Építményadó és telekadó: ki fizet, mikor és mit jelent az adatbejelentés?
A bejegyzett adókötelezettségek között kiemelt helyen szerepel az építményadó és a telekadó. Ezek a helyi adók a naptári év első napján fennálló tulajdonosi viszonyokra épülnek, és alapjaik, mértékeik valamint a bejelentési kötelezettség részletei önkormányzati rendeletekben vannak szabályozva. Az adó alanya az, aki az adott napon az ingatlan tulajdonosa vagyoni értékű jog jogosítottja; több tulajdonos esetén arányos teherviselés történik, vagy egy közös megállapodás alapján egy tulajdonos viseli az adókötelezettséget.
Ki az adóalany az építményadó és a telekadó esetében?
- Az adó alanya az, aki az adott naptári év január 1-jén az építmény vagy telek tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartásban.
- Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányaduk arányában viselik az adóterhet.
- Társasháznál a közös tulajdonú részekért a társasházi közösség lehet adóalany, a közös használatú helyiségekért pedig a társasházi közösség viseli a kötelezettséget.
- Amennyiben a jogi helyzet úgy kívánja, írásos megállapodásban egy tulajdonost felruházhatnak az adóalanyisággal és kötelezettségekkel.
Mikor keletkezik és mikor szűnik meg az adókötelezettség?
- Keletkezés: az építmény használatbavételét vagy tényleges/engedély szerinti használatának megkezdését követő év január 1-jétől.
- Megszűnés: az építmény megszűnésének évében; ha az épületet az év első felében bontják, akkor a második félévre már nem kell adót fizetni.
Milyen bejelentési és adózási kötelezettség van?
A bejelentés az építményadó vagy telekadó alján álló adóalany feladata. Az adóbejelentéshez általában az önkormányzat által kiadott nyomtatványt kell használni, lehet papíron vagy elektronikus úton (E-Portál).
Fontos részlet: az ingatlan-nyilvántartásban történt változás önmagában nem elegendő az adókötelezettség teljesítéséhez; az adóalanynak be kell jelenteni az adatváltozást, mert az adó megállapítására és kivetésére ez alapján kerül sor.
Az adó mértékét és a fizetési rendet a helyi önkormányzat rendelete határozza meg. Az adóalap lehet:
- négyzetméter-alapú (a hasznos alapterület alapján számítják);
- értékalapú (a korrigált forgalmi érték alapján kalkulálnak).
A korlátozó szempontok alapján a törvény legfeljebb:
- négyzetméter-alapú adónál: 1 100 Ft/m²/év;
- értékalapú adónál: a korrigált forgalmi érték 3,6%-a/év lehet legfeljebb.
Vannak-e mentességek vagy kedvezmények?
Általános, országos szinten léteznek mentességek például:
- szükséglakás,
- mezőgazdasági épület igazolt használat esetén,
- műemlék (bizonyos feltételek mellett),
- egyéb helyi kedvezmények, amelyeket a helyi rendelet határoz meg (például életvitelszerű ottlakás, többgyermekes család, szociális helyzet).
Speciális mentesség lehet műemléképület felújításához kapcsolódóan három adóévre, szigorú feltételek mellett.
Adófelfüggesztés időseknél és megváltozott munkaképesség esetén is elérhető lehet a Htv. alapján.
Mi történik, ha az önkormányzat szerint fizetnie kellene, de Ön ezt vitatja?
Lépések:
- Írásos egyeztetés az adóirodával,
- fellebbezés az elsőfokú határozat ellen,
- bírósági felülvizsgálat,
- szakértő bevonása adó- és ingatlanjogi kérdésekben.
Más hatások a telek és a lakás értékére
Nagyobb adóterhek a kereslet csökkenéséhez és a bérbeadási költségek növekedéséhez vezethetnek; a forgalmi érték becslésekor is hatással lehetnek a kiadási költségek és a hozam alakulására.
Elektronikus ügyintézés és bejelentési folyamat
A legtöbb önkormányzat elektronikus csatornákat biztosít (E-Portál), amely lehetővé teszi az adóügyeinek intézését telefonon vagy számítógépen keresztül. Az adóalany bejelentésekor a formanyomtatványon tüntetik fel a korrigált forgalmi értéket is. A bejelentés elmulasztása bírsággal és késedelmi pótlékkal járhat.
Helyi példák és gyakorlati megfontolások
Számos városban - például Ferencvárosban és Terézvárosban - különféle adókedvezmények és adómértékek érvényesek a lakóingatlanokra. Azonban a konkrét mértékek és mentességek városonként változnak, ezért érdemes az adott önkormányzat rendeletét részletesen átnézni.
Az építményadó és telekadó kettős természete miatt a következőket érdemes tudni:
- Az adó alanya és a bejelentési kötelezettség hangsúlyos: a tulajdonos vagyoni értékű jog jogosítottja.
- Az adóbejelentést évente január 15-ig kell megtenni, kivéve ha nincs változás.
- A kedvezmények és mentességek részletes feltételeiről a helyi rendelet ad tájékoztatást.

Gyakorlati megfontolások és tennivalók
1) Ellenőrizze, ki a tulajdonos január 1-jén, és értelmezze az adóalanyiságot a konkrét ingatlanon.
2) Ellenőrizze a helyi adórendeletet és az adók mértékét.
3) Ha változás történt, legyen meg a bejelentés az év első felének január 15-ig.
4) Ha vitatja az adóztatást, forduljon adó- és ingatlanjogi szakértőhöz a megfelelő jogi lépések érdekében.
tags: #jogszeru #hogy #epitmenyadorol #kesobb #ertesitenek
