Jobbik berlakas proghram és a magyar lakáspolitika jövője
Magyarország lakáspolitikája hagyományosan a saját tulajdonszerzés támogatására épül, amit az Otthon Start Program is képvisel.
Ez a megközelítés különbséget teremt az Európai Unió több tagállamához képest, ahol a bérlakás domináns modell.
Míg Németországban és Ausztriában a második világháború utáni újjáépítési programok keretében államilag támogatott bérlakásépítéseket támogattak, addig Magyarországon a tulajdon és a magántulajdon biztonsága a központi érték.
A tulajdonszerzés jogi szabályozása rendkívül fejlett, és a tulajdoni lap könnyen hozzáférhető, ezzel szemben a lakásbérleti piac szabályozása kiforratlanabb.
A rendszerváltás utáni tömeges lakásprivatizáció és a bérleti piac korlátozott kínálata alakította ki a 90 százalék feletti tulajdoni arányt, amely máig stabilan növekszik.
A saját ingatlanhoz való ragaszkodás Magyarországon nemcsak kulturális érték, hanem racionális gazdasági döntés is, hiszen az ingatlanvagyon hagyományosan értéktartó és a vagyonfelhalmozás alapja.
Közép- és Kelet-Európában Románia, Szlovákia és Lengyelország is magas tulajdoni arányt mutat.
Az utóbbi években több hazai szervezet is a bérlakásépítés mellett tette le a voksát.
A bérlakásmodell egyik nagy hátulütője, hogy az építés csak a kezdet, és a karbantartási költségek évente jelentkezhetnek.
Ausztria példájából kiindulva a karbantartási költségek elérhetik a lakásérték 2,6-5 százalékát évente.
Ez jelenthet 1,3-2,5 millió forintos éves terhet egy 50 milliós lakásnál, nem számítva az adminisztrációs és felújítási költségeket.
A társadalmi probléma az, hogy a bérleti díj sokak számára nem tekinthető tartós megoldásnak, így sokan a saját tulajdon felé fordulnak.
A KSH 2024-es kimutatása szerint egy 40-79 m2-es lakás fajlagos építési költsége 610 ezer Ft/m2, így egy átlagos 55-66 m2-es lakás felépítési költsége 34-40 millió forint körül alakul.
Telekár és helyszín alapján a bérlakások költségbázisa 50 millió forintra becsülhető, ami alapján 1000 bérlakás építésére elegendő állami forrás 50 milliárd forint évente.
Ez tíz év alatt 10 ezer bérlakást jelentene, tehát legfeljebb ennyi személy juthatna bérleti jogviszonyhoz.
500 milliárd forintos költségvetési időtávban vizsgálva az Otthon Start Program esetében a saját tulajdonhoz jutás sokkal több ember élete alakulására ad lehetőséget.
Ha az Otthon Start Program keretében 500 milliárd forint ráfordítással átlagosan 30 millió forintos hitelösszeget feltételezzük, akkor attól függően, hogy hányan élnek a hitellehetőséggel, jelentős különbségek adódnak a lakhatáshoz jutásban.
A 2025-ös MNB lakáspiaci jelentése szerint 2025 februárjában piaci alapon átlagosan 27 millió forint, a CSOK Plusz keretben pedig 31 millió forint hitelt vettek fel új lakás vásárlására.
Ezek alapján feltételezhető, hogy az Otthon Start Program esetében is hasonló nagyságrendű igényelhető hitelösszegek lehetnek.
Így 500 milliárd forint ráfordítással átlagosan 30 millió forintos hitel esetén 62 250 saját lakáshoz jutás támogatható, szemben a 10 ezer bérlakással.
Ez a különbség tíz év alatt nem csak számokban tetten érhető, hanem minőségben is: a bérlakás program 10 ezer személynek adhat lakhatást, de hosszú távon nem teremt társadalmi felemelkedést vagy vagyonátörökítést.
Az Otthon Start Program ezzel szemben komoly generációkon átívelő vagyontranszfert és erősebb polgárosodást eredményezhet, miközben munkahelyteremtés és növekvő fogyasztás növeli a GDP-t.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Habitat-hoz kapcsolódó kutatások rámutatnak, hogy az önkormányzati lakásállomány korszerűsítése és a bérlakásépítés összhangban van a szociális célokkal.
A XIII. kerület példája kiemeli, hogy a hosszú távú lakás- és városfejlesztés komplex megközelítést igényel, amely nem csupán építésről szól, hanem a meglévő állomány felújításáról, energetikai korszerűsítéséről és a közösségi szolgáltatások javításáról is.
A bérlakásprogram megvalósításához szükséges a stabil politikai közeg és a tervezett költségvetési források hosszú távú biztosítása.
A XIII. kerületnél látható, hogy a jó gazdálkodás és a közösségi támogatás összefügg a lakásállomány állapotának javításával és a lakosok elégedettségének növekedésével.
Az önkormányzati bérlakásprogramok és a fecskelakások olyan eszközök, amelyek a fiatalok és a nagycsaládok számára is lakhatási megoldást kínálnak, miközben a magánvagyon és a társadalmi mobilitás erősítéséhez hozzájárulhatnak.
Az Otthon Start Program pedig nem csupán egy lakáspolitikai eszköz, hanem vagyondemokrácia-építő program, amely a magyar társadalom saját tulajdon melletti elköteleződésének hagyományaira épít.
tags: #jobbik #berlakas #proghram