József Attila lakótelep négylakásos házainak építése
Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe, a József Attila-lakótelep (rövidítve: JALT) a IX. kerületben található. A terület az 1840-es években a Lóversenydűlő nevet kapta, mivel gróf Széchenyi István kezdeményezésére itt tartották a lófuttatásokat. A 19. század végén katonai lőtér volt itt. Az első világháború során, 1915-ben kórházbarakkokat építettek, amelyeket a háború után szükséglakásokká alakítottak. Ez volt a Mária Valéria-telep. A soklakásos barakkokhoz házanként egy WC és egy zuhanyzó tartozott.
A Mester Árpád által tervezett mai lakótelep több ütemben, 1957-1967 és 1979-1981 között épült fel ezeknek a nyomortelepeknek a felszámolása után, illetve azok helyén. Az utolsó periódusban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán álló kis kápolnát, majd az addig egységes építészeti stílust megtörve panelházakat húztak fel a helyükre. Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és a mozi mellett látható néhány tízemeletes épület is.
A Kádár-korszak építőiparának terméke
A házakon végig követhető a Kádár-korszak építőiparának a korabeli lakásínségre adott válaszaként a hazai tömeges lakótelep építés típusterveken alapuló technológiai fejlődése. Ez magában foglalta az első téglablokkos és kohóhabsalak anyagú monoblokkos épületeket, valamint a kísérleti nagypaneles és tízemeletes panelházakat is.
Az első lakó 1959-ben költözhetett be, majd 1961-ben az új városrész megkapta József Attila költő nevét. A telep belső úthálózata által öt, egymástól elkülönülő lakókörzetre oszlik, amelyek mindegyikébe saját bölcsődét, óvodát, iskolát és üzletközpontot is építettek.
Infrastruktúra és szolgáltatások
Az 1960-as években épült fel az ország akkori legnagyobb ABC áruháza a Napfény és Lobogó utca sarkán (ma Spar áruház üzemel benne). Mellette állt az Ezüst Sirály, korabeli meghatározásában „vendéglátóipari kombinát”, amely cukrászdát, zenés-táncos eszpresszót, sörözőt, cigányzenés éttermet, műsoros pálmakertet is tartalmazott (itt ma Lidl diszkont található).
A vendéglátást, valamint a közétkeztetési feladatokat az Ezüst Sirály, az étteremmel, eszpresszóval és terasszal rendelkező Attila, valamint az Üllői és Dési Huber utca sarkán található Torony bisztró szolgálta. A lakótelepen több orvosi rendelő, gyógyszertár mellett nagy méretű könyvtár, rendőrőrs, postahivatal, OTP-bankfiók, biztosító kirendeltség, továbbá a kor elvárásainak megfelelő mennyiségű üzlet és szolgáltatás is megtalálható volt.
Ezek többsége a rendszerváltás idején lezajlott gazdasági átalakulás során megszűnt vagy profilt váltott. A manapság működő hasonló boltok helyileg sem azonosak a régiekkel. Az Üllői úti Toronyház keleti végében a Torony bisztró mellett Szivárvány áruház működött (kisebb vegyes iparcikk üzlet). A Napfény utcai nagy élelmiszerüzlet mellett négy kisebb is épült, ebből három a mai napig működik, a negyedikből 2015-ben konditerem lett.
A lakótelep építésekor egy ideiglenes élelmiszerbolt működött a Friss és Toronyház utca akkor még nem elkészült sarkán, de a Lobogó utcai OTP fiók is élelmiszerüzlet volt a Napfény utcai nagy áruház átadásáig. Ez utóbbi a rendszerváltozás után Super Közért lett, majd annak megszűnte után Spar.
Az egykori Ezüst Sirályból előbb papír és írószer diszkont, majd Lidl és több kis üzlet lett. Az Ecseri és Üllői út sarkán álló nagyobb épület bútoráruház és kisebb részben élelmiszerbolt volt, majd emeletet kapott, ezután a földszint Kaiser, majd Spar néven működött, illetve működik.
Közlekedés
Villamos a lakótelepen sosem járt, de az Üllői úti villamosok (50-es, 42-es jelzésű járatok), valamint a Nagykőrösi úton kifelé haladó 51-es, az Örs vezér terétől a Gubacsi útig tartó 13-as villamos könnyen elérhető volt a lakók számára. A metró átadása után a Határ úttól befelé a Üllői úti villamosjáratok megszűntek, csak a 13-as helyett 2001 óta közlekedő 3-as villamos jár módosított útvonalon, erre a telepi lakók négy helyen tudnak felszállni az Ecseri út irányából, két helyen pedig a Határ úton.
A lakótelep utcáinak leaszfaltozása után azonnal elindult a buszforgalom. A legfőbb járat a 39-es volt, mely 1973-ig járt a lakóteleptől a budai Dániel útig, bejárva a város jelentős részét. A másik járat a „J”, illetve 81-es busz volt, mely 1976 szilveszteréig a lakótelep és a Madách tér között járt.
A Napfény utca eredetileg két külön, egymástól elválasztott sávval rendelkezett, párhuzamos parkolással. A jelenlegi egybefüggő sávokat és a ferde parkolást 2001-ben alakították ki. A kezdeti időkben a Határ út és Ady Endre út sarkán állt egy kisebb benzinkút, majd annak megszűnése után a Napfény utcában felépült az új ÁFOR töltőállomás.
Vendéglátás és közösségi élet
Eredetileg három vendéglátóhely működött, a Torony bisztró, az Attila étterem és presszó, és az Ezüst Sirály, melyben első osztályú étterem, söröző, presszó, cukrászda, kerthelység is megtalálható volt. Két nagyobb cukrászda volt a telepen, ezek az Attila presszó és az Ezüst Sirály presszó. Előbbi teljes átépítés után Tinódi pékség és cukrászda néven üzemel, utóbbi megszűnt. A Lobogó utcai fodrászat helyén nyílt Fahéj cukrászda szintén megszűnt.
Az Ecseri úti metrómegállónál lévő pavilonokban kínai büfé, lángossütő, pizza-szeletes, minicukrászda, mini sörbár is volt, azonban az összeset bezárták és 2024-ben lebontották.
Közösségi célokat szolgál a Dési Huber Művelődési Ház, az előadótermes közösségi ház (egykori pártház), a görög kultúrcentrum (egykori Pest-Buda mozi).
József Attila Élete és munkássága - Irodalom érettségi tétel | Erettsegi.com
Oktatás és egészségügy
A lakótelep felépítésekor többnyire fiatal, több gyermekes családok költöztek be, ennek megfelelően több bölcsőde, óvoda, általános iskola is működött. A lakosság öregedése miatt ezek egy része megszűnt, vagy profilt váltott, az egyik egykori óvoda például nappali tartózkodó felügyeletre szoruló idős emberek számára.
A lakótelepiek számára több orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, nőgyógyászati rendelő, valamint több gyógyszertár állt, ezek nagyobb része még működik. Szakorvosi rendelőintézet viszont nem volt, a hatvanas években a kispesti Ady Endre úti rendelőintézetbe kellett járni, amíg 1973-ban fel nem épült a Gyáli úti rendelőintézet, ahová a lakótelepről buszjáratot is indítottak rendelési időben. Ez az intézet a 2000 utáni években gyakorlatilag megszüntetésre került, azóta a telep lakói a távolabbi Mester utca és Drégely utca sarkán lévő IX. kerületi szakrendelőbe kénytelenek járni. Ehhez szintén indítottak közvetlen buszjáratot (281-es járatszámmal), de csak hétköznapokon, rendelési idő alatt közlekedik.
Építészeti örökség és fejlesztési tervek
A József Attila-lakótelep építésének idejében (1956-1963) korának mintaprojektje volt, telepítése, belső terei, új szerkezetei, új anyagai és szalagrendszerű szervezési módszere, mely az elmúlt 50 évben elavult. A műszakilag elöregedő típusépületek energetikai korszerűsítése, a lift nélküli épületek felvonóval történő bővítése a társasházak jogos igénye.
A lakótelep többször hangsúlyozott legfőbb értéke a fás, ligetes zöldfelület, így hát a tervező csapat ezek megőrzésével, ám egy új telekstruktúrával, közösségi funkciók kialakításával válaszolt a tervezési feladatra, amellyel a használati érték is növekszik. A közösségi közlekedési hálózat és annak csomópontjainak fejlesztése, valamint a közösségi, a megosztott valamint a gyalogos és biciklis közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, intermodális helyi csomópontok kiépítése annak érdekében, hogy a lakótelepen az autófüggőséget csökkentsük.
A magántulajdon tisztelete, annak bővítési lehetőségének előkészítése, mely azonban minden esetben a helyi közösség egyetértésben valósulhat meg (más magántulajdon védelme), a lakótelep egységes arculati iránymutatása mellett. Cél egy kortárs, magas építészeti minőségű, fenntartható lakókörnyezet kialakítása.
A lakótelep építésekor forgatta Keleti Márton a Hattyúdal című filmjét, amit 1963-ban mutattak be. A lakótelepen, annak építésekor játszódó történetben szereplő Villa Negra valójában két, a filmhez épített díszletház volt. A többször látható ház a Távíró utca kanyarulata mentén, a Kiserdő szélén volt felépítve, a film végi másik a Napfény utca és Távíró utca mai körforgalmától mintegy 50 méterrel kifelé volt.
"Szuterénes" és "szintes" házak: A szuterén („magyarosan” szuterin) a souterrain francia szóból ered, jelentése alagsor azaz 'nagyobb, legtöbbször emeletes épületnek a földszint alatti, részben a földbe épített szintje; rendszerint mosókonyha, kazánház, műhely stb., ritkán lakás céljára'. A szuterén helyiségek padlója a talajszint alatt van, ablakai általában méretűek, ellentétben a pincével. Az emeletes házak törvényszerűen többszintesek, minimum kettő, de szuterénnel és tetőtérbeépítéssel együtt akár négyszintesek is lehetnek, ahol az alapterületek szintenként közel azonosak.
Az alábbi képeken érdekes ablakelrendezésű házak és az útnak „hátat fordító” épületek láthatók a lakótelepen.
tags: #jozsef #attila #lakotelep #negyemeletes #hazak