Kastély alaprajz Hauszmann Lajos tervei alapján: a budai Vár és vele összefonódó kastélyok története

Hauszmann Alajos a dualista Monarchia reprezentatív középületeinek kiemelkedő tervezője, számos budapesti magánház és villa megalkotója. Életművének csúcsa a Budavári Királyi Palota tervezése és kivitelezésének irányítása volt, ahol Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesét hozta létre. Tervezői tevékenysége mellett több mint négy évtizeden át tanított a Műegyetemen, így gyakorolva jelentős hatást a hazai építészek elkövetkező nemzedékeire. A Meszleny-szócsalád Velencén épített kastélyát átépítette eklektikus, neobarokk stílusban.

Életút és építészeti irányvonal

1847. június 9-én született Budán, Bajor eredetű családból származott. Festészetet tanult, majd kőművesnek állt Budán; 1863-ban a Magyar Tudományos Társaság székháza építésénél kőműves legénnyé avatta a céh. 1864-től a budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait, majd 1868-ban a berlini Bauakademie építészi karára távozott. 1870-ben önálló egyetemi tanár lett a Magyar Királyi József Műegyetemen, és hosszú évtizedeken át tanított, miközben jelentős tervezőirodát vezetett. 1891-1897 között az Igazságügyi Palota felépítését irányította, s a Budavári Vár megújításában Ybl Miklós halála után átvette a vezető szerepet.

Stílusában kezdetben a reneszánsz ihletésű historizmus dominált, amelyet később a kő-architektúra és az újbarokk irányok felé fordult. A korszakban a technológiai újítások, például a vasbeton és a vaslemezek alkalmazása lehetővé tette a vastag főfalak csökkentését, ami egységesebb, könnyedebb szerkezeteket eredményezett. Hauszmann műhelyében született meg a New York-palota, a Királyi Kúria (volt Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri palotája), és a Műegyetem főépülete, valamint a Budavári Palota erődítmény-rendszerének átalakítása.

Kastélyépítészet a Duna-parton és Velencén

Meseszövő története a velencei kastély kapcsán: a Meszleny család 18. századi kúriája Hauszmann Alajos által eklektikussá, neobarokk elemekkel gazdagított kastélymá alakult át. A kastélyt 1923-ban készült el, és később a család örökösei a budafoki gyáriparos Gschwind családnak adták el. A terület végül államosították, majd az ÉDOSZ üdülőhelye lett a 1960-as évektől. A budai oldalakhoz kapcsolódó kastélyok közül a Nádasdladányi Nádasdy-kastély 1873-1876 között épült, Hauszmann tervei alapján átépített neoreneszánsz stílusban. A kastélyban a korszak technikai vívmányai (légfűtés, zavartalan középrészeket összekötő sínrendszer) is megjelennek, és az emeleti közös hálószoba, az ősök csarnoka és a könyvtár kiemelt tereinek bemutatása hangsúlyos.

A budai Várnegyed ikonikus elemeit érintő munkái során Hauszmann megtervezte a Dunai oldal és a városkép egységét, amely a későbbiekben a városképi identitás elengedhetetlen részévé vált. A Királyi Palota építésekor a déli összekötő szárnyak és a Szent István-terem berendezéseit is részletesen rögzítették benne. A Hauszmann-album 1911-ben került kiadásra, háromnyelvű formában, mely a Királyi Palota 1905-ig tartó építéstörténetét összefoglalja és részletes alaprajzokat, terem-leírásokat, valamint a belső berendezések ismertetését adja meg. A kötet a világháború pusztítása után pótolhatatlan forrás mind a mai napig.

Ősi alapelvek és kísérletek az alaprajzokon

Hauszmann alaprajzokra és tervekhez igazított megközelítése a reneszánsz és barokk elemekkel, illetve a neobarokk részletekkel találkozik. A korszak első időszakában nyerstégla homlokzatokat alkalmazott, amelyeket a későbbi, nagyobb formátumú építészetben az új anyagokkal ötvözött. Az Igazságügyi Palota és a budapesti New York-palota is mutatja ezt az átmenetet: az átmeneti időszakban a régi típusú épületek formáit követteék, míg később a főpályákon már kifejezetten a kő-architektúrára és az új technológiákra épített.

A Budavári Palota tervezése kapcsán a nyugati és dunai homlokzatok finom összhangját, a külső és belső terek arányait törekedett kiegyensúlyozni: a portikust, a nyitott díszlépcsőt és az álkupolát is megtervezte, a kor szokása szerint a díszítés gazdag volt, miközben az épületek funkcionális igényeit is szem előtt tartotta.

Kastélyoktatás és kulturális örökség

Hauszmann több mint négy évtizeden át tanított a Műegyetemen, diákjaival szoros, szinte baráti viszonyt ápolt. Művészeti és mérnöki szervezeteken keresztül a magyar építészet pedagógiáját is gazdagította, s közreműködésével számos középület, magánház és villa jött létre. Az 1900-as évek elején a Ferenc József-rend nagykeresztje mellett több kitüntetést kapott, és 1918-ban nemesi címet is kapott IV. Károlytól. Életútja során a budai Vár kiemelkedően fontos részévé vált, amely azóta is a magyar nemzeti identitás szimbóluma.

A Velencében található kastély esete a későbbi tulajdonosváltásokkal és az államosítással együtt mutatja, hogyan formálódott a hazai örökség sorsa a 20. század folyamán. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Budavári Palotanegyed újjászületése zajlik, amely a korábbi kastély- és palotakomplexumok korszerűsítését és újranyitását célozza meg.

Részletek a Kastélyok alaprajzairól és belső kialakításukról

A velencei Gschwindt-Hauszmann-kastély mellett a Nádasdladányi Nádasdy-kastély és a Kégl György kastély is a Hauszmann-életmű részét képezi. A Kégl kastély 1876-1878 között épült neoreneszánsz stílusban; a földszinten előcsarnok, szalon, a “kisasszonyok” és a nevelőnő szobái találhatóak, az emeleten pedig a táncterem, biliárdterem és az uriszoba voltak elhelyezve. A kastély parkjában halastó és kápolna kapott helyet, a főhomlokzat előtt pedig márvány szökőkút állt. A Nádasdy-kastély terei közül kiemelkedik az urának és a feleségének közös hálószobája, az ősök csarnoka, a könyvtár, amelyet 25 000 kötetes bibliotéka töltött meg. A könyvtár polcrendszere és a kovácsoltvas mellvédek itt is díszítőelemek maradtak.

A budai paloták és kastélyok mély sora, a Királyi Palota, a New York-palota és az Igazságügyi Palota mind a Hauszmann által megvalósított alapelvek lenyomataiként ismertek. A főépület civil és közművelődési funkciók együtteseként szolgálta a kor társadalmát és az uralkodói reprezentáció igényeit. A korszak technikai újításai megjelennek az átmeneti formákban is, amik később a Műegyetem főépületének tervezésekor teljesen kiépültek.

New York-palota - a Nagykörút egyik kivételes példánya, a földszinti kávéház és a társasági élet központja.
Királyi Kúria - korabeli palota, melyet a berlini Reichstag-látványhoz hasonló portikus és dongaboltozatos csarnok jellemez.
Műegyetem főépülete - az új technológia alkalmazásának mesterműve, a vasbeton és vastartó konstrukciók korszakalkotó hasznosítása.
Igazságügyi Palota - hatalmas portikus bár a középső részt dongaboltozatos csarnok tölti ki.

A kastélyparkok védett faival és a kedvező városi látkép megőrzésével Hauszmann elsődleges célja a városi beavatkozások harmonizálása volt. Emellett számos vidéki kastély felújításában is közreműködött, és a Nemzeti Hauszmann Program részeként a Budavári Palotanegyed újjáéledése megkezdődött, amely a történeti örökség és a modern funkciók ötvözését célozza.