Hajóépítés otthon: A skin-on-frame kajak elkészítése
Mióta ráleltem a hajóépítésre, mint szabadidős tevékenységre, immár a tizenharmadik hajómat építem. Mindig újabb technikákra, hajókra és tervekre vadászom.
Ennek az összefoglalónak a megírásához egy délutáni portyázásom utáni FB-posztom kapcsán Márkus István barátommal csevegve jutottam el. Javasolta, hogy osszam meg tapasztalataimat hajóépítő közösségünkkel a skin-on-frame (továbbiakban: SOF) módszert illetően.
Én húzódoztam a technika egyszerűségére hivatkozva, ő pedig végül meggyőzött, hogy idézem: ” Egymás támogatása, a legkisebb tudás átadása, szeretettel, sokszor nagyobb hatással bír, mint egy tudományos dolgozat, amit csak a még három hasonló beavatott ért és nem lesz haszna a gyakorlati élet számára. Mi örömöt tudunk termelni egymásnak és örülni tudunk egymás örömének és ez egy csodálatos dolog szerintem!” Nos, szerintem is!
A SOF hajók közül szinte biztos, hogy a guffa az elsők között volt, ez megjelent mindenhol, Vietnam, Csendes óceán szigetvilága, Írország (Coracle), Közép-Amerika (Bull boat). Aztán a nádszerkezetek a Tigris és főleg az Eufratesz vidékén stb. Az eszkimó kajak valószínűleg jóval ezek után jött csak, az utolsó jégkorszakot követően. (forrás: Kis András/Eventus/)
Robert J. Flaherty: Nanook of the North (1922) c. filmje egyike az első természeti népeket dokumentáló alkotásoknak. Az archaikus építési módot később, a hatvanas évek végén, kanadai és Egyesült Államok-beli filmesek vették fel.
A gyér növényvilág miatt az északi népek az áramlatokkal érkező uszadék fát használták és nem nagyon lehetett válogatni a méretet és minőséget illetően. Az így fellelt anyagokra valamint primitív szúró és vágó eszközökre hagyatkozva, néha szó szerint foggal-körömmel készültek el ezek a hajók. Ínnal varrtak, rögzítettek. A „skin” itt még valóban állatbőrt jelentett. Mérőeszközök nélkül, a saját testméreteikhez viszonyítva határozták meg a dimenziókat (bővebben itt).
A módszert mai technológiai adottságokra átültetve egy igen könnyű, gyors, praktikusan szállítható és bizony szép hajóformák egész sorát felmutató ága alakult ki a hajóépítésnek. Az eszközigény minimális, az elkészítési idő rövid. A költségek szerények. Igazából csak kevés famunkában és varrásban való jártasság szükséges hozzá.
A harmadik kajakot barátom építette az én asszisztálásommal. Fűrészárutól indulva, kb. negyven-ötven óra munka után már kétszer lelakkozott, kész hajót tettünk fel a tetőcsomagtartóra. Az így épített kajakokkal valódi, bármilyen más módon épült hajóhoz hasonló élményt kapunk. Bár hosszabb túrázásra talán nem alkalmas, de mindennapos portyázásra feltétlenül ajánlom.
A skin-on-frame (SOF) kajak építésének lépései
Maga a szerkezet viszonylag egyszerű elven alapul. Ahogy a nevében is ott van: bőrt feszítettek egy előre kialakított keretre, mellyel aztán megpróbáltak a víz tetején maradni.
Első körben a tartó vagy harántszegmensek és a hosszanti rudazat elkészítésére kerül sor. Majd az összerakás fázisa következik a rögzítésekkel, ami kötözést, hurkolást jelent. Később a vászon ráhelyezése, szabása és varrása jön. A ráfeszítést hővel, egészen pontosan vasalóval érjük el.
Az ember azt gondolná, hogy az így épített hajó nem igazán tartós és törékenynek is tűnik. A három kajakból egynél úgy döntöttem, hogy a buggyossága miatt kicserélem rajta a vásznat, így most a fiamén feszül a legjobban az anyag. A tesztet így én is elvégeztem, tőrrel. Tényleg nem volt egyszerű lehámozni a keretről.
Én magam másfél éve használom, viszonylag gyakran a helyi tavakon, de voltam vele az Adrián és a Mosoni- Dunán és Rába alsó szakaszán is. Nyilván vigyázni kell a kövekre, nagyobb ágakra, azonban többszöri kavicsra való felfutás után sem mutatkozik károsodás a hajó alján. Kajakjaink kivételekor egy kisebb rongyszőnyeg mindig van velünk, azzal minimalizálni lehet ezt a veszélyt is. Ezen kívül portyáim során egy kevés Duct Tape-et mindig hordok magamnál.
A biztonságot illetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak az így elkészült hajókra, mint bármelyik másikra. Alapvetően a hajó formája, hossza, szélessége határozza meg a stabilitást és nem az építési mód. Esetleges boruláskor a felhajtóerő határozza meg, hogy egy úszó test elsüllyed-e, vagy sem. Mivel a hajó keret fából van, így az nem fog elsüllyedni. Mindezt lehet növelni légzsákokkal vagy pl. levegővel töltött PET-palackkal.
Egy órás evezés után kb. egy pohárnyi víz gyűlik össze az alján. Sejtésem szerint nem az anyag ereszt, hanem a varrás apró lyukain szivároghat a víz.
Anyagválasztás és kivitelezés
Kajakjaink kivételekor egy kisebb rongyszőnyeg mindig van velünk, azzal minimalizálni lehet ezt a veszélyt is. Ezen kívül portyáim során egy kevés Duct Tape-et mindig hordok magamnál.
Az első és talán a legfontosabb dolog a faanyag kiválasztása. Én vörösfenyőt választottam, amivel különben is szívesen dolgozom, szívóssága és tartóssága miatt nem véletlenül kedvelt fa évszázadok óta a hajóépítők körében. Fontos, hogy csomómentes anyagot válasszunk, még akkor is, ha emiatt mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk.
Az építéshez szükséges még egy pad/asztal kialakítása, amin maga az egész építési folyamat zajlik. A harántszegmensek, amelyek a kajak oldalirányú dimenzióit meghatározzák, rétegelt lemezből készülnek. Ezt először szalagfűrésszel és/vagy dekopírfűrésszel kivágjuk.
A haránt-szegmensek pozicionálása a padon hosszában és magasságban (térben) megtörténik, majd jön a hosszanti lécek rögzítése. Amikor a lécek nagyjából a helyükre kerültek, addigra már látszik a kajak végleges formája. Ezt kell véglegesíteni az „ízesülések” összekötözésével.
Én fontosnak tartom a lábtartó behelyezését, egy ideálisabb erőkifejtés érdekében és számomra a kényelem miatt is. Az ülőrész kiszabása és bekötözése a következő lépés. Ezt követően jött a fa olajos impregnálása tetszőleges fakezelő olajjal.
A vászon és a felületkezelés
A vászon kiválasztása igazából ízlés kérdése. A fizikai tulajdonságokról, előnyökről és hátrányokról a könyv részletesen beszámol. Én 250gr/folyóméter, 160cm széles poliészter kerti bútor vászonanyagot vásároltam, ami a teljes hossznál kicsit nagyobbra lett méretezve. Nylonanyag is használható, egy kicsit más fizikai tulajdonságokkal.
A varrást lehet erős sebészi varrótűvel és tűfogóval csinálni, én mondjuk egyszerű zsákvarró tűt és 0,8mm-es fehér fonott műszálas zsinórt használtam. A varrás és csomózás fogásait a jutyúbvideók jól bemutatják. A tűfogóra szerintem tényleg szükség van.
A fejtetőre fordított kajakra először az anyag hosszanti középvonalát megkeresve ráterítjük, majd a két végétől visszafelé kb. 50-70cmre hosszanti vágást ejtünk, amit aztán adaptáló, tovafutó öltésekkel a keret formájához igazítunk. Amikor ezzel készen vagyunk, akkor a kajakot megfordítva jön a hosszabb és unalmasabb rész, amikor a két végétől a cockpitig végigvarrjuk a középvonalat. A hajlatok, görbületek miatt már a varrás fázisában figyelni kell, hogy sehol ne keletkezzen jelentős anyagtöbblet, mert bár a végén a hőkezeléssel a vászon ugyan zsugorítható, de ennek azért vannak korlátai.
A varrás elkészültével jön a vasalás. Ezt valóban vasalóval végezzük, amit először közepes hőfokon jó kipróbálni. Később felbátorodik az ember, emeli a hőmérsékletet. A leeső anyagokon érdemes előtte gyakorolni, egy keretre feszített vászondarabon, hogy ne a már megvarrt kajakon kísérletezzünk. A cél egy dobszerűen kifeszülő anyagfeszesség elérése.
Én egy poliuretán lakkot választottam, amely kültéri, víz alatti használatra is alkalmas. Rugalmas felületet ad, ami a vászonnál feltétlenül szükséges. Az üvegszerűen kikeményedő lakkok nem erre a feladatra valóak. A cél az, hogy az első rétegekkel mélyen impregnáljuk az anyagot, majd a későbbi lakkozásokkal az anyagvastagságot növeljük. De itt van egy másik típus is, amelyet erre ajánlanak. A könyvben rendszerezve sokféle lakk le van írva. Az amerikai rendeléseket inkább kerülöm, a vám és a hosszú szállítási idők miatt.
Tárolás és karbantartás
A kész kajakot fel lehet „öltöztetni” zsinórozással. Ezt én bőrzsinórral oldottam meg. De tökéletesen megfelel az elasztikus gumizsinór is. Ennél a kajaktípusnál kevesebb lehetőség van a kajak testében elrejteni dolgokat, emiatt ennek a jelentősége itt megnő.
Kajakom a nappaliban lóg a plafonról. Télen és nyáron, egyenletes szobahőmérsékleten van, ami nyilván jót tesz az állagmegőrzésnek. Fiam kajakja tető alatt van a Balatonon egy verandán, eddig nem látunk rajta jelentős károsodást. Barátom egy csónakházban tárolja a Duna mellett, ő apróbb repedéseket vél felfedezni a felszínen. Ő is és én is idén csiszolószivacsos felület felfrissítés után újralakkozzuk a hajónk alját.
Ajánlott evező
Végezetül szeretnék ajánlani egy, tényleg ehhez a kajaktípushoz való evezőt. Végtelenül egyszerű konstrukció, meglepően keskeny tollal. Viszont, ha kiszámolja az ember a felületét, akkor kiderül, hogy nem marad el a mi európai széles tollú evezőinktől. Az angolszász szlengben csak stick-nek hívják, mert tényleg olyan, mint egy pálcika.
Bár én építettem elegáns CLC stich-and-glue kajakokat, magamnak mégis ezt a típust választottam, az egyszerű kezelhetősége és főleg a súlya miatt. Amennyiben kedvet tudtam csinálni egy ilyen kajak építéséhez, gondolatébresztőként hatottam, akkor már megérte ezzel az összefoglaló kis írással foglalkoznom.
Bőr-vázas kenuépítési gyorsított felvétel
Kicsi gyermekkorom óta vízen járó ember vagyok, kenukkal, kajakokkal, vitorlással vagy szörffel, mindegy, a lényeg: „Navigare necesse est!”. A hajóépítés, mint hobbi, egy használt kenu keresése közben, neten böngészés alkalmával jött. Ugyanis találtam egy Eurekát, ami elvezetett a hajoepitok.hu-ra. 2014-ben volt szerencsém részt venni a hajóépítő találkozón a Velencei tónál. Kisfiammal a frissen elkészült, a nappalimban épített Eurekánkat vittük, meglepetésemre díjat is nyertünk vele.
Emeric másnap érkezett a frissen lakkozott, éppen megszáradt Prospectorával. Amint levette a tetőről, ki is próbálhattuk. Megkezdődött az adatgyűjtés, a lehetőségek felmérése. A Ted Moores: Canoecraft c. könyv megérkezése után a technológia tanulmányozása következett. Maga a könyv olyan részletes leírást, útmutatást ad, amihez hasonlóval addig nem találkoztam. Lépésről lépésre, a lehetséges variációk és hibák leírásával kiváló segítség a hajóépítőnek.
Történeti áttekintése a kezdetektől tárgyalja a lécpalánkolt kenu kialakulását és a modern anyagok fokozatos beépülésével meséli el a mai kiforrott technológiáig (epoxi-üvegszövet) jutó, a fa színét és erezetét is megmutató, a napjainkban megcsodálható lécpalánkolt kenu keletkezését. Érdekesség, hogy Kanada egy alkalommal ilyen hajót ajándékozott II. Erzsébet királynőnek. Hogy Őfelsége beleült-e, arról nem szól a fáma. Ted Moores, a könyv írója, a Bear Mountains Boat alapítója és motorja, régóta foglalkozik kenuépítéssel, élő legenda, most is szervezett keretek között oktat. Videói a neten is igen részletes segítséget nyújtanak, éppen úgy, ahogy Nick Offerman színészéi, akinek ez a hobbija.
A könyv, az építés lépésein túl nyolc, különböző kenufajta komplett sablonját tartalmazza, angolszász mértékegységben leírva. Ha valaki a német kiadást használja, ott a táblázatokban van egy-két rejtett hiba, ahogy azt metrikusra átszámolták.
A kenu építésének alapelve, hogy a lécpalánkok a sablon segítségével, ragasztással nyerik el végleges alakjukat, így formázva meg a hajót. Az első feladat, értelemszerűen, magának a sablonnak az elkészítése. A táblázatok értelmezésében a könyv sokat segít, de az ismert netes video csatorna a „lofting canoe plans” keresésre kifejezetten jó támaszt ad.
Nekem ezt a fázist sikerült megúsznom, lévén egy ismerősöm, aki mérnöki rajzolóprogrammal 1:1-es méretezésben, PDF-ben, műszaki rajzként nyomtatható sablonterveket készített a Prospectoromhoz. Tapétaragasztóval - mely szerintem a legjobb erre a célra - ráragasztottam a kinyomtatott rajzokat a faanyagra, amiből a sablonok készültek. Erre a célra olcsó, de kellően vastag MDF-lapok tökéletesen megfelelnek. A munkaasztal részletesen le van írva, elkészítése nem bonyolult feladat.
| Faanyag (lucfenyő, vörösfenyő) | kb. 60 000 - 80 000 Ft |
| Üvegszövet és epoxi gyanta | (az ár változó, a rétegek számától függően) |
| Lakkok, olajok | (az ár változó) |
| Egyéb (ragasztók, csavarok, szerszámok) | (az ár változó) |
| Teljes becsült költség | kb. 150 000 Ft |
Bármilyen jó tervből is lehet egy ferde gerincű hajót építeni, ami aztán soha nem fog egyenesen haladni. A faanyagot illetően nekünk alkalmazkodni kell az európai lehetőségekhez. Az ott élő indiánoknak ez a fa az életük minden fázisában jelen volt. Házaikat, totemjeiket, eszközeiket, de még a pelenkájukat is ebből az anyagból csinálták. Mindezt volt szerencsém a vancouveri Antropológiai Múzeumban megcsodálni.
A földrajzilag legközelebbi német honlapon: Kanubau Krauss, jegenyefenyőből készre vágott, nútolt palánkokat lehet rendelni, vásárolni. Miután eldöntöttem, hogy lucfenyőből készül a hajó, anyag után néztem. Természetesen itt is érvényes az alapelv, miszerint a lehető legkevésbé csomós, illetve elszíneződött fát kell keresni. A lécpalánk magassága 2,2 cm, így értelemszerűen ilyen vastag deszkára illetve lécre vadásztam. Amennyiben nem akarunk toldani, a hajó méreténél kb. 30 cm-rel hosszabb alapanyagra van szükségünk. Ez nem könnyű feladat, de megoldható.
Ez után fel kell készülni több „kilométer” körfűrészelésre, illetve asztali marógépes munkára. Természetesen ebből sok volt a leesett, hibás anyag. Vörösfenyőnél ügyelni kell arra, hogy mihamarabb felhasználjuk a méretre vágás után, ugyanis szeret vetemedni. Kisebb kanyarok még beleférnek, de nagy szöglettöréseket már nem lehet belekényszeríteni a kívánt irányba.
A kenu oldalának díszítése rövidebb, különböző fafajtájú lécek variálásával megoldható. Archaikus mintákra sok példát lehet találni a különböző fórumokon. A nút elkészítéséhez precíz beállításokra van szükség a munkaasztalon. A speciális marófejet neten rendeltem, a pozitív és negatív marófejre értelemszerűen egyaránt szükség van. „Canoe router bit” néven fut.
A maróasztal beállításához, a legnépszerűbb videó megosztón, a lécpalánkolás guruja, Nick Shade ad rendkívül jó gyakorlati tanácsokat (Cutting Beads and Coves for Strip Built Boats). Nekem hasznos volt. Ő ugyan kajakokat épít, azonban nagyon sok mesterfogás átültethető a kenuépítés gyakorlatába is.
A kenu szilárdságát, a partra való felfutás - adott esetben - kemény ütéseit, az esetleges ütközéseket az orrtőke elengedhetetlen keménysége kell, hogy megadja. Ez többrétegű, hajlított kőrisből készül, melyet célszerű a munkálatok elején elvégezni, mivel a gőzölt fának időre van szüksége, hogy kiszáradjon, hogy az epoxyval és a ragasztóval való kötése ezáltal tökéletes legyen. A trükk a könyvben részletesen le van írva, roppant szellemes: vízforraló, madzag, alufólia és egy kb.
Az első léc felhelyezése és a belső orrtőkéhez ragasztása alapvetően meghatározza a hajó esztétikáját, de a kellő ív megtalálása a munkát is igen megkönnyíti a későbbiekben. A ragasztást én magam Bindan Propeller Leim nevű ragasztóval végeztem. Nagyon jó tapasztalataim vannak vele, rövid kötési ideje és rendkívüli ereje miatt. Két összeragasztott lucfenyő léc hajlamosabb az erezett mentén repedni, mint a ragasztásnál.
Ekkor következik az első igazán látványos munkafázis, amikor is a lécek felragasztása és rögzítése folytán kezd körvonalazódni a későbbi kenunk alakja. Gyakorlatilag három óránként kettesével ragaszthattam a léceket, ha azt az időm engedte.
Ennek a munkafázisnak többféle módja ismert. Egyrészt a hagyományos, korábbi, Bear Mountain Boats által leírt tűzőgépes módszer, ami a lécet a sablonhoz rögzíti, ezt később eltávolítják. Precíz, de a tűzőkapcsok nyoma a későbbiekben áttűnik az üvegszál- és epoxi-réteg alól. A másik variáció, hogy racsnis gurtnival szorítjuk a sablonhoz a léceket, a vége felől befűzve. Ez a sablonhoz viszonyított ívet biztosítja, azonban a lécek egymáshoz szorításáról még gondoskodni kell. Ezt én Emerictől ellesett módszerrel, kerékpárgumi belsőkkel oldottam meg. Sok csipesz, iratcsipesz szükséges ehhez, amivel a különböző pontokon rögzítjük a számtalan gumibelsőt. Harmadik variációként Kanubau Kraussra hivatkozok, aki a kenuhoz egy külső, középvonalban zárható sablonját hozta létre, rendkívül precíz alakstabilitást nyújtva.
Felérve a kenu aljához, a középvonalán, az egyik oldalon túlnyúlva befejezzük a palánkolást, majd a középvonalat fűrésszel, gyaluval és csiszolópapírral egyenesre igazítjuk. A másik oldal palánkolása már kissé körülményesebb az eddigi munkánknál, mert a palánkoknak a középvonalban pontosan kell összeérniük. Ebben a vonatkozásban is nagy segítséget ad Nick Shade (Building a Kayak - Strip-planking the hull).
A konvex alj gyalulása, csiszolása kellő gyakorlatot biztosít a belső (konkáv) felület későbbi kezeléséhez, mely azért jóval nehezebben kivitelezhető. Gyalulás, kapircscsal és csiszolással végzett felületkezelés következik, de hát, mint azt oly’ sokan tudjuk: a hajóépítés hatvan százaléka csiszolás és gyalulás („Sanding is fine!”).
Ezt követi az első epoxi-üvegszövet réteg, mely akár elég is lehetne az eredeti ajánlás szerint. Én magam, szintén Emeric tanácsára két réteg 168g/m2 üvegszálas szövettel borítottam be a kenut, gondolva a Szigetköz tuskóira és akadóira.
Most jött el az idő, hogy a hajótestet levegyük a sablonról. Ekkor a nyers test két részből álló bölcsőszerű állványra kerül, hogy a belseje megmunkálható legyen. Tulajdonképpen ekkor áll a talpára a hajó, ami eddig fejtetőn épült. Mint már említettem, a belső felületkezelés igen sok fejtöréssel jár, technikái a korábban említett video-referenciákban jól vannak szemléltetve. A belső üvegszálas munka számomra mindkét alkalommal igen sok bosszúsággal járt, megcsúfolva a hajóépítés meditatív jellegét.
Az oldallécek az ülésekkel és a keresztmerevítővel és az igával együtt teszik használhatóvá a kenut, illetve adják meg a szilárdságát, stabilitását. A vörösfenyő lécek egymással szemben kerülnek fel, mintegy bekeretezve a hajót, ragasztással, illetve csavarozással. Az ülések kialakításának módja ízlés kérdés, a távolságok, ahova be kell építeni őket, nagyjából adottak, de egyéni eltérések lábhosszúság, kényelmi szempontok miatt, minden további nélkül megvalósíthatók. Beillesztésük a centrálással, és néhány segédfogással könnyen kivitelezhető. A középmerevítő sablonját a hajoepitok.hu ingyenes letöltések menüből választottam, kialakítása a szalagfűrészes méretre szabás után flexre szerelhető körcsiszolóval történt.
Kenum építése számomra óriási élményt jelentett. A munka közben szerzett tapasztalataim nem vesznek el, későbbi hajóim építésekor sokat profitálhatok belőlük. Azóta túl van egy Rába-túrán is, hosszabb távú evezésekre is alkalmas. A Prospectort eredetileg kanadai erdőmunkások használták kiváló stabilitása és gyorsasága miatt. Teherbíró képessége lehetővé tette nagy súlyú emelők, fejszék és a komplett tábori felszerelés szállítására. Hódvárak, nagyobb bedőlt kövek eltávolítása után ezzel folytatták útjukat a következő akadályig. Az építés összesen 130-140 órát vett igénybe. Ebbe nem számolom bele a gépeim építését: asztali körfűrész, maróasztal elkészítését. Költségeit tekintve nagyjából 150 000 Ft-os büdzsével kell számolni. Remélem rövid összefoglalómmal kedvet csináltam Nektek egy ilyen kenu építéséhez! Böngésszétek, nézegessétek! Kérdéseitekre megpróbálok válaszolni.
Ted Moores: Canoecraft: An Illustrated Guide to Fine Woodstrip Construction (sokak számára a lécpalánkolt kenuépítés Bibliája. Bemutatkozik a Barnabás 12” nevű túrakajak, amelyet Fűz András (Füge) tervezett, és épített meg elsőnek. A színesben kinyomtatott dokumentum részletes, és jól illusztrált, kezdő hajóépítők számára is jól érthető építési instrukciókat, számos fontos faipari módszert, és hajóépítő trükköt, valamint a hajó terveit is tartalmazza.
A Barnabás 12” egy mindössze 15-18 kg-os, könnyű túrakajak, amely elsősorban kezdő kajakosoknak ajánlott. A hajótest kialakításának köszönhetően nagyon stabil, így kevésbé gyakorlott kajakozók, és gyerekek számára is tökéletes választás. Ez a típus főként nyugodtabb folyókon, tavakon való túrázáshoz ideális.
A horgász kajak után érdeklődő többség keze erősen gúzsbakötött anyagi oldalról szemlélve a márkák és típusok végtelen sorát. Próbálok segíteni azzal, ha akciókra hívom fel a figyelmet - most például Litvániában találtam egyet -, vagy nagy ritkán használtba botlok. Most lehet, hogy találtam egy megoldást erre a problémára. Mielőtt bárki nagyon megörülne, ezért egy kicsit meg kell dolgozni. Mégis, ha minden jól megy a végén egy tulajdonosának nagyon kedves, büszkeségre okot adó hajó birtokosai lehetünk.
Igen ez egy kenu. Régóta szemezgettem vele a hajóépítők oldalán. Nem is horgász célra gondoltam, hanem, hogy végre elkezdjük a családi evezéseket, ötéves "nagyfiammal" először. Nagyon készséges volt. Megkérdezte, hogy szerintem az Eureka miért nem alkalmas erre a célra? Milyen speciális tulajdonságokkal kell bírnia egy kajaknak, hogy használható legyen horgászatra? Elkezdtem a felsorolást, összehasonlítva ezzel a már első pillantásra gyönyörű kenuval. A súlya (kb. 20 kg) tökéletes. Kicsit hosszú, kicsit széles (4,73m, 0,86m, az utóbbi centik). Állítása szerint, középen babzsákon ülve sokan eveznek ebben kajaklapáttal, is nincs bajuk az irányítással, könnyen manőverezhető. Nem próbáltam még ilyet, nem tudok ellentmondani. Főleg úgy, hogy nagy hozzáértés és tudás érződik a sorokon, és a sorok között is. Az látszik a képeken, hogy az ülések mélyebben vannak a nálunk használatos kenuknál, és az oldalfal is alacsonyabb.
A letölthető anyaglista alapján próbáltam kiszámolni az anyagköltséget. Ez igényeink szerint különbözően alakulhat. Én 60 - 80 ezer Ft-ra saccolom. A terveket megrendeltem. Az építés helyszínét megtaláltam. Nem a közeli jövőben lesz az avatás, de néha jelentkezem a helyzetről, és végül remélem lesz alkalmam tesztelni a hajót. Ha horgász kajaknak mégsem, a családnak biztos tökéletes lesz. Úgy tűnik a tervezőben azért sikerült elültetnem egy kis magocskát.....
A karbon még jó drága is, nem hiszem, hogy megismerkedek vele. A topcoat gyári volt, gyárilag színezett is. Elég párás most az idő nem szereti. Viszont a napon gyorsan kötött volna. Nemrég javítottam egy üvegszálas poliészter csónakot, mert nagyon eresztett. Az üvegszálnál utálatosabb anyagot még nem láttam. Már csiszolni is. Normális az, hogy a felső réteg, a topcoat lassabban kötött meg, mint a sima gyanta?
Szeretnék segítséget kérni abban, hogy milyen gyantát használjak zuzalékok összeragasztásához. Ha megkötött, akkor már... Mit akarsz róla tudni? Nagy 8-10 személyes kenu.A cserkészeknél és az uttörőknél is van. mi takar pontosan az őrsi kenu kifejezes?
A különböző hirdető oldalakat ellepik ezek az üvegszálas kajakok. Formájuk, stabilitásuk jónak tűnik, de valami kókány művek készíti, a kartonpapírnál egy picit vastagabb, szerintem nem túl tartós. Vannak, akik megerősítettként hirdetik, utólag nyúltak hozzá. Gondolkozom egy ilyen példányon, ha minden jól megy kb. gumicsónak árban sikerülne beszerezni. Mit javasoltok, hogyan essünk neki a megerősítésnek? Kb. odáig látom, hogy hosszanti irányban az összeillesztésnél szétvágjuk és a belső részét lecsiszoljuk. Érdekelne, hogy milyen szövettel kellene kikenni, elég-e az alja és a beülő környékének megerősítése, illetve ha az alját erősítjük, az kb.
Előtte mindenképp csiszold meg annyira, hogy minden érintett felületen csak az üvegszálas laminátum legyen, se festék, se a színes műgyanta, se olaj-rozsda... A lyukaknál ragassz kívülről maszkolószalagot és belülről kend, de ne csak a lyukba, hanem kicsit "túl".
Szia Trike! Rég jártam erre,de ismét zaklatnálak☺! Eljutottam odáig az oldalkocsi projektemmel,hogy sikerült beszereznem egy gyári izs alvázat,és a minap az "ölembe hullott" egy velorex csónak! Ez elméletileg üvegszálas anyagból van. Pàr felesleges lukat,megy egy horzsolást a sarkán be kell csinálnom.
Igen, így van, de előbb gumit húzzál rá! Szerintem. Mi kell ahhoz hogy egy ladikot tartsak motorral? Úgy tudom, 5LE-ig nem kell vizsga. A ladikoknak van (központi) nyilvántartása? Kötelező kikötő helyet béreljek? Becske Ödön :kishajók tervezése és épitése.
