A kassai jezsuita templom alaprajza és története
A templom Kassa (Košice) legértékesebb barokk építménye, a legszebb korabeli enteriőrrel. A rekatolizáció kezdetén, a 16. és a 17. század fordulóján itt volt a jezsuita "misszionáriusok" lakóhelye és kápolnája a protestáns városban. I. Rákóczi György hajdúi 1619-ben hármat közülük halálra kínoztak. Ők a híres kassai szent vértanúk: Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István.
A gyilkosság megrendítette az egész várost, és később II. Rákóczi György felesége megvette az ingatlant, és a régi Király-ház romjain templomot építtetett a jezsuitáknak a híres római „II Gesu“ mintájára. A templom építése 1681-ben fejeződött be. Mellette a jezsuiták iskolákat építettek, és itt jött létre az első kassai egyetem, amely abban az időben az ország második egyeteme. Ezért a templomot gimnáziumi templomként vagy egyetemi templomként is emlegetik. 1811-ben a premontreiek kapták meg.
A díszítés és a berendezés nagy része a jezsuita időkből származik. Az enteriőr finom egyszerűségével hat ránk. Tökéletes pl. az 1786-ból származó illuzórikus festmény, amely Erazmus Schrött alkotása. A kriptában, amely a Rákóczi család temetkezőhelye volt, ott fekszik a templom donátora, alapítója, Báthory Zsófia hercegnő és fia, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem.
A templom építészeti előzményei és stílusa
A jezsuiták Pálffy Tamás egri püspök támogatásával települtek le Kassán 1665-ben. A Szentháromság tiszteletére épült templomuk 1671-1684 között készült el a protestáns II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, a hagyományosan katolikus fejedelmi családból származó Báthori Zsófia pénzügyi támogatásával. A templomot a római Il Jesu templom mintájára építtette I. Lipót császár, Báthory Zsófia adományából. Később e kassai épület is több felvidéki templom mintájául szolgált.
A közép-európai jezsuita templomok a római Il Gesùhoz képest redukcióval épültek meg, ugyanakkor erősen támaszkodtak a helyi építési hagyományokra is. A magyar templomok közvetlen mintáját a bécsi jezsuita templom, az Universitätskirche (1627-1631) adja. A bécsi templom kéttornyos, magasba törő, dinamikus főhomlokzatával a hasonló közép-európai gótikus templomhomlokzatok hagyományát viszi tovább, eltérően Itáliától, ahol a főhomlokzatok torony nélküliek (lásd Il Gesù).
Az építkezés helyszínén szenvedett vértanú halált korábban, 1619-ben, a Bethlen Gábor-féle felkelés idején két jezsuita atya. A jellegzetes homlokzatú, két tornyú, késői reneszánsz-korabarokk stílusban épült templom vakolatlan épülete kváderkövekből épült. Nyugatról nyíló főbejárata fölött a Rákóczi-Báthory egyesített címer látható, kőből kifaragva.
A templom falfestményei illúziókeltően egy nagyobb tér érzetét keltik. A pompásan kialakított templom első legértékesebb díszei közé tartozik az itt nyugvó I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem fából faragott halotti epitáfiuma. A templom kriptájában nyugszik még a fejedelem édesanyja, Báthory Zsófia is.
A templom belső elrendezése és díszítése
Az enteriőr finom egyszerűségével hat ránk. Tökéletes pl. az 1786-ból származó illuzórikus festmény, amely Erazmus Schrött alkotása. A templomhoz É-ról kapcsolódik az egykori premontrei rendház és iskola két emeletes, barokk épülete. Ez egykor királyi ház volt, majd egy ideig a kassai főkapitányok székhelye. Több fejedelem is megszállt falai között: itt székelt Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi György. Később -jezsuita vezetésű- egyetem és nyomda működött itt, egészen a trianoni békéig, 1921-es bezárásáig.
A templom főhajója 20 méter magas, hálóboltozattal fedett. A főhajóból lelógó csillár, amelyet a dohánygyári munkásnők ajándékoztak 1901-ben, a templom egyik legimpozánsabb dísze. Az orgonakóruson magyar királyok szobrai láthatók (Szt. István, László, Imre, Róbert Károly, Mátyás, Zsigmond és Nagy Lajos). A déli kapu melletti Mettercia-kápolnánál Mátyás király örökmécsese áll.
Az egyik nevezetes mellékoltár a szentségház, amely 16 méter magas és abaújvári riolit-tufából faragta a mester. A filigrán gótika e remekművének fő alkotórésze az ércajtócskákkal elzárt szentségház. A három lépcsőfokú talapzaton egy központi és hat külső pillér tartja a négy ajtócskával elzárt tabernákulumot, melyben azelőtt az Oltáriszentséget őrizték. A szentély felé néző, nyitható ajtócskákhoz 1860-ig lépcsőfokok vezettek fel. A mesteri kivitelű, változatosan mintázott 110 x 40 cm-es vaspántos ajtócskák páratlanul ízléses veretükkel maguk is a XV. századi ötvösművészet remekei.
A szentély 11 méter magas, 8 méter széles főoltára Európa egyik legnagyobb szárnyas oltára. Készült 1474-1477 között a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Teljesen kinyitva magyarországi Szent Erzsébet életének 12 jelenetét mutatja az oltár, 24 jelenete válik láthatóvá. A dóm falain néhány 15. századi freskó is látható.
A déli kapu melletti, 1447-ben épült Mettercia-kápolna alatt van a kassai püspökök sírboltja. A kassai püspökség volt a legfiatalabb, 1804-ben alapították, 1995-ben érseki rangra emelték. E kápolna előtt, a királylépcső nyugati szomszédságában található a világ legrégebbi öntöttvas oltára.
A déli kapu melletti káptalani sekrestye 1460-ban épült, oltára 19. századi, két 1550-ből származó képpel. Az orgonát a pécsi Angster-cég készítette, az orgonaszekrény csúcsíves szobrászati alkotásait a bártfai Hölzl Mór alkotta. Az orgonakarzat alatti oszlopokon a magyar királyok (Szt. István, László, Imre, Róbert Károly, Mátyás, Zsigmond és Nagy Lajos) és szentek - Márton, és Alamizsnás Szt. Erzsébet - szobrai állnak.
Az északi kapu felett, a kereszthajó homlokzatát II. Rákóczi Ferenc életét ábrázoló falfestmény, az ún. Rákóczi freskó díszíti, mely Dudits Andor 1914 - 1916 közötti alkotása. A freskó II. Rákóczi Ferencet nevelője, Kollonich érsek oldalán áll. Ezt követi Rákóczi sárosi elfogása, majd a kép tetején a lóháton ülő szabadsághőst ábrázolja a festő. A hanyatlás korszakát követően a száműzött Rákóczit XIV. Ahmed török szultán fogadja. A triptichon feletti részben Rákóczi hamvainak hazaszállítását és a kassai temetést örökítette meg a festő.
tags: #kassa #jezsuita #templom #alaprajz