Karmelita kolostor és új irodaház: a történeti épületegyüttes megújulása a Budai Várban

A budavári karmelita kolostor 300 éves épületegyüttese a vár és a polgárváros között elterülő Palotanegyed meghatározó épülete. A meglévő épület a kolostorok klasszikus elrendezését követi, belső udvart keretező szárnyakkal és kerengő folyosókkal. Az épület kötött alaprajzi kialakítása és az eredeti kolostor funkciójából adódó adottságok komoly feladat elé állították a tervezőket.

Tervezési kihívások: műemlékvédelem, protokoll és modern működés

Egyszerre kellett megfelelni a műemléki elvárásoknak, a hivatal funkcionális igényeinek és ki kellett alakítani az állami protokoll megfelelő környezetét is. A feladatot 2014-ben nemzetbiztonsági szempontból minősített, meghívásos közbeszerzési eljáráson elnyerő Zoboki, Demeter és Társainak (ma ZDA-Zoboki Építésziroda) csapata kapta meg. A munka a konkrét tervezési program kialakításával, azaz az igények és lehetőségek felmérésével indult.

A meglévő műemlék épület melletti üres telekrészen egy új, a hivatali funkciót kiegészítő irodaépület került elhelyezésre a korábban itt álló, a II. világháború után elbontott épület helyén. Az új épület a háború előtt a Püspökkert helyén állt klaszszicista ház léptékét és beépítési karakterét veszi át. A modern belső kialakítású épület a mindennapi hivatali életnek nyújt praktikus keretet.

A templomterek visszaállítása és a belmagasság helyreállítása

A templomszárnyat már a XVIII. század végén faszerkezetű színházzá alakították, majd az 1970-es évekbeli átépítés során a templomteret vasbeton födémekkel osztották fel. A felújítás során kibontottuk ezeket a födémszerkezeteket, a befalazott templom ablakokat és visszaállítottuk a nagy belmagasságú eredeti teret. A hajóban feszített arányú, nehezen belakható tér alakul ki a falsíkkal leválasztott szentély és a protestáns templombelsőket idéző új oldalkarzatok következményeként.

A templomteret 500 fő befogadására képes rendezvényteremmé alakítják, így amellett, hogy a turisták szabadon beléphetnek ide, koncertteremként is funkcionál majd. A hosszúkás szentély Duna felőli részén eredetileg egy kis kápolna készült a szerzetesek számára, ide két szint belmagasságú, faburkolatos könyvtárat terveztek, a Duna felőli falon újraépített barokk ablakkal.

Funkciók átalakulása: cellákból reprezentatív terek

Az egykori kolostori térszerkezet részben megszűnt: cellák nyíltak egybe, új reprezentációs útvonalak jöttek létre, a belső terek a kortárs államhatalom működéséhez igazodtak. Az erkély mögött a műemlék épületen belül a korábbi szerzetesi szobák egybenyitásával reprezentatív fogadóterek, tárgyalók, miniszterelnökségi várótermek sorakoznak, a végén pedig a miniszterelnöki munkahely található, amelyet két cellából nyitottak egybe, a teret középen egy oszlop választja ketté.

Új tömeg és homlokzati beavatkozások

Az átépítés nem korlátozódott a történeti épület adaptálására: északon egy jelentős új, zárt épülettömb kapcsolódik hozzá, miközben a Duna felőli homlokzaton új erkély jelent meg. A Duna felőli erkély vagy terasz homlokzati arányaiban fegyelmezetten illeszkedik az épülethez, mégis új elem: a mai használat építészeti lenyomata, éppúgy, mint a hozzákapcsolt új épülettömeg.

A külső megjelenés az eredeti historizáló palota arányait, homlokzati rendjét, tömegét idézi, miközben mögötte korszerű szerkezetű, új irodaház áll. Ez nem restaurálás, hanem a történeti kép újraalkotása. A rekonstruált bejárati címer, a kisebb vitrinek, a kiállított tárgyak, a múlt epizódjait bemutató részletek azt üzenik, hogy ez a hely történeti folytonossággal rendelkezik.

Belsőépítészet, műtárgyak és reprezentáció

A belsőépítészeti koncepciót a kolostori terek helyreállításának szándéka vezette: fehér falak és mennyezetek, csiszolt matt süttői mészkőburkolat a közlekedőkön, tölgyfapadló a szobákban. A folytonosság illúziójának megteremtése köszön vissza a bútorokban, amelyek jellemzően magyar alapanyagokból és gyártóktól való nemes másolatai boldogabb korok valódijainak. A bútorok részben restauráltak, részben hiteles másolatok.

Az épületben található festmények a Magyar Nemzeti Galéria - ki nem állított - képei, a szőnyegek az Iparművészeti Múzeum törökszőnyeg-gyűjteményének raktári darabjai. A belső enteriőrökben a műtárgyak, bútorok, szőnyegek, festmények nem egyszerű berendezési tárgyak, hanem a gondosan szerkesztett reprezentációs környezet részei. A válogatás döntően a történeti Magyarország klasszikus, 19-20. század eleji kulturális világát idézi, és nem múzeumi teljességre törekszik, ehelyett a kiválasztott történeti önképet közvetíti.

Szerkezet, gépészet és akadálymentesség

A helyszínből adódóan a komolyabb építészeti kihívások közé tartozott a gépészet kezelése. Az új épület esetében a felépítményeket a tető tömegében rejtették el, felülről és belülről is láthatatlan módon. A műemléki klastromba vakolatba épített, intelligens felületi hűtő-fűtőrendszer került, a szekkódíszes refektóriumba pedig padlófűtés, a belépők számára teljesen láthatatlanul. Magyarországon példa nélküliek a lépcsőkbe süllyesztett emelőliftek, amelyek szintén feltűnés nélkül biztosítják az akadálymentességet.

Az együttes gépészete és biztonsági berendezései főleg az új épületben kapnak helyet, ezen felül csak pár iroda kerül majd ide. A felépítményeket a tető tömegében rejtették el, így a modern technika a történeti képnek nem árt, hanem láthatatlan háttérként szolgál.

Régészeti feltárások és a hely rétegei

A régészeti feltárások során kiderült, hogy valaha ez hadászati terület volt. A helyszín többrétegű: a kolostor helyén egykor egy palota állt, amely Werbőczy, majd Szapolyai birtokában volt, később a budai pasa palotája. Feltártak középkori pincéket, egy 13.-16. századi, mintegy 500 sírból álló temetőt, valamint Árpád-kori házakat és fémműves műhelynyomokat. A régészeti maradványok megőrzése jelentős kihívás volt az alapozás és a tervezés során.

A rengeteg régészeti emlék miatt nehéz az alapozása, ezért esett a választás a mikrocölöpökre helyezett vasbeton lemez födémre, ennek a fele gyakorlatilag lebeg a középkori romok fölött. Az Ellyps sétány alatt statikai problémák miatt többszáz tonnányi földet kellett eltávolítani az újkori bástyafal és a most fellelt középkori erődfal között: itt időszakosan használható földalatti rendezvénytér jött létre, amely egy kiásott korabeli sikátoron keresztül közvetlenül is elérhető.

Karmelita, Vöröskereszt-palota és a városi nézőpont

Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. A két épület építészeti koncepciója eltérő: az egyik adaptált műemlék, a másik rekonstrukció. Mindkettő a Budai Vár magaslati helyzetéből működik. Nemcsak panorámát kínálnak, hanem nézőpontot is. A kilátóteraszok, fogadóterek, panorámás helyiségek olyan nézőpontot teremtenek, ahonnan Budapest „alattunk” jelenik meg.

Ebben az értelemben a Karmelita és a Vöröskereszt-székház nemcsak építészeti történetek, hanem térbe írt politikai reprezentációk. A visszaépített külső architektúra és néhány belső tér a Vöröskereszt-palota esetében az eredeti terveknek megfelelően készült el, miközben a belső világ a korszerű irodaház megszokott rendjét követi: racionális munkaterek, standard irodaépítészeti megoldások, amelyek élesen elválnak a történeti díszletezéstől.

Műtárgyak, gyűjtemény és reprezentációs készlet

A Várkapitányságtól származó közérdekű adatigénylés szerint a Karmelita kolostorban 139 állami tulajdonú műtárgy található, melyek: festmények, szobrok, textilek/szőnyegek, bútorjellegű reprezentációs darabok. A műtárgyak nem feltétlen „múzeumból odavitt” tárgyak, hanem az állami műtárgyállomány részei. A kormány 2016 évben 1 milliárd forintos keretet különített el az ide kerülő műtárgyakra.

A Szépművészeti Múzeumból, a Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött műtárgyak erősítik az enteriőrök muzeális ízét. A kiállítási elemek nem általános nemzeti reprezentációt szolgálnak, hanem a hely emlékezetét próbálják megerősíteni, hitelesítő keretet adnak a rekonstrukciónak.

Az új irodaház belső szerkesztése és működése

A hivatali épület - több mint 100 mérnök dolgozott a terveken - a kolostor és a Vízi kapu között zárja majd a térfalat. A hét szint megvalósításával: a föld alatt kettőn garázs és raktárak, a földszinten kiszolgáló területek és menza, az elsőn és a másodikon jellemzően 2-4 fős irodák, a tetőtér két emeletén pedig kiszolgáló helyiségek, öltözők és gépészet jött létre. A belső tereket az átgondolt, intelligens világítással ellátott átrium szervezi, amelynek puha formáit a húzott karú csigalépcső uralja.

A reprezentatív zónák mögött azonban a belső világ már egy korszerű irodaház megszokott rendjét követi: racionális munkaterek, standard irodaépítészeti megoldások. Az épületegyüttes befogadóképessége nem teszi lehetővé a Miniszterelnökség teljes személyi állományának elhelyezését, ezért itt csak a szorosabb stáb (100-120 fő) kapott helyet.

Elismertség és díjak

Építőipari Nívódíjat kapott a ZDA - Zoboki Építésziroda által tervezett Karmelita kolostor. A Miniszterelnökségnek otthont adó épületegyüttes lett az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma által hirdetett Középület kategória abszolút győztese. A bírálat fő szempontjai többek között az építészeti-műszaki értékelés, a kivitelezés műszaki-technikai színvonala, a beruházás gazdaságossága és az együttműködés voltak.

Közvárosi és kulturális kontextus

A budavári helyszín gazdag építés- és kultúrtörténete; a most megújult épületegyüttes története egyben a budai Vár nyolcszáz éves históriája. A Vár revitalizációjától a Hauszmann-tervig, a Szent György tér rekonstrukciójától a térfal helyreállításáig számos városi és szakmai vita zajlott. A Vár nem csupán építészeti kérdés, hanem a nemzeti reprezentáció tere is.

MEMANEN KANGKUNG SATU BEDENG

Rövid összehasonlító táblázat: történeti épület vs. új irodaház

Jellemző	Történeti műemlék (karmelita kolostor)	Új irodaház
Funkció	reprezentatív terek, protokoll, rendezvényterem	racionális irodai munkaterek, gépészet, raktár
Szerkezet	megőrzött eredeti falak, visszaállított hajó és belső terek	korszerű vasbeton, mikrocölöpes alapozás, lebegő lemez
Műemlékvédelem	rekonstrukció, helyreállítás, műtárgyak	illeszkedő homlokzat, modern belső
Régészet	mély régészeti rétegek, pince, középkori falak	alapozás a régészeti maradványok felett

Látogathatóság, protokoll és jövőbeli használat

Az új Karmelita-termeket időnként a széles nyilvánosság számára is megnyitják majd - az alaprajzi elrendezés legalábbis lehetővé teszi a szeparációt a védett funkcióktól. A főbejárat az oszlopos klasszicista portikonon át vezet az udvarra, ahonnan az erkély és a miniszterelnöki reprezentációs útvonal érhető el. Az átépítés eredményeként a vendégek a kolostor klaszszicista, oszlopos főbejáratán jutnak be az udvarra, ahonnan balra fordulva egy új erkéllyel hangsúlyozott kapun léphetnek be.

Az épületegyüttes nyitása és a kolostort övező kordon lebontása ünnepélyes esemény volt; a látogatók számára újabb perspektívát kínál a Vár és a város megismeréséhez. A tervezők és a beruházók ígérete szerint a nyitott reprezentatív terek és a panorámás helyiségek olyan nézőpontot teremtenek, ahonnan Budapest vizuális és szimbolikus olvasata egyaránt érzékelhető.

Fontos tudnivalók a projektről

A beruházás tervezője: ZDA-Zoboki Építésziroda.
Építtető: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Generálkivitelező és együttműködők: több hazai cég, a kivitelezés során magyar alapanyagokat és gyártókat részesítettek előnyben.
Díjak: Építőipari Nívódíj és a Középület kategória abszolút győzelme.
Műtárgykeret: 2016-ban 1 milliárd forint lett elkülönítve az ide kerülő műtárgyakra.

tags: #karmelita #kolostor #uj #irodaepulet