Kárenyhítés alapot hány hektár után kell fizetni és ki jogosult rá a magyar rendszerben
A 2011. évi CLXVIII. törvény (Mkk.) és a kapcsolódó rendeletek szerint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és természeti kockázatok kezelésére létrejött Kárenyhítési Alap, a kockázatközösség tagjai számára nyújtott kárenyhítő juttatás és a kapcsolódó kötelező tagság részletei meghatározzák a jogosultságot, feltételeket és a határidőket. A rendszer 2012 óta működik az I. pillérként, kiegészítve a II., III. és IV. pillérekkel, és nyomon követi az öngondoskodás erősítését, a kockázatok megosztását, valamint az állami és uniós források közös felhasználását.
A jogosultság alapvető feltételei
- Az agrárkár-enyhítési rendszer kötelező tagja lesz az a mezőgazdasági termelő, aki egységes kérelmet nyújt be, és az egységes kérelemben bejelentett használatban lévő termőföldterület nagysága eléri a meghatározott mérethatárt (1, 5 vagy 10 hektár a termelési módtól függően).
- Ezen területméretnél nagyobb földterület esetén kötelező csatlakozni; kisebb terület esetén önkéntes csatlakozás történik három év folyamatos tagság vállalásával.
- A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő jogosult kárenyhítő juttatásra, ha teljesíti a feltételeket: használatban lévő föld, határidőben bejelentett káresemény, elemi káresemény okozta hozamcsökkenés (30% felett), üzemi szinten 15% feletti hozamcsökkenés, az illetékes megyei kormányhivatal igazolása, tárgyév november 30-ig benyújtott kérelmün, és szeptember 30-ig befizetett kárenyhítési hozzájárulás.
A kárenyhítő juttatás mértéke és kiszámítása
A kárenyhítő juttatás maximális összege a növénykultúra hozamérték-csökkenésének 80%-a lehet, amelyet csökkentenek a biztosító által megállapított kártérítés és a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegeivel. 2025-ben az összegek speciális mértékei kerülnek alkalmazásra: ültetvényekre és szántóföldi zöldségnövények után 5400 Ft/ha; egyéb szántóföldi kultúrák után 1800 Ft/ha a kárenyhítési hozzájárulás mértéke.
A szükséges határidők
- Kárbejelentést 15 napon belül kell megtenni, a kárbejelentő lapok pedig a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kerülnek.
- A kárenyhítési hozzájárulást szeptember 30-áig kell megfizetni.
- A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet november 30-ig lehet benyújtani. Ugyanakkor az utolsó benyújtott kérelem lesz az, amelyet a MÁK és agrárkár-megállapító szerv figyelembe vesz.
A rendszer nyújtotta öngondoskodás és kockázatkezelés kapcsolata
A kárenyhítés alapja a Kárenyhítési Alap, amely forrásait a termelők hozzájárulásai, a nemzeti költségvetés és az uniós (KAP Stratégiai Terv) forrásai biztosítják. 2024-től a rendszer részévé vált a magyar Stratégiai Terv része, ezzel a közösségi és állami támogatás összekapcsolódik a tagok befizetéseivel. A hozzájárulás mértéke és a lehívható uniós forrás aránya a befizetett hozzájárulás és a költségvetési támogatás arányaitól függ, azonban a közpénzek aránya maximum 70%-ig terjed.
Hány gazda élt a lehetőséggel és mik voltak az okok az elutasításokra?
- A kockázatközösségben részt vevők száma az intézkedés óta 72-75 ezer fő között alakult, lefedettség pedig mintegy 3,7 millió hektár, ami körülbelül 86%-át teszi ki a teljes szántó-, szőlő- és ültetvényterületnek.
- A kárenyhítő juttatásban részesülő termelők száma évről évre változik, a bekövetkezett időjárási eseményektől függően.
- Elutasításokra akkor kerül sor, ha nem felel meg valamilyen jogosultsági feltételnek. Fontos a határidők pontos betartása és a más kockázatkezelési eszközök igénybevétele is a lehetőségek bővítéséhez (biztosítás, krízisbiztosítás).
Változások és várható fejlemények
A rendszer kiszámíthatósága kiemelkedően fontos, mert csak így biztosítható a hatékony segítség az időjárási események okozta bevételkiesés pótlásában. A legfontosabb 2024-2025 közötti fejlesztések közé tartozik a határidők hosszabbítása (kedvezőbb befizetési határidő: szeptember 30.), az öngondoskodás erősítése, továbbá az első káresemény előtti biztosításkötés előírása a hozzájárulás és a juttatás összefüggésében. A biztosítási díjtámogatás II. pillére továbbra is támogatást nyújt a tagokon keresztül.
Gyakran előforduló kérdések és gyakorlati tanácsok
- Ha saját hozamadata nincs a referencia-időszak alapján, akkor a 2020-2025. évi átlaghozam-adatokat lehet használni.
- A kárenyhítő juttatás alapja a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték közötti különbség, majd ebből vonják le a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítást és a biztosító által megállapított kártérítést.
- A kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek benyújthatók elektronikus úton, és akár többször is be lehet nyújtani, de a végső döntést 2026-ig hozzák meg.
Az ellentételezési rendszer részletes szabályait a 21/2012. (III. 9.) VM rendelet és a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet tartalmazza, amelyek pontosítják a mellékletek kitöltését, a hozamérték-csökkenés kiszámítását, valamint a támogatások és hozzájárulások összefüggéseit. A kérelem benyújtásához szükséges 2020-2025. kárenyhítési évekre vonatkozó referenciaárak és átlaghozam-adatok folyamatosan frissülnek, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságára Beérkező kérelem alapján végleges a megállapítás.
tags: #karenyhitesi #alapot #hany #hektar #utan #kell