Kemence tüztér építése: részletes útmutató a tartós és hatékony kemencéhez

Abban mindenki egyetért, hogy a kemenceépítés egyik legfontosabb mozzanata az alapjainak lerakása. Ez az a pont, ahol kellő odafigyeléssel rengeteg későbbi bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat. A pont alapozás más néven tömb alapozás munkafolyamata. A kemencénk vagy kerti konyhánk méreteihez igazodva a négy oldalán 80-100 centiméter mélységű téglalap vagy négyszög alaptestet alakítunk ki. tehát az alapozási síkunk kialakításánál erre nagy figyelmet kell fordítani.

Ezután az építményünk határait zsaludeszkával vagy padlóval körbezárjuk. Erre a célra megfelel a kátránypapír. A kátránypapír újrahasznosított és organikus anyagokból készül, mint például préselt, újrahasznosított papírból vagy kartonpapírból, melyet kátránnyal itatnak át. A következő munkafolyamat, a hőszigetelt tűztér befoglaló szerkezet megépítése. A hőtárolásban komoly szerepe van a hőakkunak. A következő munkafolyamat a sütőlapunk kialakítása. Ez lehet csengő nagy méretű tégla, illetve samott tégla. Fontos még, hogy ez a munkafolyamatunkat megelőzze a téglák beáztatása. Lazább belső szerkezetük miatt jobban elviselik a hőterheléskor fellépő belső feszültséget mint a ma gyártott tömör téglák. A múltban kézi erővel gyártották a téglát.

A boltozatunk megépítése után kialakítjuk a beadó nyílást és beépítjük a belső ajtót (TÉVŐT). A kemenceszáj lezárására szolgáló eszköz. Nem kell befalazó karmot alkalmazni egyszerűen és praktikusan beépíthető. A boltíves samottfalazatba érdemes hőmérőt beépíteni, így figyelemmel tudjuk kísérni a kemencénk hőmérsékletét. A hőmérő egy beépíthető szondából és az ebbe illeszkedő mérő egységből áll. A belső ajtó kialakításával egyidejűleg külső ajtót is beépíthetünk Ez inkább dizájn elem, e nélkül is tökéletesen működik. Fontos eleme a jó működő kemencének a hőcsapda kialakítása. A kéményszáj 10 cm alacsonyabb legyen, mint a kemence tűztere, a láng megfordul, mielőtt távozik a kéményen át.

A beadó nyílás és az ajtókeretek beépítése után kezdjük a kémény falazását. A kéményépítés előtt a téglákat ki kell válogatni. Repedt, deformált kipattogzott téglák nem építhetők be. A kémény működése a huzat elvén alapszik. A kémény megépítése után visszatérünk a dongaboltozathoz. Miután ezt agyaghabarcsba falaztuk, biztosítani kell a vízzáró réteget. A donga ezután egy 10 cm vastag téglasorral folytatódik. felveszi a kemence formáját.

Elkészült a kemencénk, most egy nagyon fontos folyamat jön a kiszárítás. A nyáron épült kemencék természetes úton is ki tudnak száradni a nyitott ajtón beáramló és a kémény kürtön távozó levegő kiszárítja. Két hét természetes száradás után 1-1,5 kg vékonyra vágott fával begyújthatunk kemencénkben és ezt naponta többször megismételhetjük. A kéményből távozó füstből látni lehet, mennyi gőzt tartalmaz /fehér füst/. A kemence hőmérséklete a bevitt tüzelőanyag mennyiségével szabályozható. Fontos megjegyezni, hogy a kemencék a fa minőségére, fajtájára nem érzékenyek.

A nyersanyagok és a téglák: mit érdemes tudni

Az agyag legegyszerűbb vizsgálata, ha egy maroknyi golyót gyúrunk belőle, ha ez a golyó egy kis nyomástól szétesik akkor nagyon sovány építésre nem alkalmas. Az ív lehet félkör, szamárhát ív, vagy éppen kosárforma is. A természetes padlástégla szépséget és nemességet sugároz. Magas hőállóságú előégetett agyag, színe a keverési arány függvényében sárga vagy vöröses lehet. Nyers anyagai az agyag, nyers kaolin és alumínium oxid ez egy közönséges fehér por /timföld/ minimum harminc százalékban jelen van az összetevők között. Az előállítása úgy történik, hogy a nyers masszát úgynevezett szalagprében formálják, majd darabolják. Ezután addig szárítják amíg a nedvességtartalma nem haladja meg a hat százalékot. A samott tégla fő jellemzője, hogy magas hőmérsékleten is alaktartó és jó a hőtároló képessége, méretpontos. A samott tégla magas hőállóságú előégetett agyag, és (keverési aránytól függően) sárga vagy vöröses színű lehet. Előállítása során a nyers masszát szalagprésben formálják és darabolják. Addig szárítják, amíg a nedvességtartalma eléri a maximum hat százalékot. Ezt követően 1200-1250 fokon égetőkemencében kiégetik.

Az öntöttvas edények nagyon jól és egyenletesen vezetik a hőt, és a hőtároló képességük is nagy. Sokáig melegen tartják az ételt. Az agyagedények az ételek elkészítésére, és tárolására egyaránt használhatók. Fontos, hogy használat előtt legalább egy órával vízben kell őket áztatni, hogy az edény magába szívja a nedvességet, és ez által az étel a kemencében finoman megpárolódjon.

Receptek és gyakorlati tippek a használathoz

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dl kefir, 3 evőkanál olaj, 3 db közepes nagyságú burgonya (megfőzve), ½ kocka élesztő (tejben felfuttatva), 1 teáskanál só. A hozzávalókat össze kell gyúrni, és meg kell keleszteni. Ha a tészta megkelt, ki kell nyújtani, és egy picit elő kell sütni (csak annyira hogy ne legyen nyers). Utána meg kell kenni tejföllel, amibe előtte tenni kell egy kis fokhagymát, sót és borsot. Az elősütött tejfölös tésztára ízlés szerint húsos szalonnát, vékonyra vágott lila hagymát, füstölt kolbászt, és reszelt sajtot kell szórni. Ha a sajt megpirul, akkor lesz kész!

Kemencében sült kenyér alap recept (3 adag): Kovász: 60 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 3 dl víz; 1,5 kg liszt, 3 dkg élesztő, 3 csapott evőkanál só, 8-9 dl víz. A kenyérsütés előtt 1-2 nappal egy adag kovászt kell készíteni a kenyérnek. Az ehhez szükséges hozzávalókat össze kell keverni, dagasztani, és meleg helyen legalább egy napon keresztül keleszteni. A megkelt tésztát három egyforma darabra kell vágni és kerek cipókká formázni. Ezután ismét 30-40 perc kelesztés következik. Ha a kemence már kellőképpen felmelegedett akkor a parazsat ki kell húzni a szélekre, és kb. 5-10 perc szellőztetés után kezdődhet a kenyér sütése. Egy kevés lisztet kell a kemence közepére hinteni, és a kenyereket lisztes lapáttal becsúsztatni. A sütési idő nagy mértékben a kemence fűtöttségétől is függ. A kenyerek körülbelül 35-45 perc alatt sülnek meg. A kenyér színéről lehet tudni, hogy jók-e már a kenyerek.

Kültéri és beltéri kemencék: típusok és választási szempontok

A kültéri kemence mellé építhető bográcsozó, grillező is. A kerti sütő mindig a megrendelő egyedi igényeit próbálja kielégíteni. A külső kinézete, stílusa is fontos esztétikai szempontból, mert ezek azok a tényezők amitől a kert díszévé válik. Nagyon fontos a praktikuma, és a használhatósága. (Roston sütés, platnin sütés, nyárson sütés, vagy éppen a bográcsban való főzés.) Nélkülözhetetlen, hogy a tűzállósága mellett a kerti sütőbe építendő anyagok (főleg amik a szabad levegővel érintkeznek) fagyálló anyagból és felülettel rendelkezzenek. A samott tégla önmagában nem fagyálló, viszont kapható olyan tűzálló habarcs ami kültérben használható, és így a samott tégla is fagyállóvá tehető.

Az idő vasfoga kikezdi egy idő után a kerti sütőt, így javasolt a rendszeres karbantartása, viszont attól nem kell tartanunk, hogy szétfagy. A legkülönlegesebb megbízásaink közé tartozik a kemence építés. Talán meglepő lehet egyesek számára, hogy mennyi megkeresést kapunk, mennyien érdeklődnek ezzel a munkával kapcsolatban. Hiszen a kemence régimódi építmény, miért is akarna bárki „visszamenni az időben”? Erre azt tudjuk felelni: megőrizzük belőle, ami évszázadokon keresztül bevált, és újítunk rajta annyit, amennyi egy hatékonyabb és szebb kemencét eredményez a megrendelőnek.

Érdemes az alapanyagok taglalásával kezdeni, ugyanis rögtön itt elválik az ocsú a búzától: a legtöbb, általános kőművesmunkáknál bevett alapanyagot kemence építéséhez nem szabad használni, mert azok drasztikusan lecsökkentenék a kemencénk élettartamát. A tűztértől lefelé lehet ezeket alkalmazni, az alapozásokhoz, de a kemence lényegi részéhez - ami a nagy hő miatt egészen máshogy kezelendő, mint egy „egyszerű” kőműves építmény - már semmiképpen sem. A tűztérnek ez a bizonyos vízszintes, alsó határvonala egyúttal „idővonal” is: attól lefelé használhatunk modernnek tekinthető anyagokat, például vasszerkezetet, betont, cementet, samott téglát. A fentiekből következik, hogy kemencéinket nem egyszerű téglából építjük. A kívülről is látható téglák valójában nem azok, hanem Kemax kövek, saját fejlesztésű anyagunk. Elsőként a beton alap készül el, majd a tűztér saját, kör vagy ovális formájú alapozása. Ide beöntünk egy igen vastag réteg, kicsire őrölt üvegtörmeléket, majd ennek a tetejére illesztjük a tűztér agyagtégla lapját. Amennyiben duplafalú kemence készül, akkor előbb az íves belső falat rakjuk ki, utána jön a külső fal (mindkét fal agyagtéglából), a kettő közötti rést pedig kvarchomokkal töltjük fel. Úgy találtuk, hogy a kemence elidegeníthetetlen rusztikusságához és a fehér, „meszelt” búbhoz - vagyis a kemence „hasas” részéhez - a Kemax kő kiválóan illik megjelenésében (és természetesen építőanyagként is tökéletesen funkcionál). Emiatt általában Kemax kővel burkoljuk kemencéinket. Az alapok mellett ez a legkülső réteg az, ahol helyük van a modern anyagoknak egy kemencében/kemencén. Hiszen ezt a részt ugyanúgy nem éri olyan hatalmas hőterhelés, mint amilyen a kemence belsejét.

1. 2. Készíts listát az építéshez szükséges tűz és időjárás ellenálló anyagokról és eszközökről, például tűzálló samott téglákról, esetleg lapokról, pizza sütőlapról, tűztér építő habarcsról, natúr tégla lesz vagy tűzálló vakolattal bevont lesz-e a kemencéd, kell-e vágni a téglákat, tervezel-e bele hőmérőt, rá ajtót vagy tévőt, bele rácsot, íves kemence nyílást tervezel - éktéglával lesz a legkönnyebb stb. Alapozás: a kemencéd kerülhet alappal rendelkező helyre, de az is lehet, hogy a háztól távolabb, új alapokra helyezed el. Rakd fel kemence falát és a tűztér “kupoláját”: építsd fel a kemence falait a kiválasztott anyagokból, és ügyelj a megfelelő, egyenletes méretekre és formákra. 6. Hagyj időt a kemence száradására: ne használd túl hamar a kemencét; hagyd, hogy teljesen kiszáradjon és megkössön. A száradás kb. 7-10 napot vesz igénybe. A száradást a fokozatosság elvének betartása mellett elősegíthetjük (először csak enyhén melegítsük fel, majd fokozatosan - napokon át - növeljük a hőmérsékletet. 10 + 1. Remélem, ezek a lépések segítenek a kültéri kemencéd építésébe és használatában.

Hő- és állékonysági szempontok

A kemence nemcsak sütésre szolgál, hanem a konyhai tevékenységek központja is lehet. A beltéri kemence: A beltérre épített szimpla falú kemence a lakásunk dísze lehet, és ez mellett kiegészítő fűtésre is használható. Amennyiben megfelelően fűtünk és tüzelünk benne, akkor egész nap egyenletes meleget biztosít még a tűz kialvása után is. A külső formája lehet búbos, íves, szögletes, de a sütés szempontjából ez mindegy. A „búbos kemence” egy falazott kályha, csak a belső szerkezetét másként építjük meg, mint a kályhának. A lényege, hogy elsődlegesen a sütésre használjuk. Egy tűztér és más semmi, így a füstöt a füstjárat nélkül a kéménybe vezetjük.

A samott tégla fő jellemzője, hogy magas hőmérsékleten is alaktartó, jó a hőtároló képessége, és méretpontos! A samott tégla magas hőállóságú előégetett agyag, és (keverési aránytól függően) sárga vagy vöröses színű lehet. Előállítása során a nyers masszát szalagprésben formálják és darabolják. Addig szárítják, amíg a nedvességtartalma eléri a maximum hat százalékot. Ezt követően 1200-1250 fokon égetőkemencében kiégetik. A külső burkolatnál a Kemax kő dominál, amely esztétikus és tartós megoldást kínál.

Gyors áttekintés táblázatban

Az alapok és a burkolat megválasztása mellett fontos az időzítés és a karbantartás. A kemence élettartamát növeli a rendszeres karbantartás és a megfelelő tűzvédelmi intézkedések.

tags: #kemence #tuzter #epitese

Népszerű bejegyzések:

• Megéri-e lakást venni befektetésként? Kockázatok és számítások
• Földrengésbiztonság és a dulacska alaptáj szerepe
• Társasházi túlfizetések
• Alaprajz készítés tippek ingatlanhirdetésekhez
• Murvával történő téglakerítés és kerti útépítés