Jászksisér Kulturális és Könyvtári Építés Ideje: Makovecz-örökség, Védelem és Modernizáció
A bekezdésekben összegyűjtött anyag alapján bemutatjuk a jagoszkiséri és jaszkiser kultúrtörténeti építészeti örökség védelmét, Makovecz Imre műveinek előtérbe helyezését, és a könyvtárak fejlődésének útját a modern információs korban.
Kiemelt műemléki védettség és ikonikus épületek
- Amin belüli rendelettervezet szerint tizenkét Makovecz Imre által tervezett épület kaphat kiemelt műemléki védettséget országszerte.
- Az érintett épületek között szerepelnek például a berhidai vendéglő, a csingeri adventista imaház, és a paksi lakótelepi piac.
- Montserratítható példák között található a bagodi faluház és a jászkiséri művelődési ház, valamint a százhalombattai Szent István római katolikus templom.
Az intézkedés időzítése összecseng a Makón felavatott Hagymatikum fürdő felújításával és kibővítésével, amelyet a kormányfő „a fürdők katedrálisaként” emlegetett. Emellett zajlik a jövő évi Makovecz életmű-kiállítás szervezése, amelyhez a minisztérium 80 millió forinttal járult hozzá.
Budapesti kontextus és a jövő kilátásai
Bár Budapesten jelenleg nincs Makovecz által tervezett középület, ez a helyzet hamarosan megváltozhat. A középületek védelme és a cáfolhatatlan építészeti örökség megőrzése szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a fővárosban is legyen olyan létesítmény, amely a Makovecz-hagyományt reprezentálhatja.
A könyvtárak fejlődése és az információs társadalom
A Könyvtár működésének történeti dokumentumai 1954-től származnak, és az évek során többször költözködtek, valamint jelentős átalakításokon és felújításokon mentek keresztül. 1988-ban és 2014-ben is változások történtek az épületben, és a Művelődés Háza és a Könyvtár 2012-ben összevonásra került a fenntartó döntése alapján.
Az információs társadalom gyors ütemű világában a könyvtárak eszközhasználata megváltozott: a hagyományos könyvek és folyóiratok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a technikai eszközök, amelyek gyors információhoz segítik a látogatókat és növelik a szolgáltatások színvonalát. E célból több digitális és hálózati kezdeményezést is támogatunk, mint például az eMagyarország és a NAVA-pontok működését. A számítógéppark felújítása és a Tudásdepó-Expressz program a Jászágban is megvalósult a feladatok között.
Wenckheim-palota: történet és átalakulás
A magyar fővárosi könyvtár főépülete a Wenckheim-palota, amelynek építtetője Wenckheim Frigyes gróf volt. Az épület kezdetben neobarokk stílusban épült, a belső tervezés és restaurálás során pedig a korszerű könyvtári igényekhez igazodott. 1927-ben a Fővárosi Könyvtár megvásárolta az épületet, és 1931-ben megnyitották a könyvtárat, amely a későbbiekben összetett rekonstrukciókon és bővítéseken ment keresztül.
Az épület bővítésének és átalakításának eredményeként nőtt az alapterület és az olvasói férőhelyek száma. A díszterek megőrzése és a rendezvények lebonyolításának igénye a dísztermek különböző megközelítéseit és az előcsarnokból a középső ajtón át haladó tengelyt hangsúlyozzák. A keleti pályaudvar felől érkezők a modern üvegtetőkkel fedett Átriumba léphetnek be, amely a barokk udvarból átvezetést biztosít a könyvtár többi részébe.
A Wenckheim-palota története összetett: 1919-ben kisajátították, a háború alatt és utána különböző funkciók töltötték meg az épületet. A legtöbb esemény a könyvtár megnyitása és a rekonstrukciók köré szerveződött, miközben az épület gazdag történelmi vonatkozásokat is hordoz.
A belső terek és a rendezvények
A belső terek közül kiemelkedik a Fogadóterem, amelybe belépve az olvasók és látogatók kényelmesen rendezhetik be magukat, miközben a környező szalonok és a közelebb eső báltermek a különböző események helyszíneivé válnak. A császárlépcsőn keresztül az emeletre jutva a barokk jellegű udvar és az Átrium között szoros összefüggés van a fény és a tér használata között. A kilátás és a tükrök, valamint a művészi díszítés hangsúlyozza a tér gazdagságát és a rendezvények pompáját.
Tájékoztató közlekedés és látogatási lehetőségek
A látogatók a közlekedés különböző lehetőségeit vehetik igénybe: a Keleti pályaudvar felől buszokkal érkezhetnek; a Lehel tér felől villamossal vagy busszal; a Deák tér felől a tömegközlekedés több járatát is igénybe vehetik. Parkolási lehetőségek korlátozottak a MÉM MDK épülete előtt, és a bejáratok a különböző utcákkal közelíthetők meg.
Intézményi gondolatok a közösségi építésről
A faluházak építésére vonatkozó gondolatok a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején kerültek előtérbe, amikor a közösségek önállóbb gazdálkodási tapasztalatait kezdték erősíteni. A közösségi összefogás és az anyaghasználat központi kérdéssé vált, és a faanyag visszatérése a fenntartható építészet felé mutatott irányt. A közösség érdekében épült házakban a környezeti és gazdasági megfontolások egyaránt fontos szerepet kaptak, és az építkezések során a közösségi értékek és a hit hozta összetartást erősítette.
Makovecz Imre - Szerves gondolkodás szerves építészet
Az előző fejezetek összefüggései megmutatják, hogyan kapcsolódik a timeline a történelmi építészeti örökség védelméhez, a modern könyvtárak technikai eszközeinek fejlesztéséhez és a faluházak közösségi jelentőségéhez. A jövőben pedig tovább bővülhet a Makovecz-hagyomány védelmi hálózata és a kulturális intézmények együttműködése egy korszerű, ugyanakkor történelmi építészeti értékrend megőrzését szolgáló környezetben.
tags: #jaszkiser #konyvtar #epitesi #ideje