Kárpáti Gábor és a baranyai régészet – életút, munkásság és örökség

KÁRPÁTI GÁBOR Komlón nőtt fel és ott is érettségizett 1962-ben. A prágai Károly Egyetemen szerzett régész-politológus diploma, és ragyogó nyelvtehetsége segítségével ekkor tanult meg a csehen kívül olaszul, angolul, németül, lengyelül, és spanyolul. Polihisztor műveltségére jellemző, hogy két egyetem (PTE, MOME) több karán is oktatott régészetet, művészettörténetet, valamint építészettörténetet.

Az '50-es években már gyermekként részt vett Dombay János ásatásain (Zengővárkony, Komló-Temetőkápolna, Mecsekjánosi-Római villa). Első régész munkahelye a párgai Nemzeti Múzeum volt (1968-70). Ezután szegődött az akkor legnagyobb vidéki múzeumnak számító, és éppen fénykorát élő pécsi múzeumhoz. Együtt csinált magas kultúrát Andrásfalvy Bertalannal, Kerényi Gáborral, Kiss Attilával, Mándoki Lászlóval, Ujvári Jenővel vagy éppen Romváry Ferenccel. Nyugdíjazásáig itt is dolgozott, kisebb pécsváradi népművelői kitérőtől eltekintve (1973-75).

Hódoló megemlékezés képe az altemplomról és a pécsi székesegyházi régészeti feltárásokról

Fő szakterületek és hozzájárulások

Nevét szinte minden jelentős baranyai régészeti területen, vagy műemlék helyreállításánál feltűnik. Szakterülete a középkor volt, emellett sok római kori és újkori lelőhelyet is feltárt. Kárpáti Gábor találta meg Janus Pannonius feltételezett sírját 1991-ben, a pécsi székesegyház altemplomában, továbbá ő lelte meg a pécsi World Heritage helyszín szimbólumává váló bronz krisztogramot 2001-ben.

Fontosabb kiállításai: „Pincefeltárás és régészet” (1981), „Pécs a középkorban” (1985), „A pécsváradi kolostormúzeum” - állandó kiállítás (1988), „Az üveg (Baranyai és pécsi üvegtörténet)” (1991), „A kereszténység 2000 éve Baranyában” - Pécsváradi vár (2000).

KÁRPÁTI GÁBOR fontosabb kiállításai és publikációi részleteiben is mutatják széles körű kutatási tevékenységét: római kori infrastrukturális elemek feltárásai Pécsen, a Jakabhegyi pálos kolostor kutatásai, illetve a pécsi kolostorok és templomok építéstörténetének feltárása. Emellett számos középkori kutatási munka, például a középkori kutak Pécsett vagy a bencés kolostor alapítóleveléhez fűződő kommentárok tartoznak a munkásságához.

Az 1990-es és 2000-es években aktív közreműködője volt világörökségi helyszínek megőrzésének és bemutatásának. 1991-ben feltárta Janus Pannonius sírját a Pécsi Székesegyház altemplomában, 2001-ben pedig a bronz krisztogram megmentésével és bemutatásával kapcsolatos tevékenysége kapott külön figyelmet. A 1970-80-as években végzett ásatásai és feltárásai között szerepel a Pécsváradi erődített monostor, a Szent László Karmelita kolostor, a Ferences kolostor szentélyének feltárása, a Memi pasa fürdő feltárása, a Jakabhegyen található Pálos kolostor feltárása és a Szent Tamás dominikánus kolostor feltárása is.

Régészeti feltárások térképi ábrája Baranya megyéből

Aktív pályafutás és örökségvédelmi tevékenység

Az utolsó évtizedekben Kárpáti Gábor a pécsi régészeti örökség megőrzésének és bemutatásának elismert alakja volt. A római közfürdő feltárása és a római városrész bemutatása a burkolatban, a Rákóczi út Matáv épület környéke újjáépítési projektjei során végzett munkája, valamint a világörökségi területen végzett kutatásai mind-mind hozzájárultak Baranya kulturális-történeti arculatának megőrzéséhez. Az 1993-1998 közötti időszakban számos projektben vett részt, amelyek a pécsi történelmi örökség széles körű megismerését célozták.

A következő évtizedek technológiai versenye kiemelten a mély kutatásokat igényli. A Deep Tech fókusz viszont teljesen más terület: az energia-tárolás, új anyagok, űripar és más innovációk világa. Ez a párhuzam rámutat arra, hogy a múltra és a jelen tudományos-fejlődésére épülő megközelítések összekapcsolódnak a XXI. században. A régészet történetisége mellett a modern technológiai fejlődés is fontos témát adhat a jövő írásához.

Idővonal vagy infografika: a pécsi régészeti feltárások időrendi táblázata

Örökség és elismerések

Kárpáti Gábor díjait és kitüntetéseit is felsorolva mutatja be a szakmai közösség, hogy milyen mély nyomot hagyott a régészet és a műemlékvédelem területén. KÁRPÁTI GÁBOR díjai között szerepel a Magyar Állam Tanulmányi Ösztöndíja a cseh egyetemi tanulmányokra (1958-1968) és a Pécs Város Pro Urbe díja. Fontosabb kiállításai és publikációi is hozzájárultak a pécsi és Baranya régészeti örökségének közösségi megértéséhez és a fiatal kutatók felé történő átadásához.

Portré és díjátadó események archív fotója

Mindaz, amit elért, a térképekről, feliratokról és feltárások megőrzéséről szóló közös örökség részévé vált. Búcsúzunk GÁBORTÓL: Ami elmúlt vissza többé soha nem jő, szívünkben őrizzük emlékét.

In memoriam GABRIELIS KÁRPÁTI (Komló, 1943 12 19 - Sopianae, 2022 05 15). In hoc vero praeclaro Pragae arcem arcem “Hradzsin” vocatam tabernasque visitavimus, et qui nos de historia castrorum Rosenbergiorum Schwarzenbergiorumque Bohemicorum docuit; et qui demum in civitate Quinqueecclesesi, in monte Iacobi, in oppido Pécsvárad aut apud officinas vitriarias tam efficaciter nobis res praeteritas explanavit, ut quidem in illa prisca tempora quasi retrovehi nobis videremur.

Az új technológiák és a mély kutatások világában a Kárpáti-féle örökség inspirációt adhat a jövő tudományos és kulturális fejlesztéseihez: hogyan lehet a múltat élővé tenni modern módszerekkel, és hogyan lehet a régészeti ásatások eredményeit széles körben megérthetővé tenni a közönség számára.

tags: #karpati #gabor #epitkezes

Népszerű bejegyzések: