Jogosultságok és felelősségek a közös képviselőre vonatkozóan a társasházakban

A 2023. május 1-től hatályos törvénymódosítás alapján a társasházi képviselőknek regisztrálniuk kell a tevékenységet felügyelő hatóságnál, így a társasházak kezelése átláthatóbb lesz. A társasházi törvény azt célozza, hogy biztonságos legyen a társasházak létesítése és fenntartása, a társasházak szakszerűen és biztonságosan működjenek, illetve, hogy sikeresen érvényesüljenek a tulajdonosok érdekei. A legfontosabb változás, hogy a közös képviselő akár a saját vagyonával is felelhet az általa elkövetett hibákért és akár pénzbírságra is kötelezhető. Egyre gyakoribbak a polgári perek, főként a közös költség miatt. Problémás lehet a beruházások miatt közös költség emelkedés. A közös képviselők a társasházi közösségek szervezeti képviselői. Feladatuk ellátása összetett: az ügyintézés, a társasházi közösség képviselete, harmadik személy, hatóságok és a bíróság előtt mind felkészültséget igényelnek.

A közös képviselő felelőssége és hatáskörei a Tht. (Társasházi törvény) és a Polgári Törvénykönyv alapján rendeződnek. Ők felelősek a közgyűlés összehívásáért, a határozatok végrehajtásáért, az épület fenntartásáért és a közös költség beszedéséért és elköltéséért. Mulasztás esetén polgári, büntetőjogi és közigazgatási felelősség is felmerülhet. A törvény a társasházon belül többféle szerv (pl. számvizsgáló bizottság, gazdasági ellenőrzést segítő személy) hatáskörét is meghatározza, ezzel elősegítve a társasház működésének átláthatóságát és a közös képviselő, illetőleg a társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenységének ellenőrzését.

Kik a közös képviselők, és mi a feladatuk?

A közös képviselő a társasház „ügyvezetője”, aki a lakóközösség érdekeit képviseli, és feladatai közé tartozik:

  • Közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása
  • Előkészíti a döntéseket, gondoskodik jogszerűségükről, majd végrehajtja azokat
  • Épület fenntartása, üzemeltetése, karbantartás és felújítások megszervezése
  • Közös költség beszedése és kezelése, a bevételek törvényes felhasználása
  • Társasház-kezelői tevékenység ellátása, ha erre külön felhatalmazás és szerződés van
  • Dokumentumok megőrzése, kötelező nyilvántartások vezetése (SZMSZ, alapító okirat, Közgyűlési Határozatok Könyve)

A közös képviselőnek kötelessége évente egyszer közgyűlést meghívni és beszámolni a lakóközösségnek arról, hogy mit mire költött az adott évben. A beszámolót nyolc nappal a tárgyévben felmerülő költségek részletes összegzésével együtt kell kiküldeni a meghívóval. Ha a közösség megkérdi, betekintést biztosítaniuk kell a számlákba és a könyvelésbe, ezt a közös képviselő nem tagadhatja meg. A számvizsgáló bizottság feladata a könyvelés és kiadások rendszeres ellenőrzése, a közgyűlés elé terjesztett előterjesztések véleményezése és szükség esetén a közgyűlés összehívása.

Nyilvántartások és tájékoztatási kötelezettségek

A közös képviselő számos adminisztratív és tájékoztatási feladatot lát el a tulajdonosok érdekében, például:

  • Közgyűlési Határozatok Könyve
  • Éves költségvetés és elszámolás
  • Rezsicsökkentésről szóló tájékoztatás

Ezek betartása biztosítja a tulajdonosok jogainak érvényesülését és a közös vagyon szakszerű kezelését. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a döntések meghozatala például:

  • Kölcsönfelvétel, hitelszerződések
  • Alapító okirat és SZMSZ módosítása
  • Nagyobb felújítások, beruházások
  • Közös tulajdonú ingatlanrészek értékesítése vagy bérbeadása
  • Közös költség mértékének meghatározása vagy módosítása

A közös képviselő felelőssége és a jogi felügyelet

Ha a közös képviselő mulasztásai vagy jogsértő tevékenysége kárt okoz, a társasház vagy a tulajdonostársak polgári peres úton kártérítési igényt érvényesíthetnek. Büntetőjogi felelősség esetén a gyanú sikkasztás, csalás vagy hűtlen kezelés lehet, és a bíróság büntetőjogi intézkedést hozhat. Közigazgatási szankciókra is sor kerülhet: a jegyző törvényességi felhívást adhat ki, és súlyos bírságot szabhat ki, ha a közös képviselő nem tesz eleget a hatósági felhívásoknak. A közgyűlés bizalmi alapon visszahívhatja a közös képviselőt, ha tevékenysége nem megfelelő vagy bizalmi válság áll fent.

Jogi felügyeletet gyakorol a jegyző a társasházak felett. A jegyző megvizsgálja, hogy a társasház alapító Okirata, SZMSZ-e, közgyűlési határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, és hogy a működés a döntéseknek megfelelő-e. A jegyzővel való együttműködés kötelező: dokumentumokat kell átadni és a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. Ha jogsértést talál, a jegyző határidőt állapíthat meg a helyreállításra; ha az nem teljesül, bírósághoz is fordulhat.

Mit tehetnek a tulajdonostársak, ha a közös képviselő nem végzi a feladatait?

A tulajdonostársak panaszt tehetnek a közös képviselő ellen, és a közgyűlést a közös tulajdon hányadának legalább 10%-ával rendelkező tulajdonostársak írásbeli kezdeményezésére kötelező összehívni. Ha a közös képviselő nem tesz eleget a 15 napos határidőn belül, a számvizsgáló bizottság vagy a tulajdonostársak, illetve megbízottjuk összehívhatja a közgyűlést. A közgyűlés dönthet a leváltásról és az új közös képviselő megválasztásáról.

A közös képviselő leváltatásának jogi keretei szerint az új képviselőnek át kell adni az iratokat 30 napon belül. A vitatott határozat esetén 60 napon belül bírósághoz fordulhat bármely érintett tulajdonostárs a határozat érvényességének megállapításáért. A számvizsgáló bizottság fontos szerepet játszik az ellenőrzésben és a felmentetés kezdeményezésében.

Számvizsgáló bizottság és gazdasági ellenőrzést segítő személy

A számvizsgáló bizottság feladatai közé tartozik a közös képviselő ügyintézésének bármikor történő ellenőrzése és havonta a pénzforgalom ellenőrzése. Véleményezi a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket és javaslatot tehet díjazásra. Ha a közös képviselő nem tesz eleget a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségének, az SZB maga is összehívhatja azt.

Ha a társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, vagy az albetétek száma eléri az 50-et, kötelező gazdasági ellenőrzést segítő személyt bevonni. Ennek hiányában a közgyűlés határozatai érvénytelenek lehetnek. A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata a éves elszámolás és a következő évi költségvetés áttekintése, és szükség esetén írásban tájékoztatja a közgyűlést.

Az elővásárlási jog és a teremgarázsok

A teremgarázsokkal kapcsolatban a közös képviselő feladatai elsősorban az elővásárlási jog gyakorlásának koordinálása lehet, de a feladatok gyakran technikai vagy támogató jellegűek. A kifüggesztés lebonyolítása az elővásárlási jog esetén a közös képviselő feladata lehet, amennyiben a közgyűlés erre felhatalmazta. Bizonyos esetekben a kifüggesztésről teljes bizonyító erejű magánokiratot kell készíteni, amely tartalmazza a kifüggesztés és levétel dátumát és aláírását.

Összegzés

A közös képviselő a napi ügymenetért felel, de a kiemelt döntéseket csak a közgyűlés hozhatja meg. A közösség működésének átláthatósága érdekében legyenek meg a szükséges nyilvántartások, legyen rendszeres a költségvetés és beszámolás, és legyen biztosítva a jogi felügyelet. Olyan személyek legyenek a közös képviseletben, akik megfelelő szakmai háttérrel, megbízható jogi helyzettel és büntetlen előélettel rendelkeznek, hogy védve legyenek a tulajdonostársak pénzügyi és jogi érdekei.

Közös képviselő feladatai és felelőssége vizuális ábrázolása a társasházakban

tags: #jogiforum #kozos #kepviselo #felelossegre #vonasa

Népszerű bejegyzések: