Kézilabda vb stadion építés: beruházások, költségek és jövőbeni hasznosítás
Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. A meccseket itthon Budapesten, Debrecenben, és Szegeden rendezik meg, tartalékhelyszínnek pedig Tatabányát jelölték ki. Egyedül a veszprémi aréna bővítését vette ki a tervekből a kormány, mert túl sokba került volna a felújítás egy új aréna felhúzásához képest. A legdrágább beruházás Budapesten, a Népliget mellett valósult meg, ahol a döntőt is játszák majd.
A három új kézilabdacsarnokra és a debreceni aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek, és ebből az összegből nem számoltuk bele a járulékos költségeket (pl. telekvásárlás, földmunkák), csak a közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árakat. A népligeti kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át. „Most itt állva elmondhatjuk, megérte a sok lobbi és küzdelem” - mondta a megnyitón Kocsis Máté. A politikus 2018-ban még azt nyilatkozta: „2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornát le tudjunk bonyolítani az Európa-bajnokságig”.
A bruttó ár alapján 100 milliárdot súroló aréna csak idén januárban kapta az MVM Dome nevet, a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel való együttműködés miatt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda-arénája: 50 ezer négyzetméteres csarnokban 20 022 néző befogadása lehetséges. A létesítményt a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) beruházásában és a Market Építő Zrt. tervezésében és kivitelezésében építették fel. A szegedi Pick Aréna 8 300 férőhelyes, 27,4 milliárd forint nettó kivitelezésével valósult meg, 2021. december 9-én adták át.
Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. A tatabányai aréna terveit későbbre ütemezték át, és egy MTI-hírből érkezett információ alapján késve készül el a létesítmény. 2017-ben még 15 milliárd forintba becsülték a tatabányai sportcsarnokot, ehhez hozzá jöttek a nettó 2,7 milliárdos földmunkák. A csarnokot a Fejér B.Á.L. Zrt. vezette konzorcium építette.
A Debreceni Főnix Csarnok felújítására 1,9 milliárd forintot költöttek, a nyertes kivitelező a Hunép Építőipari Zrt. A szlovákok két helyszínen rendeznek meccseket: a 10 ezer fős pozsonyi Ondrej Nepela Jégcsarnokot 1939-ben építették, legutóbb 2011-ben újították fel. Frissítés (2022. december 8.): Bruttó 580 millió forintos díjat fizetett idénre és fizet majd a jövő évre is az FTC az MVM Dome vagyonkezelési jogáért. A dolog részletei szerint az FTC nem kapta ingyen a létesítményt, hanem vagyonkezelőként jogdíjat fizet érte.
Költségek, közbeszerzések és kivitelezők
A 2022-es EB-hez kapcsolódó beruházások nettó ára meghaladja a 131 milliárd forintot, a bruttó költségek pedig hasonlóan jelentősek. A közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árak szerint a projekt megvalósítása a Market Zrt. és partnerei közreműködésével történt, ahol a fővállalkozó a Market Építő Zrt. volt. A teljes keret és a környezeti hatások figyelembevétele nélkül is jelentős összegek forintban kerültek kiadásra. A beruházásokkal folyamatos vita folyik arról, hogy mennyire hasznosak hosszú távon és mennyire térülnek meg társadalmi és gazdasági szempontból.
Környezet és városkép
A kormány szerint Budapest profitál a zöldfelületek növekedéséből, de a valóságban sok fa kivágására került sor a beruházás területén. A telek zöldterületeinek aránya alacsonyan maradt (mintegy 15%), miközben a beépítés aránya igen magas. A terület mögött felszíni buszparkoló létesül, és a vasút melletti részen parkolók készülnek. A látványtervek szerint a Népliget közelében futó terület közelében új telek építését tervezték, ami a városkép szempontjából vitákat szült.
A jövőbeni hasznosítás és kihívások
A multifunkcionális kézilabda-stadion koncerteknek és kulturális rendezvényeknek adhat otthont, és a Papp László Sportarénát is tehermentesítheti. Az atlétikai stadiont az esemény után 40 ezerről 15 ezerre lehet csökkenteni, amely lehetővé teszi kisebb hazai versenyek helyszínéül való szolgálást. A futópályák és street workout parkok hosszú távú sportolási lehetőségeket biztosítanak a lakosság számára. Ugyanakkor a stadionokkihasználás gazdasági és társadalmi hasznosságát hosszú távon érdemes mérlegelni: a költségek arányát érdemes átgondolni és nyíltan kommunikálni a közvélemény felé, hogy elkerüljük a költségek rejtését és a későbbi ellentéteket.
Vincze Dávid sportmenedzser szerint egy megépült sportlétesítmény hosszú távon hasznos lehet, de a gyors megtérüléstől érdemes eltekinteni. A létesítmények üzemeltetésének kulcsa a kihasználtság növelése: konferenciák, koncertek és egyéb rendezvények szervezése adhatja a stabil bevételi forrást. A szakértők egyetértenek abban, hogy a 2024-es olimpiai pályázat és a hasonló nagyszabású események esetében a pénzügyi fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság egyaránt fontos tényező legyen.
Konkrét példák a sportberuházásokból
- Puskás Aréna: 190 milliárd forintból épült, és bár telt ház a magyar válogatott meccsein, a kihasználás javítása szükséges. Jobban ki kell használni a kapacitást, és a közvetítésben is erősebb szerepelést várnak.
- Duna Aréna és a 2017-es Vizes Világbajnokság: megépült uszoda és környezeti rendezés, ami hasznosul a mindennapokban, bár a lakossági sávok hiánya miatt lehet vitás a részletek.
- Giro d'Italia 2022: olcsóbb rendezés volt (kb. 8 milliárd forint), de óriási médiaértéket hozott és turisztikai hatást ért el.
tags: #kezilabda #vb #stadion #epites