusok nagy szerepet játszanak abban is, hogy az esővíz ne tudjon visszafröccsenni a lábazatra, ezzel veszélybe sodorva az épület statikai tulajdonságait.
A ház körüli járdák (más néven őrjárdák) szerepe többszörös, és közép- és hosszú távon sokkal jobban megérthető. Mindenekelőtt ezek a lakótérben található tranzit artériák optimális biztonságot tudnak biztosítani a víz beszivárgása ellen, az épület alapozása, de az ellenállószerkezet egyéb létfontosságú elemei számára is. A víz hosszú távú hatása meghatározza a talaj magas nedvességtartalmának fenntartását, ami a talaj szerkezetének teherbíró képességének gyengülését okozza.
Ezen túlmenően, a víz szisztematikusan csiszolhatja az erősítést az ellenálló szerkezeti elemeken belül, nedvességet és penészfoltokat is okozva. Ilyen körülmények között a ház melletti járda építése biztosít védelmet a víz ellen. Nyilvánvaló, hogy a lakossági infrastruktúra segítségével, amely különböző távolságokon sikátorokat, járdákat és egyéb útvonalakat tartalmazhat, sokkal könnyebb áthaladást generál. Ezenkívül a ház körüli járda lehetővé teszi szerettei számára, hogy biztonságos felületen sétáljanak anélkül, hogy az udvari pázsitra lépnének.
A kert, udvar burkolatai közül az épület melletti járda igényli a legnagyobb körültekintést, mivel itt az épület szerkezetére is tekintettel kell lennünk. A legfontosabb kritérium, hogy a burkolat a csapadékot minél távolabb vezesse el a falazattól.
Hol tervezzünk járdát?
A járda kialakításakor először meg kell terveznünk, hol lesz rá szükség. A már korábban említett csapadékvíz-elvezetés miatt, illetve, hogy a leeső víz ne csapódjon vissza a ház falára, kikezdve annak statikusságát, a ház köré mindenképp érdemes építenünk. Ezt követően át kell gondolnunk, merre fogunk közlekedni a házon kívül. A ház bejárata és a kapu között, a garázsig, kocsibejáróig, a kert egyéb funkciókkal bíró részeihez, például a grillező helyhez, a játszótérhez, a szerszámoskamrához.
Az utak útvonalát úgy jelöljük ki, hogy felesleges mindegyik célpontot mindegyikkel összekötni, de egy körrel vagy kisebb kerülővel mindenhová el lehessen jutni száraz lábbal. Érdemes a leendő járda funkcióit is megnéznünk. Ha csak gyalogosan fogunk közlekedni rajta, akkor elég egy keskenyebb verzió is. Ha azonban már biciklit, babakocsit is fogunk tolni rajta, akkor ezt is számításba kell venni.
Előkészületek a projekt elindításához
A ház melletti járda tényleges építése előtt bizonyos fontos előkészületek szükségesek egy ilyen projekt sikeréhez. Íme, pontosan miről is van szó: Az ásatásokat a ház alapja mentén, legalább két lapáthossznyi szélességben és olyan mélységben végezzük, hogy az alapozáshoz a lehető legközelebb menjen le. Az elvégzett ásatásokat homokkal, homokos-kaviccsal, kavicsos vagy agyagos talajjal jól ki kell tölteni és tömöríteni.
A csatornázási és vízellátási munkákat a projekt ezen lépésével el kell végezni, illetve át kell alakítani/korszerűsíteni. Az elektromos földelést ellenőrizni, hitelesíteni kell, vagy adott esetben újra kell készíteni; Az áramellátás földelt útvonalát speciális védőcsövek segítségével készítik elő az őrjárda határa és a ház egyik sarka, vagy a helyiség, ahol az elektromos panel található.
Az eltemetett útvonalat kisfeszültségű áramellátásra, kaputelefonra, csengőre, tv-kábelre vagy optikai szálra is előkészítik, speciális védőcsövek segítségével. A védőcsövet és -csöveket ezután legalább 20 cm-es homokkal borítják be, és élénk színű jelölőcsíkokat helyeznek el ezen a rétegen, hogy ismerjék a helyüket, hogy ne sérüljenek meg a védőkorlát építése során.
A lábazat és az alapozás polisztirol lemezekkel és hőszigetelő habbal történő vízszigetelésének munkálatai ekkorra fejeződnek be; ezenkívül az ellenállásszerkezet ezen elemei is hőszigetelve lesznek hőszigetelő membrán alkalmazásával; a lehető legmesszebb ereszkedik túl a lábazaton és az alapozáson. Ahol a kúriával szomszédos területekről érkeznek elkerülhetetlen vízfelhalmozódások, azok elvezetését végzik.
A ház körüli járda teljes kontúrja mentén vasbeton alapot öntenek, a lehető legközelebb a fagyhatárhoz. Vízelvezető rendszer kerül kialakításra a kerületi alap mellett, vízelvezető csövek segítségével, amelyre homok/kavics réteg kerül.
Anyagok és járdatípusok
A legelterjedtebb alapanyag a terméskő és a beton. Az építkezésnél a következő megoldások közül választhatunk:
Betonjárda
A hagyományos betonjárda alighanem az egyik legolcsóbb megoldás, amit egy kis szaktudással és kreativitással magunk is kiönthetünk házilag, nem is kell hozzá más, mint ismerni a zsaluzás és a betonkeverés tudományát. Ha nem tervezünk nagy terhet és forgalmat lebonyolítani rajta, a betonjárda esetén elegendő legfeljebb 10 centiméteres vastagság. Nincs szükség vasalásra - nyilván nem árt neki -, ellenben lényeges alá megfelelő kavicságyazatot tenni - akár kulé kavicsból, akár egyszerű sóderből -, de fontos még a betonba dilatációs csíkokat elhelyezni legalább kétméterenként.
A betonjárdát minden esetben úgy kell kialakítani, hogy kifelé kapjon egy kis lejtést. Ez azért fontos, mert a csapadék ebben az esetben nem a házalap felé folyik, hanem kifelé, így kisebb eséllyel károsítja az esővíz az épület statikai értékét. A járdához a földnedves beton a legjobb választás, tehát a túl híg nem jó hozzá, a minél sűrűbb, minél erősebben tartó megoldás az igazi. A masszát minden egyes alkalommal fontos átdöngölni egy kicsit a helyére kerülését követően, hogy ezzel kikerüljenek belőle a felesleges légbuborékok, és kiemelkedően tömör legyen a végeredmény.
A beton kötési ideje 28 nap, de 1 hét után eléri szilárdságának 70%-át, tehát terhelhető-járható ekkor már. A betonjárda felületébe nyomkodhatunk akár kavicsokat is, hogy érdekesebbé és színesebbé tegyék a felületét. Sőt, fluoreszkáló kavicsokkal még az éjszakai közlekedést is segíthetjük.
Betonlapos járda
A betonlapok többféle méretben is kaphatóak, így saját ízlésünk szerint tudunk ezekkel is dolgozni. A legtöbbet használt méret a 40x40 cm. A hagyományos, általános járdalap 6 cm vastagságú, és egy autót is elbír. Tartóssága kimagasló, a fagy sem tudja kikezdeni, és teherbírása is jelentős. Betonágyat, de akár sóderágyat is készíthetünk alájuk.
Térkövezett járda
Ma már azonban a betonjárda helyett térkőből készítik elsősorban a ház körüli és a kerti járdákat is. A térkő nagy előnye, hogy süllyedés vagy éppen megemelkedés esetén könnyen javítható, tehát nem okoz problémát, ha a fa gyökérzete megemeli a járdát, vagy csőtörés esetén megsüllyed a talaj. A térkövezés - betonkockák, téglányok, amorf alakzatú elemek rakása - sem túl bonyolult, házilag is elkészíthetjük, de természetesen a gyakorlat itt is számít.
A térkő lehet 4, 8 vagy 10 cm vastag, szürke színű vagy színes. A tereprendezés után tűzzük ki a járdánkat, a kijelölt területen alakítsuk ki a tükröt, azaz ássuk ki a földet. A tükör mélysége nagyban függ attól, hogy mire akarjuk használni a területet. Ezután rakjuk le a szegélyköveket betonágyba, ami 5-10 cm is lehet.
A szegélykövet úgy dolgozzuk alá betonnal, hogy ne tudja szétnyomni a térkő és a rajta lévő autó súlya. Miután a szegélykövet bebetonoztuk, a térburkolat alapjába 20-25 cm, 20-35-ös murvát hordunk, amit alapos elegyengetés után lapvibrátorral vagy döngölővel összetömörítünk. Ennek a tömörítésnek szerepe van abban, hogy a térkő ne süllyedjen meg a későbbiekben, ez adja az alapot. A murva ledöngölése után kezdjük meg a tükör kihúzását, max. 4-5 cm vastagságban ún. „ölesléc” segítségével.
A lerakott térkő és szegélykő tökéletesen találkozása érdekében az utolsó fázisban történik a térkő beszabása. A térkövek egymás mellé illesztése során fugaközök keletkeznek, amiket térkőhomokkal töltünk fel, alaposan besöpörve a térkövek közötti hézagokba. A térkövezés utolsó lépésében levibráljuk a felületet lapvibrátorral.
Terméskő út
A terméskőből rakott járda igen mutatós, és igen sok anyagi erőforrást igényel, valamint a fizikai munka része is nagyon fárasztó. Két formája van, a tömbkövekből rakott és a vágott lapokból készült járda. A tömbkövekből rakott járda kövei jobbára 30-40-50 kg súlyúak, mindegyiket kézzel kell megfaragni, hogy illeszkedjen a másik kőhöz.
A tetejét majdnem teljesen simára kell készíteni/hasítani, azért csak majdnem, hogy ne legyen túl csúszós az esős vagy téli fagyos napokon. A fugák 1-2 cm szélesek, kitöltésük fugázó homok vagy habarcs is. A köveket kb. 3-5 cm vastag ágyazatba rakjuk, alatta 25-30 cm tömörített kavicságyazat készül. A köveket nagy súlyuk miatt nehéz mozgatni és megmunkálni, de ha elkészül, szinte örök darab.
Kéregmulcsos és kavicsos utak
A kéregmulcs harmonikusan illeszkedik a kertbe, mivel aprított fakéregből áll, anyaga természetes. A kéregmulcsos ösvény előnye azonban, hogy tápanyagokat ad le a talajba, és szabályozza a talaj hőmérsékletét. A kiásott nyomvonal aljára öntsön kavics hordozóréteget, majd arra jöhet a beton. Ha megkötött a beton, rakja ki a széleket térkövekből, és alakítsa ki a gyepszegélyt.
A kavicsos utak régimódi bájt kölcsönöznek a kertnek, hiszen gyakran látunk ilyet városi és kastélyparkokban. A kavics ezenkívül vízáteresztő is. Kavicsos úthoz azonban feltétlenül szükséges a megfelelő alapozás, ami biztosítja, hogy a kavics a helyén maradjon. Legyen szó kulé- vagy drénkőről, mindegyik jó választás hozzá, de számolnunk kell vele, hogy ezen gyalogos forgalmat nem igazán bonyolíthatunk, kivéve abban az esetben, ha például döngölt murvával dolgozunk.
Fából készült út
Egy faúttal a nyaralások hangulatát idézheti meg otthon: A padlódeszkák a tengerparti dűnéken kialakított utakra emlékeztetnek. Egy fából készült út ugyan sok gondozást igényel, alapot viszont nem. Célszerű strapabíró fát választani, mivel a szabadban ki lesz téve az időjárás viszontagságainak. A deszkákat kövekre kell helyezni, amelyek alá gyomosodásgátló filcet kell teríteni.
A kövek és deszkák beigazításakor pontosan járjon el, hogy egyenes legyen az út. A fautat rendszeresen és óvatosan kell tisztítani magasnyomású mosóval. A megfelelő ápolás szintén elengedhetetlen.
Méretezés és funkciók
A kerti járda mérete attól függ, hogy milyen gyakran és milyen célra használják. Vélhetően a bejárati ajtóhoz vezető utat használja majd a leggyakrabban, ezért ez különösen széles és strapabíró kell legyen. Ér... A kert, udvar burkolatai közül az épület melletti járda igényli a legnagyobb körültekintést, mivel itt az épület szerkezetére is tekintettel kell lennünk. A legfontosabb kritérium, hogy a burkolat a csapadékot minél távolabb vezesse el a falazattól.
Fogadófelület: meglévő vagy új betonaljzat. Csak stabil, repedésmentes és pormentes aljzatra dolgozzunk. Tapadóhíd: Ha a fogadófelület lejtése nem éri el a minimum 2 %-ot, utólagos lejtésképzésre lesz szükség. Lejtésképzés: Fontos hogy olyan anyagot használjunk, ami extrém körülmények között is megfelelően tapad és kis rétegvastagság esetén se töredezik szét.
Vízszigetelés: Alkalmazása első sorban nagyobb kiterjedésű és zárt fugájú felületek esetén indokolt a talajpára csökkentése érdekében, de kisebb járdák kialakításánál is többlet biztonságot jelent. A cementkötésű, fagyálló Aquastop Flex kenhető szigetelést javasoljuk minimum 2 rtg.-ben felhordva.
Szivárgóréteg: A Drain Estrich kültéri felhasználású, esztrich szabvány alapján minősített átszivárogtató betonréteg. Alkalmazásával megoldható a burkolat alá kerülő nedvesség elvezetése, valamint a fagyáskárok elkerülése. Mindezek mellett megfelelően stabil és szilárd felületet biztosít a rá kerülő burkolat fogadására. Mint minden kültéri beton aljzatot, a Drain Estrichet se felejtsük el dilatálni! A dilatációs mezők nagysága max.15 m2.
Kerti járda optimális szélessége
A ház körüli járda elhelyezkedése és példák
Az udvar térbeli elhelyezkedése szempontjából a következők vannak: Járda közel a szomszédos kerítéshez; Járda az épület bejáratánál. Ebben a járda elhelyezési példájában a ház és a kerítés közötti távolság nagyon fontos érték az előzetes számítások elvégzéséhez. Ha a távolság kisebb, mint 1,5 m, ajánlatos rendszerezni a teljes teret a kerítés és a ház alja között. A rendszerezés a lábazat és a járdaszegély között fennmaradó zöldfelületen részben vagy egészben védőjárda építéséből áll, vízelvezetéssel.
Ha a távolság 60 cm és 1,5 m között van, akkor javasolt a védőkorlátot a fal alapja és a kerítés alapja közé építeni. Ilyen értelemben egy rendszerrel lehet csapadékvizet összegyűjteni hosszirányú lejtéssel, középen nyitott csatornával vagy anélkül. Ha a tér nem teszi lehetővé az ilyen típusú rendszer megvalósítását, földbe ásott ereszcsatorna rendszerrel lehet összegyűjteni az esővizet.
Az épület bejárati terében az őrjárda kis méretű lesz, legtöbbször a lakótér többi sikátorához csatlakozik. Nagy telkek esetén a ház körüli járda és a bejáratok között zöldfelületek rendezhetők. Így a lehető legtermészetesebb levegőjű terület nyerhető, figyelembe véve azonban a mozgásigényt.
Gyakorlati tanácsok és fenntarthatóság
Szeretné, hogy egy profi csapat megalkossa álmai kertjét? Olyan kertépítési szolgáltatást nyújtunk, ami magában foglalja az előzetes felmérést, a teljes kerttervezetet, a telepítést, valamint a hétköznapi, mégis elengedhetetlen botanikai ismeretek átadását. A kivitelezés innovatív, modern, mégis környezetbarát technológiák alkalmazásával történik. Egyre többen élik a mindennapjaikat a környezettudatosság jegyében. Életünk valamennyi területén, így a kertünk megalkotásakor is fontos, hogy ezt szem előtt tartsuk. Ön is tehet azzal, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyoma.
Csapatunk megfelelő szakmai tapasztalattal immáron 10 éve tervez és alkot kerteket úgy, hogy az a megrendelő valamennyi igényét kielégítse. Ha a megfelelő anyagokat használják felépítéséhez, és figyelembe vesszük a szakértői csapat számításait vagy tanácsait, az eredmények számos előnnyel járnak.
Tippek a választáshoz
- A burkolatok kiválasztásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fagyállóságot, a könnyű tisztíthatóságot, valamint azt, hogy télen mennyire csúszhat az adott burkolat.
- Ha a járda terheltsége alacsony, egyszerűbb, vékonyabb megoldások is megfelelnek (kerti lapok, kavics), míg gépjárműforgalom esetén vastagabb, jól kialakított alap szükséges (térkő 8-10 cm, vasalt aljzat).
- A lejtés mindig kifelé legyen, és gondoskodjunk vízelvezetésről a lábazattól való elvezetés érdekében.
- A meglévő burkolat felújításakor a régi anyagokat (pl. terméskő) érdemes újrahasznosítani, ha állapotuk engedi.
Rövid ökölszabályok az építéshez
- A terület kijelölésekor tervezzük meg az útvonalakat a használati igények alapján.
- Az ásatás és alapozás legyen megfelelő mélységű és tömörített.
- Alapozásnál biztosítsuk a vízelvezetést és szükség esetén szigetelést alkalmazzunk.
- Lényeges a dilatációs hézagok és fugák megfelelő kialakítása.
- Válasszuk meg szakszerűen a burkolat fajtáját a használati igénynek és a költségvetésnek megfelelően.