Kataszteri térkép Google Mapsen: történet, felhasználás és elérhetőség
A téma összefügg a földmérés történetével, a kataszteri térképezés hagyományaival és a modern digitális megoldásokkal. Az 1849-es évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést Magyarországon, amelynek elsődleges célja a földadó pontos meghatározása volt, de a térképezés a térség tudományos megismerését is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készült, nagy méretarányú (1:2880) térkép. A felmérés részleteiről és a begyűjtött adatok szerkezetéről később kifejtésre kerül.
A felmérés történeti háttere és méretarányai
Az 1850-ben indult ideiglenes felmérés során csak a községek és dűlők határát mérték fel, az egyes telkek méretét bevallás alapján állapították meg. 1856-ban kezdődött a részletes, telkenként történő felmérés, amely az ország nagy méretarányú (1:2880) térképezését jelenti. A térképek a hozzájuk kapcsolódó iratokkal együtt információkat közölnek a földrészletek területéről, művelési ágáról és birtoklásáról. A felmérés hatalmas vállalkozás volt, melyhez kezdetben a Habsburg Birodalomból vezényelték át a már nagy tapasztalattal rendelkező földmérőket és felmérési felügyelőket.
A kiegyezést követően megnövekedett a magyarországi mérnökök száma: 1869-ben például 375 személyt alkalmaztak a kataszteri felmérés szervezetében. A mérnökök száma azonban nem volt elegendő a részletes felmérés befejezéséhez, mert egyéb feladatokat is elláttak, például részt vettek a földadó-szabályozásban, az államhatár rendezésében és az ingatlan-nyilvántartás számára adatok vezetésében. A felmérés 1856-tól a Dunántúlon kezdődött, majd Horvátországban, az 1860-as évek közepétől pedig az északkelet-magyarországi megyék, a felvidéki és az Alföld területei következtek. Az utóbbiak felmérése az 1880-as évek végén fejeződött be.
Helyszínek és adatok
A térképek nagy méretarányú ábrázolást nyújtanak a földbirtokok határairól, a művelési ágakról, az épületekről, valamint általában minden tereprészről és tereptárgyról, amit a méretarány lehetővé tett: például 1856, 1865, 1869 és 1904 évekből származó példák. A telekkönyvek kezdetben német nyelven készültek, később magyar és német nyelvű formanyomtatványok is használták őket. A kéziratos kataszteri térkép elkészítését megelőzte a felvételi előrajz, amely 1:2880-as méretaránnyal készült, de itt helyrajzi számok még nem szerepeltek; a telkek területében a birtokos neve és házszáma tüntetve volt.
A kéziratos térképet nyomtatott formában adták ki, a nyomtatott példányok viszont nem voltak színesek. Számos magyarországi közgyűjtemény őriz kataszteri dokumentumokat, amelyek azonban a mai Magyarország területére vonatkoznak. A trianoni békeszerződés értelmében a háborúk közötti átadások miatt a területeket ábrázoló kataszteri anyagok egy részét átadták az utódállamoknak. A megyei levéltárakba és a Budapest Főváros Levéltárába kerültek ezek a dokumentumok, ami azt jelenti, hogy egy teljes település kataszteri anyagának összegyűjtése gyakran több helyszínen végezendő kutatást igényel.
Gyűjtemények és hozzáférés
Az Országos Levéltár gyűjteményébe több részletben kerültek ezek a források. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kezdeményezte a térképek közgyűjteménybe kerülését, és a két világháború között nagy mennyiségű térképet vett át a Földmérési Térképtártól. A térképeket helyhiány miatt az MNM Levéltárának raktárában helyezték el, majd 1934-ben az MNM Levéltárát az Országos Levéltárhoz csatolták, és megkezdték a térképek levéltári nyilvántartásba vételét. Az 1950-es években pedig térképeket és iratokat vettek át a FÖMI jogelődeitől, az Országos Földmérési Intézettől, a Geodéziai és Kartográfiai Intézettől, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Központi Adattárából. A gyűjteményt mindig is kiemelt kutatói érdeklődés övezte, mivel ezek a térképek a korszakból a legnagyobb méretarányú térképek, amelyeket egységes tudományos szempontok alapján készítettek.
A gyűjtemények keresése és kutatása különböző portálokon érhető el: az MNL OL gyűjteménye digitális felvételekkel együtt a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon kereshető. Az Elevéltár oldal és a Magyar Levéltári Portál szintén elérhető felületeket kínál. 2017-ben a Mapire készítői összehangolták a Google Maps-szel a Magyar Királyság nagyfelbontású, színes felmérési térképeit, amely lehetővé tette a régi térképek és a modern térképek közötti váltást. A hozzáférés egyszerű: a keresőmezőbe beírunk egy helyet, majd kiválasztjuk a régi térképeket.
A Google Maps integráció és hasznos források
A 444.hu cikke rámutatott arra, hogy a Mapire és a Google Maps szinkronizációja lehetővé teszi a Nagy-Birodalom korabeli felmérési térképeinek színes rétegeit a Google Maps felületén. A térképek az alábbi felvételeket használják: Első Katonai Felmérés (1763-1787), Második Katonai Felmérés (1806-1869), Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887), Magyar Királyság (1869-1887), Kataszteri térképek Magyarország Katonai Felmérése (1941). A térképek elérhetők a Mapire és a hozzájuk kapcsolódó források, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyszerűen megkeressék és összevetést végezzenek a régi és kortárs térképeken.
Hogyan lehet használni a kataszteri térképeket a Google Mapsen?
- Nyissa meg a Google Maps felületét és keresse meg a kívánt helyet.
- Váltsa a régi térképeket a Mapire vagy a hozzá tartozó rétegekre vonatkozó opciók között.
- Használja a 1:2880-es méretarányú felmérési térképeket a telkek és határok pontos összevetéséhez a mai adatokkal.
- Vegye figyelembe, hogy az adatok egy része a történelmi időszakból származik, ezért előfordulhatnak eltérések vagy hiányzó dokumentumok a gyűjteményekben.
Infografika és vizualizáció
Az infografika bemutatja a felvételi előrajz és a végleges kéziratos térkép közötti különbségeket, a telkek területének rögzítését és a birtokos adatok feltüntetését, valamint az adatok archiválásának menetét a gyűjteményekben.
Videó útmutató
A videó szemlélteti, hogyan lehet a Mapire adattárat és a Google Mapset egyszerre használni, hogyan lehet váltogatni a régi térképeket és hogyan értelmezhetők a különböző méretarányú térképek információi a mai földhasználat kontextusában.
Adatok és források áttekintése
A kataszteri térképezés történetében megjelenő legfontosabb adatok a földrészletek területe, a művelési ág, a birtoklás és az épületek elhelyezkedése. A témában releváns kiadványok között szerepelnek a 19. századi felmérési jegyzőkönyvek, a telekkönyvi nyilvántartások és a térképek nyomtatott vagy digitális példányai. A térképek és iratok modern funkciói közé tartozik, hogy a kutatók és a közérdeklődésre számot tartó intézmények könnyen hozzáférhetnek az adatokhoz a Hungaricana és hasonló portálokon keresztül. Emellett a térképek lehetővé teszik a földtulajdonosi viszonyok historikus elemzését és a regionális földhasználat alakulásának vizsgálatát.
Vizuális összefoglaló a kataszteri térkép rendszerről
Az alábbi ábrák a kataszteri térkép lényeges elemeit mutatják be, és segítik a viszonyítási pontok megértését. A régi térképeket a jelenkori térképekkel összevetve láthatóvá válnak a változások a földhasználatban és a birtoklási viszonyokban.
Rövid összegzés a hozzáférésről és a kutatási lehetőségekről
A kataszteri térképek és kapcsolódó dokumentumok több archívum és portál összekapcsolásával érhetők el. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Budapesti Fővárosi Levéltár gyűjteményei, az Országos Levéltár és a Hungaricana portál mind hozzájárulnak a történeti adatok feltárásához. A Mapire és a Google Maps integrációja pedig lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kényelmesen böngésszenek a régi térképek között, és összehasonlítsák azokat a jelenlegi térképekkel a földhasználat és a birtokviszonyok megértése érdekében.
tags: #kataszteri #terkep #google #maps