Kaposztásmegyer lakópark: történet, fejlesztés és megzsarolás"]

A G8 Investment Kft. központja a IV. kerületben, az Ipari park utcában található. Megyer környéke már a honfoglalás előtt lakott vidék volt, az ideális folyami átkelési helyszín miatt hozhattak létre itt települést. Később a honfoglaló Megyer törzs tagjainak egyik szálláshelyeként alapították a falut - nem mellesleg ennek a törzsnek a nevéből eredeztetik a magyar szó kialakulását is. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta.

Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók voltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai.

A lakótelepek építését nem minden alap nélkül hajlamosak vagyunk a szocializmus rendszerével azonosítani. Bár a XIX. századtól kezdve találunk példákat a mesterségesen létrehozott lakóövezetekre Magyarországon, ezek többnyire egy-egy jól körülhatárolható terület és társadalmi csoport köré szerveződő projektek voltak. Az ilyen építkezések léptéke meg sem közelítette az 1950-es években beinduló, a hatvanas, hetvenes években tömegessé váló és az 1980-as évekre szociális és gazdasági okokból kifulladó folyamat eredményeként létrejött városrészek méreteit.

A káposztásmegyeri fejlesztési elképzelések grandiózus voltát jól jelzi, hogy a ‚60-as évek második felében elkezdett tervezési folyamat még 70 ezer fős népességgel számolt az új lakótelep kialakítása kapcsán. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek beépítésével egy 300 hektáros, két önálló, a Farkas-erdő által különválasztott részből - Káposztásmegyer I. és II. - álló, struktúrában gondolkodtak a mérnökök.

A lakótelep országos tervpályázatát 1966-ban írta ki az Építésügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács végrehajtó-bizottsága, amelyre 18 pályamű érkezett. 1973-ra ugyan elkészült egy részletes rendezési terv, illetve egy évvel korábban már szó volt a végül csak 2005-re megvalósult Szilágyi utcai közúti felüljáró megépítéséről, az akkor még csak az Istvántelki Főműhelyig tartó 14-es villamosvonal meghosszabbításáról, egy máig hiányzó vasúti megálló építéséről és a 3-as metró vonalának szükséges meghosszabbításáról, ám ezekből akkor még semmi sem lett.

1979-ben újabb tervpályázatot írtak ki, amelynek eredményét 1981-ben hirdették ki. Érdekesség, hogy a lakótelep végleges beépítési tervét végül a második díjas LAKÓTERV építészgárdája készíthette el, Zoltai István építész vezetésével. A lakótelep-építés első ütemének kivitelezési munkálatait végül 1982-ben kezdték meg, a hivatalos alapkőletételre pedig 1983. március 28-án kerülhetett sor.

A realistább szakmabeliek már ekkor látták, hogy a lakótelep „ütőerének” tervezett metróvonal meghosszabbítása - akár fővonalként, akár szárnyvonalként - belátható időn belül nem fog megvalósulni. A régebbi tervdokumentációkat és koncepciókat böngészve a metróvonal hangsúlyos volta mellett feltűnő különbség a végül megvalósult városrészszerkezet esetében, hogy az M0-s autóút nyomvonalát a mérnökök eredetileg nagyjából a mai Óceánárok utca vonalán, a Szilas-patak völgyében képzelték el.

Az 1990-ben végül leállított építkezés során mintegy 7900 új lakás készült el. Ezzel a projekt tulajdonképpen torzóban maradt: az első ütemet maradéktalanul befejezték, a másodiknak viszont csak nagyjából a negyede valósulhatott meg.

A levegőből, vagy a Google-térképen nézve, mintha nem is lakótelepet, hanem valódi várost látnánk: önálló negyedekkel, keretes tömbökben védett belső udvarokkal, parkszerű zöldfelületekkel, logikus utcarendezéssel. Az összképen egyedül a tényleges városközpont hiánya ejt fájó csorbát. Az épülettömbök rasztere sem unalmas: finom eltolások, tengelyelfordítások, méret- és magasságváltások gazdagítják a kompozíciót.

Káposztásmegyer sajátos hangulata nemcsak az arra járóknak, hanem a lakótelepet messziről szemlélőknek is egyből feltűnik. A „sátortetős” panelházak sziluettje és formavilága máig Észak-Pest egyedülálló építészeti színfoltját adja.

Infografika: Káposztásmegyer városrész elrendezése, kerületi központtérkép

Az írások alapján a lakótelep tervezése és megvalósítása során a mérnökök számára kihívást jelentett a terület adottságainak figyelembevétele: a két részre osztott, Farkas-erdő által határolt terület, a későbbi lakótelep központi eleme lett. A városrész jellegzetes raszteres tömbképzése, a tengelyelfordítások és a variált magasságok viszont gazdagítják a látványt, így a káposztásmegyeri lakótelep kiemelkedő vizuális identitást kapott.

Önkormányzati és fejlesztési dokumentumokból kiderül, hogy a projekt célja az volt, hogy a metropolisz belső városi életét és közösségi terek infrastruktúráját erősítse, de a délnyugati-központ felhúzása, a közlekedési kapcsolatok és a városközpont hiánya miatt végül torzó maradt a projekt. Ennek ellenére a mai kép egy önálló negyedet mutat, melynek utcáin végigjárva a lakótelep története élő és látható.

Az eredeti koncepciók közül a legfontosabb jelenség, hogy a területet 300 hektáros méretben, két fő részre bontva tervezték, miközben a városrész központja és a többi közlekedési intézmény hiányában a lakótelep tervezése a megvalósulás időszakában megőrizte eredeti célját: egy integrált, városi lakóövezet létrehozását.

Év Esemény
1966 Országos tervpályázat kiírása
1973 Rendezési terv részleges elkészülése; felüljáró és villamos hosszabbítás terve
1979 Új tervpályázat kiírása
1981 Eredmények kihirdetése
1982 Első ütem kivitelezésének megkezdése
1983.03.28 Hivatalos alapkőletétel
1990 Építkezés befejeződése helyi szinten; 7900 új lakás

Áttekintve a történeti összefüggéseket és a megvalósult városrész szerkezetét, elmondható, hogy Káposztásmegyer ma egy önálló, keretezett tömbökből álló negyed, amely parkosított belső udvarokkal és városi hangulattal rendelkezik. A városrész vizuális karaktere a sátortetős panelházak siluettjében rejlik, amely Észak-Pest egyik építészeti színfoltjává tette ezt a területet.

tags: #kaposztasmegyer #lakopark #vallalkozo #megzsaroltak

Népszerű bejegyzések: