Jegy.hu Kalvaria Lakópark: kortárs dráma a múlt és hatalom köreiben
A kultúrtörténeti sorozat első előadása október 15-én látható a JMMH-ban: Szerelem egy ország szeme előtt. A Murányi Vénusz különös házassága a 17. században. Széchy Mária a kor ismert alakjai között speciális helyet foglal el, és a korabeli közéletet, a női létet a közönség elé állítja. Az előadás történelmi dokumentumok, levelek, írások és irodalmi alkotások segítségével mutatja be a nők és a korabeli közélet kapcsolatát. Ó, ez egy trükkös hely. Én először három napig nem tudtam se kimenni, se aludni. Kikapcsolódni azóta is csak a villamoson tudok. Zötyögök végállomástól végállomásig, az valahogy elringat. Biztos a falakban van itt valami. Te hiszel az ilyesmiben? Az emlékek erejében? Érezzük, ami itt történt és ezért nem tudunk kijutni. Ne aggódj, mindjárt elmúlik.
Magda a külföldre költözés kapujából zuhan bele a vér szerinti apjától örökölt lakásba. Amíg anyja újratemetéseken ad elő bűvésztrükköket, a lány előtt lassan megidéződik az elveszett apa alakja, aki a család történetéből látszólag nyom nélkül eltűnt. Majd a két nő életébe megérkezik egy múlt nélküli, fiatal férfi. Magda lakásába kevesen jutnak be és még kevesebben jutnak ki onnan: a Kálvária Lakópark költőien abszurd világot tár elénk, melyben az eltemetett múlt feltámad, a tér életre kel, az emlékek megelevenednek, a falak mesélni kezdenek...
Székely Rozália rendező a FÜGE Produkció TITÁNium mentorprogramjának keretében írta első drámáját, a Kálvária Lakóparkot. Az egykori Szputnyik Hajózási Társaság színésze, valamint játszott a Proton Színház, a Stúdió K, a Tünet Együttes, a TÁP Színház és Kárpáti Péter Titkos Társulatának előadásaiban. Nyolc éves kora óta tagja a Szentkirályi Színházi Műhelynek. Szereplők: Mari: Nyakó Júlia, Magda: Kurta Niké, Gábor: Takács Géza, Teréz: Székely Rozália, Rezső(hang): Zsótér Sándor, Rezső(kép): Hegedűs D. Géza, Peti(kép): Hajmási Dávid, Peti (hang): Takács Géza, Béla(hang és kép): Székely B.
Ezzel párhuzamosan a darab a modern hatalmi struktúrák szimbólumait is vizsgálja: a Lakópark és a Toronyház olyan helyek, ahol a csúcsvállalkozók, ügyvédek, modellek és a rendfenntartók között feszül a társadalom minitársadalmi rendje. Hagen, egy félisten, aki nem kapott elég hatalmat, a fennálló rend ellen szervezkedik. Vajon ez lesz a Lakópark vége? A darab a modern kor ellentmondásait, a hatalom és a privát élet összefonódását mutatja be, miközben a Nornák, azaz sorsistennők, vigyáznak a piaci profit fölé emelt morális ítéletekre.
A történet több rétegben építkezik: a múlt feltámad, a jelen megkérdőjeleződik, és a jövő bizonytalanná válik. A darab kétszínű tükörként működik: egyfelől a múlt történetét meséli el női szemszögből, másfelől pedig a mai társadalom logikáit bontja ki. A rendező, Székely Rozália, a drámát a modern valóságra és a történeti örökségre egyaránt reflektálva formálja meg, miközben a szereplők élettörténeteit és identitását is feszegeti.
A színészi korpusz gazdag, karaktereik mély érzelmi és intellektuális kibontást kínálnak: Mari, Magda, Gábor és Teréz alakjai nemcsak személyes sorsukat viselik, hanem a korabeli és kortárs dramaturgiai ellentmondásokat is tükrözik. A darab dramaturgiája a történeti dokumentumok és irodalmi motívumok használatával újrafogalmazza a női lét lehetőségeit a 17. század és a jelen között.
A Lakópark és a Toronyház motívumai mind a múltat, mind a jelent összekötik: miközben a társadalmi hierarchiák és hatalmi struktúrák finom árnyalatait festik le, a rendező a nézőt is bevonja a kérdésekbe: mit tehet egy nő a nyilvánosság előtt a 17. században, és hogyan hat a jelenre a történelmi mélyértelmezés? A címadó helyszínek közt végigsétálva feltárul a zártság és a kilátástalanság érzetének költőien abszurd világa, ahol az emlékek és a falak mesélni kezdenek.
A darab kölcsönöz a későbbi produkciókhoz kapcsolódó hagyományokat is: ez az első kőszínházi bemutató a Környezetben, amely a korábbi adaptációkat és rendezéseket világítja meg más nézőpontból. A Lakópark tehát nem csupán a 17. századi történeteket idézi, hanem a modern időket érintő társadalmi és gazdasági kérdéseket is vizsgálja a személyes és kollektív emlékezet tükrében.
Jellemzők és szereplők
- HAGEN, Gunther és Gutrune mostohabátyja, befektetési tanácsadó - Gáspár Sándor
- SIEGFRIED, a Wälsungwerke elnök-vezérigazgatója - Sághy Tamás
- BRÜNNHILDE, Siegfried menyasszonya, a Ragnaröck Galéria tulajdonosnője - Ballér Bianka
- GUNTHER, a Gibichung & Nibelung-csoport elnök-vezérigazgatója - Sarádi Zsolt
- GUTRUNE, Gunther húga - Ladányi Júlia
- GERDA, Hagen titkárnője - Decsi Edit
- TRUCHS, projekt igazgató - Kelemen István
- FREI, kíváncsi kertész - Kozáry Ferenc
- ALBERICH, Hagen apja nyugállományban - Trokán Péter
- الحديد DANKWART és a többiek a történet többszörös alakulásában - különböző szereplők
Az előadás a klasszikus és kortárs motívumok egymásra utaltságát vizsgálja, miközben a kisebb és nagyobb hatalmi játszmákra is rávilágít. A szöveg és a látvány egyaránt a belső és külső korlátokat feszegeti, hogy a nézők éppen úgy érezzék: a múlt hangjai ma is hatnak.
tags: #jegy #hu #kalvaria #lakopark