KATA adózás bérleti díj elszámolása
Cikkünkben áttekintjük az ingatlan-bérbeadás adózásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A leírtak általános tájékoztató jellegűek, nem minősülnek adótanácsadásnak. Mindkét módszer esetén a megállapított jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni. Az SZJA kulcsa jelenleg 15%. A 10%-os költséghányad alkalmazásának lényege, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Például ha az éves bérleti díjbevétel 3.000.000 Ft, akkor a 10%-os költséghányad 300.000 Ft. A módszer előnye az egyszerűség: nem kell minden költséget külön számlával igazolni, és a számítás gyorsan elvégezhető. Fontos azonban, hogy a 10%-os költséghányad választásakor az értékcsökkenési leírást és az egyéb igazolt költségeket sem lehet külön érvényesíteni. Az ingatlan-bérbeadásnál gyakori kérdés, hogy a bérlőtől átvett rezsi vagy közüzemi díj bevételnek számít-e. Vannak azonban fontos kivételek. Ha a bérleti szerződésben egyetlen fix összeg szerepel, amely tartalmazza a bérleti díjat és a rezsit is, akkor ez általában bevételként kezelendő. Tegyük fel, hogy a bérleti díj havi 250.000 Ft, vagyis éves szinten 3.000.000 Ft. Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó nyilvántartja a bevételeket és az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban felmerült, igazolható költségeket. Nem elegendő azonban csak mechanikusan a 10%-os határt nézni. Tegyük fel, hogy a bérleti díj havi 250.000 Ft, vagyis éves szinten 3.000.000 Ft. Ugyanez 10%-os költséghányaddal 405.000 Ft adót eredményezne. Tételes költségelszámolás esetén bizonyos feltételekkel értékcsökkenési leírás is elszámolható. Tegyük fel, hogy az ingatlan bekerülési értéke 10.000.000 Ft, és téglaépületként évi 2%-os értékcsökkenési kulcs alkalmazható. Tegyük fel, hogy az 50 m2-es lakásból csak egy 20 m2-es szobát adunk ki. Magánszemély ingatlan-bérbeadóként bizonyos esetekben adószám nélkül is végezhet bérbeadási tevékenységet. Ha a bérlő számlát kér, vagy a bérbeadó számlát kíván kiállítani, akkor adószámra van szükség. Akkor is célszerű írásos bizonylatot kiállítani vagy megőrizni, ha számla nem készül. A bevételekről és a költségekről érdemes külön nyilvántartást vezetni, például táblázatban. A korábbi években az ingatlan-bérbeadásnál felmerülhetett EHO-fizetési kötelezettség, de ez a szabály már nem aktuális. A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban mindig az aktuális szabályokat kell ellenőrizni, mert egyes jövedelemtípusoknál eltérő szabályok érvényesülhetnek. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része, ezért az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. A korábbi években használt 18SZJA, 23SZJA vagy más évszámos nyomtatványok csak az adott adóévre vonatkoztak. A magánszemély bérbeadónak általában negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megállapítania és megfizetnie az adóelőleget. Az adóelőleg számításakor össze kell adni az adott negyedévben megszerzett bevételeket, majd a választott módszer szerint figyelembe kell venni a költségeket. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része. Tévedésre adhat okot, ha valaki egyéni vállalkozóként alanyi adómentes, és emellett magánszemélyként ingatlant is bérbe ad. Az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20 millió Ft. Nincs minden helyzetben optimális módszer. A döntés előtt érdemes mindkét módszerrel kiszámolni a várható éves adót. Fontos figyelmeztetés: A cikk általános tájékoztató jellegű. Az adózási szabályok változhatnak, és egyedi élethelyzettől függően eltérő következményekkel jár. Az ingatlan bérbeadás bevételeinek értelmezése, a jövedelem megállapítása és az adó megfizetése folyamatosan slágertéma. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16. Az Szja tv. 17. § (1) - (2) bekezdéseiben foglaltak alapján az önálló tevékenységből származó bevételt e törvény 2. és a 4. Az Szja tv. 17. § (3) bekezdése szerint bérbeadás esetén az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétellel szemben költségként számolható el az Szja tv. 11. A törvény a jövedelemszerzés időpontját a bevételszerzés időpontjaként értelmezi és tételesen meghatározza a különböző formában megszerzett bevételek (pl. A bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. Ebből következik az, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a konkrét fogyasztás bevétele és költsége két eltérő adóévben kerül elszámolásra a pénzforgalmi szemlélet miatt. (Decemberben diktálja a bérbeadó az óra állását, a bérlő pedig januárban fizet. A jogszabály ahhoz köti a kedvező szabály alkalmazását, hogy az igénybevétellel arányos-e az áthárított díj. Amennyiben pl. Nem alkalmazható a kedvező szabály akkor sem, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, de a bérbeadó átalánydíjat fizet a közműszolgáltatóknak. Azért nincs lehetőség a kedvező szabály alkalmazására, mert a bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a közműszolgáltatóval. A javítási, karbantartási munkákra, felújítási fordított összeg költségnek minősül. Az építményadó tulajdonhoz köthető vagyoni típusú közteher, amely akkor is fizetendő, ha a magánszemély nem adja bérbe az ingatlant. Tehát nem az önálló tevékenység végzéséhez kapcsolódó közteher, így költségként nem számolható el. Ha azonban igazolható, hogy az ingatlant terhelő építményadó kötelezettségét - vagy annak magasabb összegét - a magánszemély adott bevételszerző tevékenysége váltja ki - mert például az épületet bérbe adja -, akkor ebben az esetben nem kifogásolható az építményadó, vagy az adótöbblet költségként elszámolása. A bérbeadónál a bérlő által elvégzett felújítás költsége akkor lesz bevétel, ha a bérleti szerződés megszűnik, azzal, hogy ilyen esetben a felújítási költség összegéből a bérlet megszűnésének időpontja szerinti, a felújítási költség szokásos piaci értéke lesz a bérbeadó bevétele, amennyiben a bérleti szerződésben nem rendelkeznek az eredeti állapot helyreállításáról. A lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja. További feltétel, hogy a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben költséget nem számolhat el, és az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg [Szja törvény 17. A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával vagy számviteli bizonylattal - ha a bérbeadó nem kért adószámot - kell igazolni. - Amennyiben Bérlő magánszemély, a Bérbeadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig befizetni a megfelelő beszedési számlákra. - ÁFA-s számlát a Bérbeadó akkor jogosult adni, ha a tevékenységi köre a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása (pl. Ingatlan bérbeadás adózása kapcsán ugyancsak oda kell figyelniünk a részletekre, ha nem szeretnénk megütni a bokánkat. Nem mindegy ugyanis, hogy ki adja bérbe az ingatlant, mint ahogy az sem, hogy ki veszi bérbe. Fontos ezen kívül az is, hogy milyen adózási módot választ a bérbeadó: költséghányad szerinti vagy tételes költségelszámolás szerinti adózási formát. Amikor egy lakást vagy egy házat adunk bérbe, minden esetben az ingatlan tulajdonosának kell adózni a NAV felé. Ha pedig a vállalkozás adja ki az ingatlant, akkor a vállalkozás is fog adózni, a rá vonatkozó szabályokat figyelembe véve. Az adózási formát a tulajdonos választja meg, de fontos tudni, hogy a tételes költségelszámolás szerinti ingatlan adózást nem lehet menet közben, év közben megváltoztatni. Az, hogy melyik adózási móddal járunk jobban, függ attól, hogy mennyi a költségünk egy évben az ingatlannal. A költséghányad szerinti adózási formában a teljes bevétel 90%-a lesz az adóalap, vagyis a bruttó összeg, amelyből majd adózunk. A tételes költségelszámolás azt jelenti, hogy a bevételből (mely majd az adóalapnak számít) levonható minden olyan költség, ami az ingatlannal kapcsolatos. Bármiféle szerelés, javítás, felújítás, karbantartás, amely az adott adóévben történik, ide számolható. Ha magánszemély ad bérbe magánszemélynek, az a legegyszerűbb: mindent a bérbeadó intéz, írnak egy szerződést. A bérleti díj átvételét mindig szükséges dokumentálni: átvételi elismervénnyel készpénz esetén, utalás esetén pedig bankszámlakivonattal. Ezután jöhet a bruttó díj kiszámolása, és negyedévente az adó átutalása a NAV-nak. Ha azonban a bérbevevő vállalkozás, a helyzet egy kicsit bonyolultabb. Ilyenkor nem a bérbeadónak, hanem a bérbevevő vállalkozásnak kell rendszeresen (minden befizetés után) bérszámfejteni. Számlát nem kötelező adni a bérlésről. Azonban előfordulhat, hogy a bérlő számlát kér az ingatlan bérbevevéséről. Ekkor a bérbeadónak - ha magánszemély, és nem vállalkozó - adószámot kell igényelnie a NAV-tól, majd valamilyen számlázóprogramon keresztül kell a számlát odaadni. Ez esetben nem kell bizonylatot adni a bérlőnek. Amennyiben a bérbeadó nevén marad a rezsi, úgy az is az ő bevételét képezi, hiába utalja tovább az összeget a szolgáltatók felé, az adóalapját növelni fogja. Érdemes ezért a közmű számlákat a bérlő nevére íratni. A tételes költségelszámolásos adózás során legfeljebb 50% költséget lehetséges elszámolni. Nem lehet továbbá a bérlőre áthárítani a közös költséget olyan szempontból, hogy a társasháznak megfizetett közös költség a bérbeadó számára bevételnek számít, viszont el lehet számolni költségként. Érdemes figyelni arra, hogy ha vállalkozóként alanyi adómentesek vagyunk, és egy ingatlant magánszemélyként adunk bérbe, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ugyanúgy beleszámít az alanyi adómentességsségbe, vagyis a kétféle jövedelem együttesen nem haladhatja meg a 12 millió forintot. Ellenkező esetben az illető vállalkozó áfakörössé válik a következő évre. Minden, a lakás karbantartásával, felújításával kapcsolatos dolgot el lehet számolni. Leginkább az olyan dolgokat, amelyek a lakásban maradnak, bútorok esetén: pl beépített szekrény, konyhabútor, nagyobb háztartási gépek, pl mosógép, mosogatógép, páraelszívó stb. Ha beázás, dugulás vagy bármilyen egyéb kár történik, annak a kijavítása. Ide tartozik minden, ami az ingatlan részévé válik, és p. az épületgépészet része: kazán, radiátor, bojler stb. Ha van rá lehetőség, családi adókedvezményt is lehet igényelni az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemmel kapcsolatban: vagyis ez is csökkenti a magánszemély adóalapját. Az értékcsökkenés csak akkor számít, ha nem költséghányad szerint, hanem tételes elszámolással adózunk. Ekkor az éves bevételből 2%-ot el lehet számolni költségként. Az értékcsökkenés leírásának az alapja az ingatlan bevételi ára. Az értékcsökkenést arányosítani kell időben és térben. Ez azt jelenti, hogy csak arra az időszakra számolhatunk el, amikor az ingatlan bérbe volt adva, valamint terület típusú arányosításra is szükség van. A lakóingatlanok hosszabb vagy rövidebb távú hasznosításának legelterjedtebb módja a tartós bérbeadás. Ugyanakkor egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb, leginkább turisztikai célú hasznosítása, a magánszálláshely-szolgáltatás vagy fizetővendéglátás. A kalkulátor a rezsit nem számolja a bevételek közé, így a kiadásoknál sem számol ezzel a tétellel. További adókkal a kalkulátor nem számol (pl. A magánszemély ingatlan-bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék. Tehát csak személyi jövedelemadót kell fizetned. Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett számviteli bizonylatot is elegendő kiállítanod. Számviteli bizonylatot adószám hiányában is beszerezhetsz, előállíthatsz, illetve kibocsáthatsz, az adóazonosító jeledet kell ráírni. Nem adószámos magánszemélyként kizárólag számviteli bizonylat kiállítására van lehetőséged, számla, nyugta kiállítására nem. Számlatömb kizárólag adószám birtokában vásárolható. Adószám megállapításához a ’T101-es Bejelentő és változásbejelentő’ nyomtatványt kell kitöltened és a NAV-hoz benyújtanod. Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja törvény. 2. és 4. Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő fix összegű rezsikölcsönt fizet, ilyenkor a szolgáltatás díja nincs áthárítva a bérlőre. Ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a neked, viszont te átalánydíjat fizetsz a közműszolgáltatóknak, akkor a bérbeadó tulajdonképpen nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval. Ha más településen lakást bérelsz, az általad kiadott lakás bérbeadásából származó bevételedből levonhatod az ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díjat. Az általad bérelt lakás akár külföldön is lehet. A bérbeadás bevételéből tehát meg kell állapítani a jövedelmet, amely az adó alapja lesz. tételes költségelszámolással. A 10 százalékos költséghányad alkalmazásánál a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, és ezen összeg után kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni. Ez nem tételes költségelszámolás, így számla, igazolás nem szükséges hozzá. Ha a 10%-os költséghányadot alkalmazod a bérbeadásnál, minden más önálló tevékenységből származó bevételekre azt kell alkalmaznod egy adóéven belül. Ugyanakkor az adóbevallásban áttérhetsz tételes költségelszámolásra is. Tételes költségelszámolás esetén szabályszerűen, tényleges bizonylatokkal és számlákkal kell igazolnod az ingatlannal kapcsolatos, a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében fennálló, az adóévben ténylegesen megfizetett költségeidet. Ha a bérbeadásból származó bevételed kifizetőtől származik, az adóelőleget ő fizeti meg. Ez esetben adóelőleg-nyilatkozatot kell tenned, és az alapján számított jövedelem lesz az adó alapja. Ha nem nyilatkozol, a bevétel 90 százalékát tekintik az adóelőleg alapjának. Ugyanakkor a kifizető az adóelőleg alapjának megállapításakor költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe. Ha ettől több a tényleges költséged, azt az éves adóbevallásban számolhatod el. Magánszálláshely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységként nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra. Ezt a tevékenységet csak adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként lehet végezni. Szálláshely-szolgáltatóként az adószámos magánszemélyek önálló tevékenységből származó jövedelemként adózhatnak, vagy választhatják a tételes átalányadózást is. A termőföld haszonbérbe adása a termőföld vagy halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának átengedése mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra. A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze külön adózó jövedelem, az adó mértéke 15 százalék. Ha valaki kiadja lakását, a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie negyedévenkénti adóelőleg formájában. A jövedelem nem egyezik meg a bevétellel, mert a költségeket le lehet vonni a befolyó összegből. De hogyan, mit és mennyit lehet költségként elszámolni? Az ingatlan-bérbeadás jövedelmének kiszámítása A bérbeadás jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, amit az összevont adóalapba kell beszámítani a bevalláskor. A jövedelmet a bevételből, a költségek levonásával kell kiszámítani. Bevételnek számítanak ezek a tételek is, ha azokat a bérlő fizeti: a társasház biztosítási és takarítási díja, a közös képviselő díja, a felújítási alapba fizetett összeg, a közös költség, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat, a fix összegű bérleti díj, amiben benne van a rezsiköltség is, vagy a fix összegű költségtérítés, ha a bérbeadó áatalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, de bérlője a fogyasztásmérő-órák állása szerint fizeti neki a rezsit. Nem számít bevételnek: a bérlőre áthárított, jellemzően közüzemi szolgáltatások díja, feltéve, hogy a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, és a bérbeadó is a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval. A jövedelemszámítás módszerei 10 százalék levonása költségként: a bevétel 90 százaléka után kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Akkor célszerű ezt választani, ha a bérbeadás nem jár kiadásokkal. Külön tételekről nem kell számlákat gyűjteni, mert a 10 százalékon felül, egyenként nem számolható el semmilyen további költség. Tételes költségelszámolás: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérbeadó a bérbeadással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, kifizetett kiadásokat levonhatja a bevételéből. Levonható költségek: a használattal kapcsolatos kiadások, például a rezsiköltség, a karbantartás, javítás, felújítás költségei, valamint az értékcsökkenés. Ha a bérbeadó máshol maga is bérel A bérbeadás bevételéből le lehet vonni a más településen bérelt lakás bérleti díját, ha a bérlés időtartama 90 napnál hosszabb, és az illető a bérelt lakásra nem számol el költséget. Ilyenkor a bérbeadásból nem kell adóelőleget levonni, ha a bérbeadó nyilatkozik saját bérleti díja beszámításáról. A bérbeadás utáni adó A jövedelem után év közben 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, a következő hónap 12. napjáig. Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor annak kell az adóelőleget levonni és megfizetni a bérbeadó számítása alapján. Erről a kifizetőnek igazolást kell kiállítania. Kell-e hozzá adószám? Alapvetően ingatlant bérbeadni adószám nélkül, adóazonosítóval is lehet. Adószám akkor szükséges, ha a bérbeadó: egyéni vállalkozó; olyan ingatlant ad ki, például garázst, amelynek bérbeadása nem áfamentes, maga választja az áfaalanyiságot, közösségi adószám kiváltására kötelezett, számviteli bizonylat helyett számlát vagy nyugtát állítana ki. Az adószámot a bérbeadást megelőzően, a ’T101 jelű adatlapon kell kérni, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) igényelhető. Bizonylat, számla Minthogy az ingatlan-bérbeadás áfamentes, számla helyett elég számviteli bizonylatot kiállítani. Ezen szerepel: sorszám bérbeadó neve, címe, adóazonosító jele, bérlő neve, bérbeadott ingatlan címe a bérlőtől átvett összeg és az az időszak, melyre vonatkozik, dátum. Áfaköteles bérbeadás vagy garázs alanyi adómentesen történő bérbeadása esetén számlát kell kibocsátani. Mikor kell áfát fizetni? Garázs, parkolóhely bérbeadása esetén adószámot kell kiváltani, a bérbeadás után áfát kell fizetni és főszabály szerint számlát kell kiállítani. Nem kell áfát fizetni és áfabevallást benyújtani, ha a bérbeadó az adószám kérésekor, vagy december 31-éig, a következő évre nézve alanyi adómentességet választ. Ezt 12 millió forint éves bevételi határig teheti meg. Áfafizetési kötelezettség bármely ingatlan (például lakás) bérbeadására választható. Ez akkor célszerű, ha van olyan vásárláskor, felújításkor, berendezéskor, karbantartáskor kifizetett áfa, ami a fizetendő áfából levonható. Áfafizetés esetén kötelező pénzforgalmi számlát nyitni és áfabevallást benyújtani.

tags: #kata #adozas #berleti #dij #elszamolas
