Kartács utca rendezési terv: részletes áttekintés a városrendezési dokumentumok alapján

A Kartács utca rendezési tervének tárgyalása a Budapesti IV. kerület, Újpest városrészében zajlik, és több, egymással összefüggő településrendezési dokumentumot érint. A helyi engedélyezési és övezeti határok meghatározása, a védett építmények jegyzéke, illetve az építési övezetek szabályozási határértékei mind kulcsfontosságú elemeket jelentenek a terület jövőbeli fejlesztése szempontjából. A terület érintett részei magukban foglalják az Étv. által meghatározott kereteket, továbbá a fővárosi és kerületi rendeletek összefüggő rendszerét is.

A rendezési terv jogi és szabályozási háttere

Az 1. sz. Budapest IV. kerület - Újpest területeire vonatkozó rendeletek alapján a fővárosi kerületi szabályozási kerettervek és mellékletek hangsúlyozzák az építési tilalmak és övezetek kijelölését. A mellékletek között szerepel a „fővárosi tervet érintő” jegyzék, amely az érintett építési tilalommal terhelt ingatlanokat tartalmazza. Emellett a Görgey Artúr út - Rózsa u. - Deák Ferenc u. irányban megjelölt területekre vonatkozó övezetek és határértékek is fontos szempontokat jelentenek a tervezésben.

A dokumentumok között található a 40/2012-es rendelet, amely a Budapest Főváros IV. kerülete Újpest kerület részére vonatkozó övezeti és beépítési előírásokat rögzíti a Váci út - Fóti út - Czuczor u. - Pintér J. u. összefüggő területeire vonatkozóan. Emellett a területet érintő védett és védelemre javasolt építmények jegyzéke is rendelkezésre áll, amely meghatározza, hogy mely épületeknek kell különös figyelmet szentelni a fejlesztés során.

A terület földhasználata és övezetei

Az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei részben a főváros különböző kerületeinek rendeleteiből származnak, és a budapesti városrendezési keretek között kerültek meghatározásra. A Kartács utca környéke több részből áll, melynek egyes szakaszai az Újpesti 3. számú városszerkezeti egységhez sorolódnak (Váci út - József Attila u. - Attila u. - Deák Ferenc u. -István út - Király u. Kassai u. - Munkásotthon u. - Berda József u. - Mártírok u.).

Az építési övezetekben elhelyezett épületek, építmények alapja vagy terepszint alatti részei a szomszédos közterület alá 0,5 méternél nagyobb mértékben csak bizonyos feltételek mellett nyúlhatnak be, és a közterületek határainak tartása fontos a városkép és a közlekedési infrastruktúra szempontjából. A szabályozási terv részletezi az egyes közterületek és magánterületek kapcsolatát, a beépítési vonalakat és a háromszintű növényállománnyal megvalósítandó zöldterületeket is.

Építési tilalmak és védett területek

Az 1.a melléklet a zöldfelületek és beépítési helyek védelmét is részletezi, ahol a zöldfelületeket kötelező legalább 70%-ban ki kell alakítani és háromszintű növényállománnyal kell telepíteni, figyelemmel a környezeti és esztétikai szempontokra. Emellett van rendelkezés az előkert nélküli utcaszakaszokról és az építési hely közúti űrszelvény-magasság felett történő beépítéséről is, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi a közterület fölötti beépítést.

A Duna folyam és a Városhatár által határolt területre vonatkozó mellékletek a védett és védelemre javasolt építmények jegyzékét tartalmazzák, melyek megóvása a városrendezési tervek egyik alappillére. Ezek a jegyzékek segítik az innovatív fejlesztések és a történeti épületek megtartását egyaránt.

Kommunális és közlekedési összeköttetések

A területek közlekedési kapcsolatai és a közterületek szabályozása szorosan összhangban van a fővárosi és kerületi rendeletekkel. A területet érintő ingatlanok és közterületek korszerűsítése érdekében megfogalmazott előírások között szerepelhet a kerékpáros és gyalogos kapcsolatok javítása, a parkolási lehetőségek optimalizálása, valamint a közterületi zöldfelületek növelése a városi minőség javítása érdekében.

Kapcsolódó jogszabályok és előírások

Az 11/2017. kerületi építési szabályzat és a kapcsolódó rendeletek meghatározzák a kerület településtervezési sajátos jogintézményeit, amelyekre a Kartács utca rendezési terve építési és zöldfelület-elhelyezési stratégiái vonatkoznak. Emellett a kormányzati és önkormányzati felhatalmazások alapján a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről szóló jogszabályok is hatással vannak a terv végleges tartalmára.

Gyakorlati hatások a városrészekre

A rendezési terv célja többek között a belvárosi és városközponti szerkezetek erősítése, a lakóterületek és szolgáltatások közelségének javítása, a zöldfelületek megőrzése és bővítése, valamint a közlekedési infrastruktúra hatékonyságának növelése. A Bercsényi u. közterületi szabályozása például olyan figyelmeztető és korlátozó elemeket tartalmazhat, amelyek a beépítések és közterületek harmonikus kapcsolatát szolgálják.

Kartács utca rendezési terv vizuális ábrája: övezetbeosztás és beépítési helyek
Övezet Beépítési hely Zöldfelület kötelezettség Védett építmények
Városi központ közel Külön meghatározott közterületek Minimum 70% Jegyzékben feltüntetett
Újpest Duna folyam környéke Védett területek közelében Előírás szerint Jegyzékben feltüntetett

Összefoglalóan a Kartács utca rendezési terve a beépítések és a közterületi elemek közötti szoros együttműködést, a zöldfelületi és védett építészeti elemek védelmét, valamint a közlekedés és a városi minőség összhangját célozza meg. A jogi hátteret adó rendeletek és mellékletek részletesen meghatározzák, hogy mely területek felelnek meg az építési tilalmaknak, mely beépítési módok megengedettek, és mely építmények tartoznak védettség alá.

tags: #kartacs #utca #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések: