Kanadai Vizparti Ingatlanok: Lehetőségek és Kihívások
A kanadai életünk 6. évfordulójának közeledtével érdemes áttekinteni, mi mindent szeretünk ebben az országban, de ugyanilyen fontos szemügyre venni az érem másik oldalát is. Ennek az írásnak eredetileg 2023 elején kellett volna megjelennie, amikor a közelgő évfordulónkra szedtem össze a gondolataimat arról, hogy mi az, amit szeretek a kanadai életünkben. Akkor azt ígértem, hogy írok egy bejegyzést arról az érem másik oldaláról is.
Az Ingatlanpiac Helyzete Kanadában
Nem csak Kanadában, hanem szerte a nyugati világban drámaian emelkedtek az ingatlanárak a hosszú időn keresztül alacsony jelzálogkamatok miatt. A régiónkban (Waterloo region, Ontario) a családi házak ára az elmúlt 10 év alatt 150%-kal drágult. Ez azt jelenti, hogy a családoknak egyre több jelzáloghitelre van szükségük az ingatlanvásárláshoz, ami 2022 után az elszabaduló jelzálogkamatok miatt egyre durvábban látszik a havi hiteltörlesztő részletekben is.
Kanadában az egyik leggyakoribb konstrukció, hogy az adósoknak 5 évre fixálják a jelzáloghitel kamatát, de ezt követően meg kell újítaniuk a hitelüket, ami ilyenkor a kamat aktualizálását jelenti a teljes fennálló hitelösszegre. Az ingatlanáremelkedés miatt bérleti díjak is az egekben vannak; a régiónkban egy hálószobás lakás átlagos bérleti díja 1600 dollár, egy három hálószobás lakás pedig 2400 dollárt kóstál havonta.
Kanadában ezek okok miatt lakhatási válság van, ami nagyon sok családot érint, beleértve azokat, akik az elmúlt években hitelt vettek fel, vagy újítottak meg, vagy bérelnek (azaz a lakosság jelentős része). A hosszútávú trendeket és a pályakezdők amúgy sem könnyű foglalkoztatási és bérhelyzetét látva fogalmam sincs, hogy gyermekünk kb. 10-15 év múlva hogyan fog otthont teremteni magának.
Kihívások a Kanadai Bürokráciával és Közszolgáltatásokkal Kapcsolatban
Külföldről úgy tűnhet, hogy Kanada milyen progresszív, mert engedélyezték a legális marihuána árusítását és fogyasztását, meg az orvosilag támogatott eutanáziát, de itt élve én kevés társadalmi igényt látok arra, hogy ‘változtassunk meg rosszul működő dolgokat’. Ezt az is súlyosbítja, hogy Kanadában köztudott tény, hogy a bármilyen szintű (szövetségi, tartományi vagy városi) kormányzat, államigazgatás, hatóságok dolgozói nem hajtják magukat és rendkívül ráérősen dolgoznak.
Az Ingatlanbérbeadási Viták Kezelése
Évek óta probléma itt Ontarióban, hogy az ingatlan bérbeadók és bérbe vevők a Landlord and Tenant Board Ontario-n keresztül tudják intézni a vitás ügyeiket. Ez egy tartományilag finanszírozott hatóság, mely évek óta hatalmas ügyhátralékkal szembesül, és a tartományi kormány a folyamatos cikkek ellenére évekig ignorálta a helyzetet, ami miatt a bérbeadók és bérbevevők akár több mint egy évet vártak/várnak vitás ügyük tárgyalásra kerüljön.
Ha például a bérbeadó elmulasztja a bogárírtást és a lakásban elszaporodnak az ágyi poloskák, vagy a bérbeadó nem végzi el a szükséges javításokat, akkor a bérlőnek az LTB-hez kell fordulnia panaszával. Miközben várakozik a meghallgatására, két lehetősége van: vagy elfogadja a fennálló helyzetet, vagy költözik, aminek a hatása akár többszörös bérleti díj növekedés is lehet, ha régen kötötte a bérleti szerződést (Ontarióban a bérbeadó csak nagyon korlátozott mértékben emelheti a bérleti díjat, ami messze elmarad a piaci árnövekedéstől).
Az érem másik oldala, hogy a bérlők is rájöttek, hogy a hosszú várakozási idővel vissza lehet élni úgy, hogy egyoldalúan beszüntetik a bérleti díj fizetést. Tehetik ezt azért, mert LTB döntés nélkül nem lehet kilakoltatni őket, azaz addig lényegében ingyen laknak, míg az LTB döntést hoz az ügyben, ami akár több mint egy év is lehetett a közelmúltban. Az LTB késedelme hosszú ideje terítéken van a médiában, és egy lakhatási válságban még nagyobb mulasztás nem cselekedni.
Tudok olyan ismerősről, aki inkább nem adja ki hosszú távra az ingatlanját, mert megégette magát egy bérlőjével, és valószínűleg nem érzi úgy, hogy a jövőben lenne lehetősége egy hasonló helyzetet gyorsan megoldani.
Az Egészségügyi Rendszer Kihívásai
Amikor a külföldre költözésről döntöttünk, akkor abban nagy szerepe volt az egészségügy és az oktatás tragikus helyzete Magyarországon. Az egészségüggyel kapcsolatban arra számítottunk, hogy az egészségbiztosítás mindenkinek jár Kanadában, és az ország gazdasági ereje lehetővé teszi, hogy az egészségügyi rendszer magas színvonalú legyen. De van néhány olyan terület, ahol nagy elvárásokkal érkeztünk, és itt szembesültünk a valósággal.
Kanadában évek óta gondot okoz, hogy nincs elég háziorvos. Ezért a 15 milliós Ontarióban 2.3 millió embernek nincs háziorvosa, ami 0.5 millióval több, mint 2020 elején, és ez a szám várhatóan 4 millió fölé emelkedik 2026-ra. A sűrűn lakott, fejlett területeken (pl. Dél-Ontarió) nincs elég végzett háziorvos, a ritkán lakott területeken pedig gazdasági kérdés: a kevés végzett orvosból még kevesebb akar mindentől távol élni, miközben lényegében bárhol kezdhetnek praxist.
Ez amellett, hogy csökkenti a súlyos betegségek szűrését és diagnózisát, ráadásul túlterheli a sürgősségi ellátást, ahol gyakran 10-20 órás várakozási idővel lehet bejutni. Próbált már valaki egy beteg gyereket 10 órán keresztül szórakoztatni?
Az államilag finanszírozott szakorvosi ellátás saját tapasztalatunk alapján katasztrofális. Legfőbb probléma, hogy a háziorvosi “beutaló”-tól számítva hónapok múlva, esetleg fél év vagy még több idő múlva kerül az ember szakorvos elé, beleértve egy viszonylag szimpla izületi fájdalom miatt vizsgálatot, a gyerek allergia szűrését, vagy szinte bármilyen szakorvosi vizsgálatot. Egy esetleges daganatos betegség gyanúja esetén egy fél éves várakozás mentálisan nagyon megterhelő, nem beszélve a romló gyógyulási esélyeket.
A kanadai beteg-orvos kommunikáció is csapnivaló. A háziorvosunkhoz napokkal, esetleg 1-2 héttel később lehet telefonos időpontot kérni (én szerintem 4-5 éve nem találkoztam az orvosunkkal személyesen). A háziorvosi beutalást az orvos rendelője végzi, a páciensnek nincs meg a szakorvos elérhetősége, és néha hónapokig nincs információ, hogy a “beutalás” sikeresen megtörtént, vagy az adás elveszett az éterben. Ilyen is történt már velünk.
És hogy miért tartom felelősnek a kormányzatot/mentalitást a hibákért? Mert Kanadában az egészségügyi ellátást a tartományok finanszírozzák és szervezik, és véleményem szerint a problémák ezen része nem finanszírozási kérdés. Az, hogy a szakorvosi ellátásban még mindig postai levélben küldik az időpontot, jól mutatja, hogy mennyire elmaradott ez a szektor adminisztrációban. Gyanítom, hogy a páciensek egy jó része el sem megy a megadott időpontban, mert az sosem volt egyeztetve, esetleg a panasz megszűnt a várakozás hónapjai alatt, és ott a szakorvossal kapcsolatban nincs elvárás, hogy megerősítést kérjen a vizsgálat előtt pár nappal, és a felszabaduló helyeket feltöltse és csökkentse a várólistáját.
CBC cikkek szólnak arról, hogy Kanadán kívül végzett orvosi képesítésének elfogadása egy-két évig tart, és volt olyan ausztrál végzettségű háziorvos, akinek vissza kellett térnie Ausztráliába dolgozni (miközben a családja Ontarióban élt), mert a végzettségének elfogadása annyire elhúzódott a nagy akta tologatás közben, hogy közben elévült volna az előírt orvosi tapasztalata. Ez megint egy olyan kérdés, amihez nem több pénz kellene, hanem kormányzati szándék az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében.
Arról is olvastam cikkeket, hogy eredetileg kanadai, de az USA-ban végzett általános orvosok döntenek úgy, hogy ők ugyan hazajönnének praktizálni, de a kanadai honosítási eljárás bonyolultsága és időigénye miatt egyszerűbb nekik, ha az USA-ban kezdik el a karrierjüket.
Szakképesítések Elfogadtatása és Végzettségek Újrahonosítása
Feleségem Magyarországon szerzett BA + MA pszichológusi végzettséget, mégis, ha Ontarióban szeretne pszichoterapeuta-ként praktizálni, akkor a magyartól eltérő elvárásokat kell teljesítenie, ami miatt a teljes MA-ját újra kellene járnia (részmunkaidőben 3-5 év és kb. 50.000 dollár mínusz a családi büdzsében a tandíj és kötelező gyakorlat miatt, amiért még nekünk kellene fizetnünk).
Vagy azoknak az eredetileg indiai építészmérnököknek az esete, akik Indiában és Dubaiban dolgozott építészként kb. egy évtizedig, majd szintén építész férjével Kanadába költözött nagy reményekkel, hogy itt szembesüljön azzal, hogy újra kell járniuk az iskolát ahhoz, hogy Kanadában építészként terveket készíthessenek a saját nevükben. De semmi gond, építész asszisztensként dolgozhatnának kb. minimálbérért, hogy az őket foglalkoztató cég megkapja a szokásos piaci árat a munkájukért.
A Kanadába költözőknek azt javaslom, hogy alaposan vizsgálják meg, hogy azt a végzettséget, szakmai képzettséget, amiben esetleg 1-2 évtizedet dolgoztak, el tudják-e fogadtatni Kanadában.
Kanadai Élet 2025: Milyen Ott Élni? Munka, Árviszonyok és Tippek a Költözéshez
Az Oktatási Rendszer és a Munkaerőpiac Sajátosságai
Szeretném azzal kezdeni, hogy fiunk általános iskola 5. osztályában még mindig nem kapott tankönyveket. Először is, gyermekünknek nincsenek könyvei, és ami feladatot a suli csinál, az a suliban marad. Elvileg van egy online rendszer, ahol a tanár által közzétett anyagokat meg lehet nézni. Elvileg üzenő füzet (school agenda) is van, ahova ha a fiunknak van kedve, akkor beírja, hogy mit kell vinni, vagy mit kell befejezni, esetleg hogy teszt lesz.
Erre rögtön válaszoltam, hogy nagyon szívesen, de akkor tegyen már róla, hogy Márk felírja az üzenőbe, hogy ha valamit otthon meg kell oldania. Akkor egy időre több volt a bejegyzés, majd decemberben már megint alig volt érdemleges információ az üzenő füzetben. Nem tudom, hogy egy kanadai iskolázottságú szülő ebből az információból képes-e megérteni, hogy a gyereke hogyan boldogul, de mi csak a hivatalos riportokon keresztül tudjuk, hogy fiunk hogyan muzsikál az iskolában, és akkor már az események után vagyunk.
Ontarióban a közfinanszírozású iskolarendszer célja a tananyag mindenki számára történő eljuttatása és a leszakadók felzárkóztatása. Ez az “altatás” az általános iskolára abszolút igaz, majd középiskolában nagyot ugrik az elvárás, mert a felsőoktatásban nagyon durva versenyhelyzet van, és a középiskola 3-4. osztályában (itt 11-12. osztály) a tanulóknak 90-95%-os eredményt kell elérniük, hogy a gyereknek esélye legyen egy jobb képzésre bejutni.
Gyermekünk tavaly kezdett iskolai kereteken túl franciát tanulni, mert a francia oktatás botrányosan rossz volt az iskolai rendszerben, majd idén matekra is elkezdett járni. Ez a két mulatság neki heti két estéjébe, nekünk meg havonta több száz dollárba kerül.
Munkaerőpiaci Elvárások és Kultúra
Észak-amerikai munkahely, ahol nem a tehetséget keresik, hanem a tapasztalatot. A kanadai munkakeresésnél lényegében csak az USA és kanadai tapasztalat számít (néhány hiányszakmát kivéve). Ezért aztán az átlag munkakereső sokszor kénytelen szintekkel alacsonyabb beosztásban kezdeni. Ez velem is így történt; Magyarországon felsővezetőként dolgoztam, majd Kanadában menedzserként tudtam elhelyezkedni, és évekbe került, mire sikerült feljebb lépnem.
Tapasztalatom szerint az észak-amerikai/kanadai munkakultúra sokkal személytelenebb, mint amit Magyarországon tapasztaltam. A munkahelyeken a vezetők leterheltek, ezért nem igazán hajlamosak betanítani az új munkatársat, ezért olyan embert keresnek, akik már évek óta pontosan ugyanezt a munkakört végezte. Ha a sok elvárás miatt nehezen találnak megfelelő embert, akkor inkább nyitva hagyják a pozíciót, amit a csapatban lévő más munkavállalók számára tesz nehézzé a helyzetet.
Az éremnek két oldala van, és a munkavállalók is gyakran üzleti tranzakciónak tartják a munkaviszonyt, és ha valahol jobb lehetőséget találnak, akkor néhány évente bátran váltanak munkáltatót. Én ezekkel a hátrányokkal többnyire együtt tudok élni, és a munkahelyemen próbálom meglátni a dolgok jó oldalát, ami az én esetemben komoly szakmai kihívások megoldását jelenti és egyben kiváló tanulási lehetőséget. Ráadásul a proaktív önálló munkavégzés nem plusz, hanem elvárás, ami az én személyiségemhez jól passzol.
És bár Kanadában magánéleti dolgokról csak felületesen beszélgetnek az emberek, de én talán pont a 20 éves magyar tapasztalatom alapján szeretek közelebb kerülni azokhoz, akikkel nap mint nap együtt dolgozom. Meglepő módon ez nincs ellenére a munkatársaimnak, sőt inkább úgy látom, hogy ez segít abban, hogy egy jól teljesítő munkahelyi csapatot alkossunk, ami jobban teljesít nehéz helyzetben is.
Összegzés és Döntés a Költözésről
A napokban eszembe jutott, hogy idén júniusban leszünk 6 évesek Kanadában, és ez elindította a gondolatokat azzal kapcsolatban, hogy pozitív vagy negatív az egyenleg a 6 évvel ezelőtti döntésünket követően. 2017. májusában már leírtam, miért döntöttünk úgy, hogy belevágunk az ismeretlenbe és Magyarországról Kanadába költözünk. A 2017-es blogbejegyzésben nem írtam arról, hogy mennyire aggasztott már akkor a magyar demokrácia leépülése és az, hogy politikai szempontok alapján a legtisztességesebb szándékú ember is könnyen büntetőjogi célpont lehet Magyarországon.
Ennek 2010-2012 között tanúja voltam, amikor a kormány államosította a 3.000 mrd Ft-os magánnyugdíjvagyont, folyamatosan támadták a szektort a médiában (“a pénztárak eltőzsdézték a nyugdíjvagyont”). Ekkor az egyik nagy magán- és önkéntes pénztári kassza frissen kinevezett adminisztrációs igazgatójaként gyakran kerültem kapcsolatba a PSZÁF (Pénzügyi Felügyelet), KEHI és még a rendőrség embereivel is. Történt ez egy olyan cégnél, ahol magas sztenderdek voltak a törvény betartására, és ahol nekem soha, senki sem mondta, hogy ezt vagy azt az ajánlatot kellene elfogadnom valami himi-humi szállítótól.
Azok az emberek vádaskodtak, akik éppen akkor 3.000 mrd Ft vagyont államosítottak és ígértek személyre szóló nyugdíjszámlákat, melyek sosem valósultak meg. Ezek a magánnyugdíjas eljárások néhány évvel később, csendben, vádemelés nélkül lezárásra kerültek, de akkor láttam, hogy a hatalom bárkit vádolhat következmények nélkül, és utána ott maradnak megtört karrierek, esetleg tönkrement családok. Ebbe a sorba nem akartam beállni, és amikor a fiunk 2013-ban megszületett, akkor elgondolkodtam azon, hogy milyen életet szeretnék magunknak, majd 2014. végén aktívan elkezdtünk dolgozni a kanadai bevándorlásunkon, ami oda vezetett, hogy 2017-ben kanadai állandó lakosként elköltöztünk Torontóba.
A sok nehézség ellenére ma fokozottan úgy látom, hogy jó döntés volt 2017-ben országot váltani, és csak azt sajnálom, hogy nem pár évvel korábban léptünk. Hiszem, hogy a befektetett energia-adóért cserébe nagyobb megtérüléssel számolhatunk Kanadában, és családunk is nagyobb biztonságban van fizikailag és jogilag is, mint Magyarországon.
Kanadai életünk első éve nagyon kemény volt nekem, mert a kertvárosi otthonunkból (amit magunknak építgettünk-szépítgettünk) egy torontói kétszobás lakásba költöztünk. Ez a lakás, hiába volt jó helyen, nagy zöld területtel körbevéve, én mindig átmeneti állapotként tekintettem rá, ami nem segített abban, hogy lássam a jó oldalát is. Közel egy év torontói lét után, 2018-ban Waterloo-ba költöztünk, és egy tágas házat béreltünk ki nagy terasszal és kerttel, és ez sokat javított az életminőségünkön. Akkor is éreztük, hogy kell majd egy saját tulajdonú ingatlan ahhoz, hogy Kanadára a tényleges otthonunkként tekintsünk, de biztosak akartunk lenni benne, hogy egyáltalán tetszik a város. A költözést követően Timkának hiányzott Toronto, ő még a mai napig is bármikor visszaköltözne, de nekem akkor is és most is bejön Kitchener-Waterloo. Toronto nagyon nagy és nagyon forgalmas város, ezért bármikor legalább egy óra volt legurulni a Lake Ontario partjára vagy kimenni a városból. Waterlooban egy órányi távolságban egy tucatnyi szép...
A korábbi kereslethez képest majdnem a felére csökkent a vevői aktivitás a nyaralópiacon, miközben az árak drasztikusan emelkedtek. A jelenleg nyaralót vásárlók többsége a felújítást nem igénylő, jó állapotú hétvégi házakat keresi - írta meg az Otthon Centrum. A négyzetméterárak esetén még nagyobb drágulást mért az OC. A 385 ezer forintos átlag 537 ezerre nőtt, ami 39,5 százalékos emelkedés. A Balaton-parti települések 744 ezer forintos átlagos négyzetméterára „mindössze” 22 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év első öt hónapjában mért fajlagos átlag.
Kanada észak-amerikai ország az Egyesült Államok között dél felé és az északi sarkvidéki kör. A főbb városok Toronto, Vancouver a nyugati parton, Montreal, Québec városa, ahol franciát beszélnek, és végül a főváros Ottawa. A végtelen természeti területek közé tartozik a Banff Nemzeti Park, amely számos tavakkal rendelkezik és a Sziklás-hegységben található. Kanada méretekben és mindenekelőtt az életminőségben veri az USA-t. A kutatás 65 mutatót szűrt, és Kanada az aranyérmet elsősorban a gazdasági stabilitás, a kiváló munkaerőpiac, a biztonság, a közoktatási rendszer, a közegészségügyi rendszer, a Kanadában értékesítésre váró ingatlanok nagyon érdekes portfóliója és a valóságnak köszönhető. "Családbarát".
Vancouver és Toronto a legjobb városok Észak-Amerikában, majd két másik kanadai város. A torontói ingatlanpiac egyik sajátos jellemzője, hogy a lakások alacsonyabb költsége és több idő marad a piacon. Az egyik legdrágább terület az egyetem északi részén, York és Rosedale között, ahol több mint 13 millió eurónyi villák vannak parkokkal és medencékkel; ezer méteres parkok és kertek veszik körül a szűk piac szeletét, de nem messze a Torontóban élő rezidens "átlagos" költségvetésétől.
tags: #kanada #vizparti #ingatlanok