József Attila Lakótelep kis erdő futópálya: a városi erdők megújuló ökológiája és rekreációs funkciója
A Ferencvárosi Önkormányzat február-március folyamán újabb erdőkezelési munkálatokat indít a József Attila-lakótelep szomszédságában található kiserdőben. A Pilisi Parkerdő Városierdő Fejlesztési Programja alapján zajló munkálatok során az erdészek kis területű lékeket alakítanak ki, lehetőséget adva a fiatal fák fejlődésére, miközben eltávolítják a veszélyes, elöregedett példányokat. A városi erdők különleges figyelmet igényelnek: nemcsak ökológiai egyensúlyt kell biztosítaniuk, hanem rekreációs térként is funkciónálnak. A munkálatok várhatóan négy hétig tartanak.
Napjainkban már nem kérdés, hogy szükség van a zöldterületekre, így a városi erdőkre is. Milyen jó, hogy a pesti oldalon is van belőlük jó néhány, így nem kell mindenáron átmennünk Budára. Pest egyik legrégebben telepített erdeje leginkább a helyiek számára ismerős, hiszen Ferencváros és Kispest határán fekszik, így nem ritka a „patak” partján a munka után sétálók, a családosok, a kutyások és a futók jelenléte. Nem mindig rossz lakótelepen lakni, főleg akkor nem, ha van akkora mázlink, hogy a közelben van egy nagyobb park vagy liget, vagy - mint a József Attila-lakótelepnél - egy városi erdő.
A lakótelep szélén lévő Kiserdő már pont annyira van távol a várostól, hogy ide lényegében tényleg csak az jár, aki hallott róla vagy a környéken lakik, így nem meglepő, hogy itt nincsenek tömegek, ellenben kutyásokkal vagy feltöltődésre vágyó sétálókkal mindig találkozni. A Határ úti Kiserdő az Illatos-árok két partján terül el, és Ferencvárost és Kispestet köti össze. Ezen a területen nem volt mindig erdő, de az árokparton túli vagyis a Wekerletelep felőli oldalon lévő sáv jóval régebbi, mint a ferencvárosi rész.
1877 tavaszán a közgyűlés úgy döntött, Pest határán erdőövet létesítenek, hogy mérsékeljék a Pesten dúló homokviharokat, ami már a lakosok életét is kezdte megkeseríteni. Az erdőtelepítésre óriási összeget szavaztak meg, így szinte azonnal elkezdődött a munka, melynek során a tervek szerint egy 14 kilométeres övet szerettek volna kiépíteni - ez 294 hektár erdőterületet jelent. Noha a mostani erdő ősét még a 19. században telepítették - ahogy az erdőben lévő táblákon is olvasható -, a jelenlegi faállomány nagy részét már a 40-es években ültették, zömmel fehérakácból. Az erdőben jól kijárt és karbantartott, kacskaringós ösvények vezetnek végig, ahol itt-ott padokat és kis asztalokat is találunk, így ha elfáradnánk vagy a szabadban piknikeznénk, akkor itt megtehetjük.
Az árokban rendszeresen úszkálnak kacsák és hangosan brekegnek a békák, elég idilli hangulat tud itt lenni, holott pár méterre már a lakótelep házai magasodnak. Az árkot valamikor a 18. században ásták ki, ekkor a Kőbánya és Kispest határán lévő Kúttó-dűlőtől a Soroksári-Duna-ágig vezette a csapadékvizet, később már az ipartelepek szennyvizét - így a környékbeliek inkább nevezték Büdös-ároknak, mintsem Illatosnak. A 20. Szeretjük, hogy elérhető távolságra van egy erdős terület, ami nemcsak a környékbeliek kikapcsolódását segíti, de a levegő jó minőségéhez is hozzájárul. Nem mellesleg a növény- és állatvilága is gazdag, megfigyeltek már itt rókákat, illetve fülesbaglyot is.
A terület lakosai heves tiltakozásba kezdtek, létrejött a Kiserdő Egyesület, melynek hatására a beruházó leállt az útpályák tervezésével. A civilek azóta is védik, gondozzák az erdőt, és folyamatosan azon vannak, hogy ha a jövőben a döntéshozók újraindítanák a hídberuházást (a környezetvédelmi engedély ezt 2042-ig engedi, a fent említett egyesület és a Főváros pedig jelenleg is perli a beruházót az engedély miatt), egy mindenki számára megfelelő alternatíva valósulhasson meg. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost. Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek?

Közösségi erdő | VOA Connect
Miért fontos a kiserdő futópálya a közösség számára?
A városi erdők rekreációs funkciója különösen értékes a József Attila-lakótelepen. A futópálya környezete lehetőséget ad futásra, sétára, gyerekekkel való szabadidő eltöltésére, miközben a fiatal faállomány támogatása hosszú távon erdővédelmi és klímavédelmi hatásokkal jár. A környék élővilága - rókák, fülesbaglyok és más madarak - gazdagabbá teszi a mindennapokat, és erősíti a közösségi identitást, amely az egyesület védnöksége alatt is megnyilvánul.
A terület történeti háttere és jelenlegi állapota
Az Illatos-árok története szoros módon kötődik a város fejlődéséhez és a környék környezeti menedzsmentjéhez. Az árok 18. századi kiásásával a csapadékvizet a Kúttó-dűlő felől a Soroksári-Duna-áramba kivezették, később pedig az ipartelepek szennyvizét is itt kezelték. A környék környezeti értékei és a lakosok részvétele a Kiserdő Egyesület megalakulásához vezettek el, amely ellenállást és civil részvételt hozott a projekt döntéshozatalaiba. A most zajló erdőkezelési munkálatok célja a fiatal növényállomány növesztése és a veszélyes, elöregedett példányok eltávolítása, amely összhangban áll a Városierdő Fejlesztési Programgal.
Hogyan kapcsolódik mindez a futópálya-élményhez?
A Kiserdő és környezete ideális helyszín a futás és a szabadidő számára, ahol az ösvények gondozása és a lékek létrehozása lehetővé teszi a fiatal növények gyorsabb fejlődését. A futópálya a városi lakosság egészségére és jólétére gyakorolt pozitív hatásán túl a klíma-segítő zöldterületek fenntartását is szolgálja.
Tájékoztató és aktív részvételi lehetőségek
- A munkálatok várhatóan négy hétig tartanak.
- A lakosság és a civil szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a beruházást és a későbbi döntéseket a hídberuházás kapcsán.
- A közösség célja, hogy alternatív megoldások szülessenek, amelyek megőrzik az erdő ökológiai értékeit és rekreációs funkcióit.
tags: #jozsef #attila #lakotelep #kiserdo #futopaly
Népszerű bejegyzések:
- Fiatal munkavállalók lakhatási támogatásának adózása Magyarországon: adókötelezettségek
- Hogyan vizsgáljuk felül az új ház építésének ütemezését?
- Részletes áttekintés: Petz Ferenc utca 24. Budapest XXI. kerülete
- tulajdonnevek előtti névelő a vajdasági magyar nyelvben: elemzés
- Berkenye köz környéki eladó sorház Salgótarján – kínálat és áttekintés
