Jereván-lakótelep Sopronban: építés, történet és emlékek
A soproni Jereván-lakótelep építése 1973-ban kezdődött, amikor hatalmas daruk álltak a mesterséges tó mellett, és speciális szállítójárművekkel hozták Győrből a 2,5-szer 2,5 méteres betonelemeket. Bolodár Zoltán, a Soproni Múzeum fotó adattárosa az egykori eseményeket és képeket megörökítő sorozatról, a Retro Sopronról mesél, amely egyfajta vizuális időutazás a város múltjába.
Nyáron a Jereván-lakótelepről szóló beszámolók és képek a Kodály téri szolgáltatóháznál lévő füves területen hangzottak el, és a rendezvény sikere további kutatások megindításához vezetett. A tervezőket és a lakótelep történetét kutató Zoltán szerint ez a téma megérinti mindazokat, akik gyermekkorukat a panelingatlanok között töltötték. Sopron 1969-ben kezdte a panelek építését, és az első házak a Kőfaragó téren emelkedtek.
Mivel a Kőfaragó téren viszonylag kicsi volt a hely, szóba került az Ibolya rét beépítése. A korábbi mezőgazdasági területen csak három ház állt öt lakással, és ezek tulajdonosait kártalanították. Ugyanakkor a terület alatt húzódott a Bánfalvi Galéria, amely a város vízellátásának egy részét biztosította. A munkákat ezért csak azután lehetett elkezdeni (1973-ben), amikor a soproni vízellátó rendszerbe bekapcsolták a fertőrákosi vízművet.
Először az Ibolya-tavat alakították ki, majd érkeztek a betonelemek a győri Házgyárból. A Tó utcában és a Teleki Pál utcában adták át az első házakat 1974-ben, összesen 202 lakásba költözhettek be a tulajdonosok vagy bérlők. Az egészséges életminőség előrelépése volt a fő motiváció, hiszen Sopronban ekkor még sokan éltek fürdőszoba nélküli, vizes, dohos házakban.
Persze, sokaknak nem tetszettek a kockaépületek, de a soproni lakótelepeket viszonylag szellősre tervezték: sok zöld terület és bőséges szolgáltatások, valamint oktatási intézmények is helyet kaptak. Az utolsó házakat 1985-ben adták át a Jerevánon. A 80-as években már zömében nagyobb lakások épültek, míg a kezdetben a kétszobás panelokat alakították ki. A lakások ára folyamatosan emelkedett, de a 70-es években még bőven 200 000 forint alatt lehetett lakást találni.
A tervezés és a tervezők
A Jerevánon található panelházakat a győri tervezőiroda munkatársai tervezték; gyakran előfordult, hogy házanként más tervező végezte a munkát. A József Attila-lakótelepet például Ligeti Gizella tervezte, amely szintén meghatározó jellegű tény a Soproni-lakótelepek történetében.
A tervezési és kivitelezési folyamatban a víz- és közműinfrastruktúra összekötése kiemelten fontos volt, és ennek vizsgálata segített megérteni a telep sokrétű fejlődését. A lakótelep építése nemcsak a lakhatási lehetőségek bővítését jelentette, hanem hozzájárult a város életminőségének javításához és a közösségek megerősítéséhez.
Infografika: Jereván-lakótelep idővonala
Infobox adatok a lakótelep korai éveiből
- 1969: panelek építésének kezdete
- 1973: betonelemek érkezése a győri Házgyárból
- 1974: első házak átadása a Tó utca és a Teleki Pál utca környékén
- 1974-1985: 202 lakás átadása azonnali költözési lehetőséggel
- 1985: utolsó házak átadása a Jerevánon
Sopron 2-es járat bemondásai - 2 ›› Jereván lakótelep
Az infrastuktúra megtervezése és megvalósítása mellett fontos volt a közösségi terek kialakítása. Sok a zöld terület, és a szolgáltatásoknak is bőven jutott hely, ami hozzájárult ahhoz, hogy a lakótelep barátságos és élhető legyen.
Összegzés
A Jereván-lakótelep története összeköti a városépítészetet, a közműkiépítéseket és a közösségi életről szóló emlékeket. A projekt kezdeti időszakától a későbbi bővítésekig végigkíséri a kivitelezés technikai jellegzetessége és a lakók komfortigényének növekedése. A terv és a kivitelezés összekerült a város fejlődésével, amely ma is része Sopron identitásának.
tags: #jerevani #lakotelep #neve