Jelzálogjog alapítása szerződés angolul: terminológia, jogi keretek és nemzetközi háttér
Dr. Kovács Tímea: Valóban hasonló jelentésű jogi terminusok, de van különbség mind a használatukban, mind a pontos jelentésükben.
A ’pledge’ jelenti inkább a zálogot, biztosítékot vagy magát a zálogba adást, mivel ebben az esetben a zálogkötelezett, az adós (’pledger’ vagy ’pledgor’) gyakran birtokba is adja a zálogtárgyat, míg a ’mortgage’ zálogjogot vagy jelzálogot jelent, azaz itt a jogosult (’mortgagee’) a jogcímet szerzi meg, az ő javára történik a jelzálog alapítása (A Black’s Law Dictionary Ninth Edition 1102. oldalán olvashatsz még erről angolul.).
A zálogjogosultat angolul a ’pledge’ estében a ’pledgee’ szó fedi le.
Szerződések joga témakörben írt könyvünk kötelező tananyag a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és ajánlott egyetemi tananyag számos hazai jogi karon és fordítóképzésen: Angol jogi szaknyelv I. illetve kérdést tehet fel. kizárólag e felületen keresztül.
A hitel a mai gazdaság nélkülözhetetlen alkotóeleme, a biztosítéki rendszer pedig jelentős szerepet tölt be a hitelhez való hozzáférés lehetőségeinek alakulásában.
A zálogjog iránti megélénkült érdeklődést azonban ez önmagában nem magyarázza.
A kodifikációs munka során felmerült kérdések közé tartozik a zálogjog alapítása dologi ügyletként való újraszabályozása, a zálogjog-alapító ügylet absztrakt vagy jogcímes természetének tisztázása, a fiduciárius ügyletek kezelése.
Ez utóbbi kérdésben, valamint az ingó zálogjog nyilvántartásának szabályozásában számos külföldi fejlemény és nemzetközi jogegységesítő törekvés hatott.
A felülvizsgálat szükségessége szerint a zálogjognak két szintje van: a polgári jogi anyagi szabályok és az intézményi háttér.
Például az átfogó telekkönyvi rendszer léte vagy nem léte nyilvánvalóan meghatározza az ingatlan jelzálogjog lehetőségeit.
Az ingó jelzálogjog előfeltétele volt a zálogjogi nyilvántartás megteremtése, amely állami jogszolgáltatás része, de az állam költségvetési terheinek elkerülése érdekében külső fenntartási módot választottak.
Az Európai Újjáépítés és Fejlesztési Bank (EBRD) és más nemzetközi testületek szerepe egyaránt hangsúlyos a nyilvántartás rendszerének formálásában.
A Javaslat szerint a zálogszerződés tekintetében megszűnne a közokirati kényszer, és felvetődne a nyilvántartás reformjának szükségessége is.
A nemzetközi háttér szerint az ingó jelzálogjog bevezetése az USA modelljére épült, és más országokban is ezt követik vagy adaptálják.
Az angolszász jogi megoldások adaptálása központi kérdés, hiszen a nemzetközileg alkalmazott modellek tanulmányozása segíti a hazai fejlődést.
Az ingó zálogjog hazai rendszerének értékelése szerint a gazdaságpolitikai cél a hétköznapi hitel-feltételek javítása volt, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
A kezdeti növekedés után a bejegyzések száma csökkent, miközben a zálogjoggal biztosított követelések összegére nőtt.
A 100 000 lakosra jutó bejegyzések száma Magyarországon alacsonyabb volt a regionális összevetésben, mint például Lengyelországban vagy Bulgáriában.
A zálogjogi nyilvántartás közhitelűségének megerősítésére irányuló megközelítések között viták alakultak ki a közjegyzői monopólium és az állami felügyelet viszonyáról.
Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése a tulajdonos és a zálogjogosult közötti kapcsolatok védelmét szolgálja.
A nyilvántartás jelenlegi formája nem online alapon működik teljeskörűen, és sok esetben költséges, ezért felvetődött az online hozzáférhetőségre és a rendszer hatékonyabb üzemeltetésére való törekvés.
Az ingó jelzálogjog bevezetésének gazdaságpolitikai célja tehát a hitelezési biztosítékok bővítése volt, de a gyakorlatban a zálogjog alapításának költségei és a rendszer szerkezete akadályozta a szélesebb körű alkalmazást.
Az ingó jelzálogjog bevezetése során a nyilvántartás vezetését állam szervezete végzi, monolómban a közjegyzők pedig koncessziót kaptak a működtetésre.
A két ellentétes követelménynek az eredmény a közjegyzői okiratba foglalás kötelezettségének bevezetése lett, mely alapelve a nyilvántartás közhiteles voltát is rögzítette.
Külföldi példák sokfélesége mutatja, hogy a nyilvántartás vezetését különböző szervezetek látták el a kereskedelmi kamaráktól magáncégekig vagy állami szervekig terjedően.
Az IM Javaslat és a nemzetközi modellek alapján a zálogjogi nyilvántartás vezetésének kérdése technikai, gazdaságpolitikai és jogállami dimenziókat ötvöző elem marad.
A zálogjogi nyilvántartás létrehozása - a formális rendszer mellett - egy olyan stratégiai kérdés, amely meghatározza a polgári jogi intézmények hosszú távú stabilitását és a külföldi tőke magyarországi aktivitásának fokát.
Az új Ptk. remélhetőleg hosszabb időre alakítja ki az alapvető polgári jogi intézmények szabályait, ezért stratégiai döntés szükséges a nyilvántartás szervezeti és működési rendjéről.
Az ingó zálogjog hazai rendszerének értékelése során megfogalmazódik a nyilvántartás közhiteles és online jellegének megerősítésére irányuló igény, hogy a befektetők és a vállalkozások számára könnyen elérhető legyen a feltételek megfelelésének biztosítéka.
Az angol nyelvű terminológia áttekintése során releváns, hogy a jelzálog alapításának formája lehet angol megnevezés szerint „mortgage contract” vagy általánosabb „contract for (subject)”.
Ahhoz, hogy pontos és precíz legyen az angol jognyelvi terminológia, a szerződések elnevezéseit a bevett angol elnevezésekkel vagy a „contract for (subject)” formával érdemes alkalmazni, például „contract for services” vagy „contract for teaching services”.
A letéti szerződések speciális esetei pedig lehetnek „deposit contract” vagy „escrow contract”, amelyek jogviszonyait külön kell kezelni.
A jelzálogot megalapító szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és be kell jegyezni a megfelelő nyilvántartásba: ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
Az ingó zálogjog alapítása a gyakorlati példákban költséges és körülményes, ezért a használat gyakran korlátozott marad.
A nyilvántartás közhitelűségének és a bejegyzési kötelezettségnek a megítélése a jogállamiság és az átláthatóság szempontjából kulcsfontosságú.
Az új jogharmonizációs törekvések és a nemzetközi példák figyelembevételével a zálogjogi nyilvántartás jelenlegi rendszerének továbbfejlesztése elengedhetetlen a hazai hitel-, biztosítéki piac további fejlődéséhez.
A polgári jogi kodifikáció során a zálogjogi nyilvántartás kérdéséhez kapcsolódó álláspont megfogalmazására szükség van annak érdekében, hogy a jogi konstrukciók megfeleljenek a nemzetközi normáknak és a hazai gazdasági gyakorlatnak is.
tags: #jelzalogjog #alapitasa #szerzodes #angolul