Jokarbantartási eljárások illetékkötelezettsége és fizetési szabályai

A közigazgatási hatósági eljárás igénybevételéért az illetéktörvényben meghatározott illetéket, vagy külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az illetékkötelezettség az eljárás kezdeményezésekor keletkezik, és az fizeti, aki az eljárás megindítását kéri. Az eljárás jellege és a felek kötelezettségei szerint kialakuló fizetési kötelezettség részletei a törvény mellékletében és a kapcsolódó jogszabályokban találhatók.

Illetékkötelezettség keletkezése és lehetőségek

A kötelezettség az eljárás megindításakor keletkezik, és akkor is fennáll, ha a hatóság elutasítja az eljárást, megszünteti azt, vagy egyezséget jóváhagyó határozatot hoz. Egyes eljárások esetében külön kivételek érvényesülnek: például az alkotmányos jogok érvényesítése (választás, népszavazás), valamint egyes mentességek és méltányos érdekek alapján nem kell illetéket fizetni. A költségmentességben részesült személy sem kötelezhető az illeték fizetésére.

Ha több ügyfél közösen indít eljárást, az illeték megfizetése egyetemlegesen terheti az összes indítót, kivéve, ha hatóság minden félre nézve külön döntést hoz. Amennyiben az eljárás kizárja, hogy minden ügyfélre külön határozat keletkezzen, annyi illetéket kell fizetni, mintha egy ügyben folyna az eljárás. Beadványonként külön kérelmet terjesztenek elő, kérelmenként kell az illetéket megfizetni.

Különös mentességek és mentességi feltételek

Egyes eljárások kezdeményezésekor mint például az állampolgári jogok érvényesítése és amelyeket méltányos érdek fűz (pl. gyermek születésének anyakönyvezése, gyámhatóság előtti eljárások) nem kell illetéket fizetni. A költségmentességben részesült személytől sem várható az illeték fizetése. A törvény teljes vagy feltételes személyes mentességet is adhat, és meghatározza, ki jogosult teljes vagy feltételezett mentességre (például a Magyar Állam, helyi önkormányzatok, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok). A feltételes mentesség akkor illeti meg a szervezetet, ha az előző adóévben pénzügyi kötelezettsége nem keletkezett a vállalkozási tevékenységből származó bevétel alapján.

Az illeték mértéke és irányelvek

Az illeték mértékét az illetéktörvény melléklete határozza meg; általános mérték az első fokú eljárásban 3.000 Ft. Fellebbezési eljárásnál és felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetén, ha az ügy tárgyának értéke pénzben megállapítható, minden megkezdett 10.000 Ft után 400 Ft, de legfeljebb 500.000 Ft. Ha az eljárás tárgya pénzben nem állapítható meg, 5.000 Ft illetéket kell fizetni. Végzés ellen pedig 3.000 Ft a fizetendő illeték összege. 2013. január 1-je után indított eljárásokban bizonyos kérelem-típusok esetén az illetéket nem kell megfizetni.

Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok is érvényesek: az általuk kezdeményezett eljárások illetéke 10.000 Ft. Az elektronikus ügyintézésben és az elektronikus úton történő megindításban is megvannak a konkrét feltételek és fizetési módok, például átutalás vagy bélyeghasználat az illeték megfizetésére. Az eltérő eljárási módok és fizetési lehetőségek részletesen szabályozva vannak a jogszabályokban.

Fizetési módok és bevonható számlák

Ha az illetéktörvény nem határoz meg kötelező fizetési módot, az illetéket bélyegben is teljesíthetik. Az ügyindító iratra rá kell ragasztani a szükséges illetéket, és a feladatot intéző hatóság felülbélyegzéssel érvénytelenítheti a bélyegzőt. Az elektronikus eljárásoknál a Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi számlájára vagy az adóhatóság saját számlájára lehet befizetni. Az adóhatóságon belüli eljárásoknál felállított külön fizetési számlákat és központosított beszedési számlákat kell használni, a közleményben feltüntetve az ügyszámot és az illetékfizető nevét.

Az illeték megfizetése történhet a megindítás előtt és után is. Amennyiben az eljárás megindítása előtt nem fizetik meg az illetéket, a kérelem benyújtása után a közölt ügyazonosító ismeretétől számított következő munkanapon kell teljesíteni a befizetést. Az eljáró hatóság ellenőrzi a befizetést, és intézkedik a kincstár felé történő visszaigazolás kérésével. Ha az illetéket nem vagy nem teljes mértékben fizetik meg, az ügyfelet 8 napon belüli fizetésre kell felhívni, és a mulasztás jogkövetkezményeire figyelmeztetni.

Speciális rendelkezések járási hivataloknál és adóhatósági eljárásokban

2013. januárjától a járási hivatalok előtt nem elektronikusan kezdeményezett eljárások illetéke készpénz-átutalási megbízás útján, vagy a járási hivatal által lehetővé tett bankkártyás, illetve házipénztári befizetés alapján történik. A befizetés minden esetben a Magyar Államkincstár illetékbevételi számlája javára történik. A befizetéshez szükséges documentumokat (utalási visszaigazolás vagy bevételi nyugták) a kérelemhez csatolni kell.

Az adóhatóságoknál induló illetékköteles eljárásokban az illetékfizetés az adóhatóság illetékbevételi számlája javára történik, kivételt képez a másolatok, kivonatok és 2013. január 1-je után benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelmek illetéke, amelyet bélyegben kell megfizetni, ha az eljárás az adópolitikáért felelős vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter által folytatják. A kötelező mentességek köre bővült az elektronikus bevallások kivételével: az adóbevallásokról kért másolat illetékmentessé válhat.

A visszatérítés és visszatérítési jogok

Az adóhatóság által befizetett illeték visszajárhat, és a visszatérítés vagy átszámolás a jogorvoslati eljárásban felmerült döntés jogsértősége esetén hivatalból elrendelhető. A jogosulatlan visszatérítési kérelmeket az adóhatóság elutasítja. Az illeték visszafizetése a kérő akarata szerint történik: visszatérítés vagy az adózónak felkínált átutalás egy másik adószámlára.

Ha az adózónak fennálló adótartozása van, a visszatérített összeget a tartozás erejéig visszatarthatják. Az illeték visszaigénylésére vonatkozó jog az 2013-as évek tájékoztatása alapján elérhető elektronikus kapcsolattartású ügyekben alkalmazható, és a beérkezett dokumentumok alapján a hatóság intézkedik a visszatérítésről vagy átszámításáról.

Gyakorlati kiegészítések és példák

A jókarbantartási kötelezettség előírása szerint a meglévő építményt mindig rendeltetésszerű és biztonságos használatra kell tartani. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén, ahol több mint 300 személy tartózkodását lehet számítani egyszerre, illetve bizonyos kiemelt létesítmények esetén kiemelt figyelem szükséges az állékonyság és közbiztonság érdekében. A jókarbantartási kötelezettség teljesítését a hatóság szankciókkal is előírhatja, és az ellenőrzési határidő általában 25 nap. A jogi megoldások során a felülvizsgálatok és a jogalkalmazói értelmezés is a Kúria és az Alaptörvény értelmezési elveinek megfelelően történik.

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb illetékmértékek mintáit (általános, fellebbezési, végzés elleni jogorvoslat és adóhatósági eljárások):

tags: #jokarbantartasi #kotelezesi #eljaras #illetekenek #megfizetese

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan építsünk napelemes otthonrendszert magyar családoknak: költségek és gyakorlati tippek
• Óbuda: Testvérhegyi lakópark alaprajzai és lakásai
• Ingatlanügyvéd Békéscsaba: Sikertörténet egy reménytelennek tűnő ügyben
• Eladó családi ház Veszprémben az Újtelep közelében
• Olcsó garzonok és irodalehetőségek a belváros közvetlen közelében – Jozsef körút