Kémény nélküli gázbojler társasház jogszabály beüzemelés engedély: mire számítsunk?
A korszerű kémények és a társasházi jogok összefüggései ma már túlmutatnak a puszta tüzelésbiztonságon: szabályozások, engedélyek és közösségi döntések egyaránt befolyásolják, hogy miként és milyen eszközökkel lehet füstelvezetést kialakítani. Megnézzük, mikor kell engedélyt kérni, milyen feltételek mellett építhető új kémény vagy választható alternatív megoldás, és hogyan viszonyul ehhez a klímaberendezések telepítése társasházban.
Mikor kell engedély a kémény felújításához vagy új kémény beépítéséhez?
Különböző esetekben különböző engedélyek szükségesek. Meglévő épületben, lakás-átalakításkor az alapozást nem igénylő új kémény építésekor, ha az építés nem jár az épület tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével, építési engedély nem szükséges. Sőt, 2017 óta lehet új, önálló kéményt is beépíteni, az 6 méteres magasságig engedély nélkül; a kész kéményre azonban használatba vételi engedélyt kell kérni. 6 méter felett viszont építési engedély szükséges. A korszerű kémények azért kedvezőek, mert biztonságosabbak és gazdaságosabbak, növelik az égés hatékonyságát.
Ha a kémény a közös tulajdon része társasházban, az engedélykérési és közös döntési folyamatok a közgyűlés szabályai szerint mennek. Az alapító okirat és az SZMSZ tartalmazhat speciális előírásokat a kültéri egységek esztétikájára, zajszintre és a homlokzatra vonatkozóan. A közös tulajdonban lévő kémények felújítása és bélelésével kapcsolatos költségek megosztása gyakran vita témája, ezért érdemes már a tervezéskor egyeztetni a közösséggel.
Kémény típusok és kiválasztási szempontok
A tüzelés típusa szerint eltérő kémény- megoldások léteznek. A falazott hagyományos kémények napjainkban már kevésbé hatékonyak, és a vegyes tüzelésű kazánok vagy fatüzeléshez kötött berendezések esetében szükség lehet béléscsőre. A gáz tüzelésű rendszereknél a füstgáz viszonylag alacsony hőmérsékletű, míg a fatüzelésnél és kandallók esetében a füstgáz jóval magasabb hőmérsékletű lehet, ami kéménytűzhöz is vezethet. Ma már megoldások között szerepelnek a kerámia béléscsöves elemes kémények és a hagyományos kémények bélelésének korszerűsítése is. A Leier és Leier Smart típusú kémények például a vegyes tüzeléshez nyújtanak biztonságos füstelvezetést kandallókhoz, cserépkályhákhoz és vegyes tüzelésű kazánokhoz.
Új, önálló kémény építése megengedett, ha a magasság nem haladja meg a 6 métert; az elkészült kémény használatbavételi engedélyt igényel. Az EU-s szabályozások és hazai jogszabályok alapján a kémények kiválasztása és bontása jogszabályi és közösségi döntéseket igényelhet, különösen a közös tulajdonban lévő részek esetében.
Nyáron a klímaberendezések telepítése egyre népszerűbb társasházakban. A kültéri egység elhelyezése, a szükséges engedélyek és a lakóköösség jóváhagyása gyakran bonyolult. Ha mobil vagy split nélküli klímát vásárolunk, amely nem igényel kültéri egységet, akkor nincs építési vagy társasházi engedély szükség. Ugyanakkor a társasházi klímaszerelésre vonatkozó szabályok az SZMSZ-től és az alapító okirattól függenek, és eltérő lehet a hozzájárulás szükségessége. Egyes társasházaknál négyötödös, másoknál egyszerűbb vagy akár teljes tiltás is előfordulhat a homlokzati klímákra vonatkozóan.
A klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése a közös tulajdonban lévő területet érintheti. A telepítés előtt érdemes egyeztetni a közös képviselővel és a lakógyűléssel. A kültéri egységek rögzítésénél figyelni kell arra, hogy ne károsítsa az épület szerkezetét; a kondenzvíz elvezetését zárt rendszeren kell megoldani, lehetőleg csatornarendszerbe vagy erre a célra kialakított elvezető rendszerbe. Ha nincs közvetlen csatlakozási lehetőség, a kondenzvízgyűjtő tartály is opció lehet, amelyből a víz párologtatással távozik.
A klímaberendezés zajszintje modern készülékeknél 40-55 dB közé esik, ami normál beszélgetés hangerejének felel meg. Zaj vagy kondenzvíz-elvezetési problémák esetén érdemes egyeztetni a tulajdonossal és a közösséggel a megoldásról.
A társasházi gyűjtőkémények kérdése napjainkra központi téma Szegeden és más helyeken is. A gyűjtőkémény olyan füstelvezető rendszer, amelyre több lakás kazánja vagy fűtőberendezése csatlakozik egy közösségben. A korszerűsítés vagy felújítás adódó költségeinek megosztása és a vonatkozó engedélyek kiadása a közösség döntését igényli. A 2016-os bírósági és joggyakorlat-elemző állásfoglalások, majd a 2023-2025-ös törvényi változások is a közösség felelősségét és kötelezettségét hangsúlyozzák a kémény bélelésével és felújításával kapcsolatban. A szabályozás célja, hogy egységes és biztonságos műszaki megoldások szülessenek, és megkönnyítsék a fűtési rendszer korszerűsítését, miközben a költségek igazságos elosztását is szem előtt tartják.
A régi gyűjtőkémények felújítása során több megoldás létezik: bélelés saválló béléscsővel, egyedi kémények kiépítése, illetve zárt égésterű rendszerek alkalmazása. A költségek nagysága függ attól, hány lakás csatlakozik, milyen megoldást választ a közösség, szükséges-e kazáncsere, illetve egyéb kiegészítő beruházások közreműködése. Az EU-s és hazai szabályozások egyértelműen előrevetítik, hogy 2025-től a fosszilis kazánokra adott állami támogatások korlátozottabbak lesznek, és előtérbe kerülhetnek a megújuló energia és általános energiahatékonysági felújítások. A gyűjtőkémények esetében a közös megoldások (központi kazánház kondenzációs kazánnal vagy hőközponttal, távhőre csatlakozás) hosszú távon a legmegfelelőbbek lehetnek.
Az 1. fejezetben említett alapító okirat és az SZMSZ szabályozza a közösségi döntési folyamatokat, a közös tulajdon és a külön tulajdon viszonyait, valamint a kéményekkel kapcsolatos változtatások jogosságát. A közgyűlés határozatait írásban is meg lehet hozni, és az alapszabály szerint szükség lehet a többségre vagy négyötödös jóváhagyásra a homlokzati beavatkozásoknál. A közös képviselet és intézőbizottság feladata a közös érdekek védelme és a döntések végrehajtása. A 2024-es és 2025-ös előírások szerint pedig egyre hangsúlyosabb a BB energetikai besorolás és a megújuló energia arányának növelése az épületek energetikai jellemzőinek javítása érdekében.
A jövő kilátásai és támogatási lehetőségek
Az Európai Unió energiapolitikája és a hazai jogszabályok egyaránt arra törekszik, hogy a fosszilis kazánokra adott támogatások csökkenjenek és előtérbe kerüljön a hatékonyabb, megújuló alapú vagy hibrid rendszerek alkalmazása. A 2025-ös években várhatóan több olyan pályázat jelenik majd meg, amely a megújuló energiát vagy az energiahatékonyságot ösztönzi, nem pedig kizárólag fosszilis tüzelőanyagokra ad támogatást. A rendelkezésre álló támogatások között kiemelkednek a komplex felújítási projektek, a hőszivattyútelepítés és az olyan megoldások, amelyek 25% vagy annál nagyobb energia-megtakarítást céloznak meg. Előfordulhat 0%-os kamatozású energiahatékonysági hitelek és egyéb kedvezmények is, de konkrét részletekről érdemes a helyi önkormányzati és állami programoknál érdeklődni.
Röviden: meglévő épületben 2025-ben is szabad kondenzációs kazánt beépíteni, de a fejlesztések során a hatóságok a BB-szintet és megújuló energia arányt szem előtt tartják. Az új építésű ingatlanoknál pedig 2030-ra zéró emissziós épületek és 2050-re teljes állománynak ezt elérnie javasolt; 2025-től tervezési szempontként a hidrogén-ready vagy megújuló energia aránya kerül előtérbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy közösség vagy társasház választhatja a központi kazánházat vagy hőközpontot, ha ezzel a szabályzásoknak megfelel, és csökkenthető az egyes lakások közvetlen beavatkozása.
- A közösségi döntéshozatalban a közgyűlés döntési jogával bír.
- A kémény bélelés költségét általában a közösség viseli, ha jogilag ez a közös tulajdon védelmét szolgálja.
- A lakóközösség és az SZMSZ előírásai a kültéri egységek esztétikai és zajbeli szabályait is meghatározzák.
tags: #kemeny #nelkuli #gazbojler #tarsashaz