Az ellenőrzött szervezet tanúsítvány ASZ: jogi keretek, módszertan és gyakorlati útmutatás

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közelmúltban széleskörű felszólításokat küldött olyan civil szervezeteknek, amelyek a 2021. évi XLIX. törvény alapján tartoznak a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetek közé. Ezek célja az volt, hogy törvényességi szempontból értékeljék gazdálkodásuk átláthatóságát és a működésük alapvető szabályozási kereteit. Az ellenőrzés alapelveinek és módszertanának nyilvános elérhetősége a Magyar Állami Számvevőszék honlapján található, továbbá a témában több szervezet tájékoztatást kért és kapott.

A szabályozói háttér és az ellenőrzés célja

Az ellenőrzés célja annak értékelése, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek gazdálkodásuk átláthatóságát hogyan biztosították, gazdálkodásuk alapvető szabályozási kereteit hogyan alakították ki. A program keretében alkalmazandó módszertani útmutató a megfelelőségi ellenőrzés alapelveire épül, amelyet az ÁSZ publikusan közzé tesz.

Előírt dokumentáció és belső szabályzatok

A felszólított szervezeteknek figyelembe kell venniük több kulcsfontosságú belső dokumentumot:

  • Számviteli politika (Számviteli törvény 14. §),
  • Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata (Számv. tv. 14. § (5)),
  • Eszközök és a források értékelési szabályzata (Számv. tv. 14. § (5)),
  • Pénzkezelési szabályzat (Számv. tv. 14. § (5)),
  • Számlarend (kettős könyvvitelt vezető szervezet esetén) (Számv. tv. 161. §).

Az ÁSZ kiemeli, hogy a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek ellenőrzése új kategória, amelyhez viszonyítva eddig nem készült megoldás. A jogi alapra vonatkozó részletek között található a 2024-es érvényű alapító okirat és a szervezeti felépítés részletes leírása, amely tartalmazza az elnök, alelnökök és a kabinet vezetőinek feladatait, felelősségi köreit és kapcsolatrendszerét.

Az ellenőrzési módszertan

A módszertani útmutató alapján a megfelelőségi ellenőrzés az alábbi elveket követi:

  1. Az ellenőrzés a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységek gazdálkodásának átláthatóságát vizsgálja.
  2. Az ellenőrzés elsősorban a szabályzatok és belső folyamatok összhangját értékeli.
  3. Az ellenőrzés során figyelembe veszik a hazai és nemzetközi szakmai standardokat, útmutatókat és ajánlásokat.

A Menedzser Praxis Nonprofit Jogkövető szolgáltatása példát mutat abban, hogy éves díj ellenében letölthető szabályzat- és szerződésmintákat biztosít, melyek a vizsgált szabályzatokat is tartalmazzák. A Vezinfo Kft. szabályzatszerkesztő programja pedig lehetővé teszi a szervezetre szabható, elektronikus szerkesztést.

Jogszabályi és szervezeti keretek

A cikkben idézett jogi szakaszok és szervezeti felépítés fontos elemei a következők:

  • Az ÁSZ önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés az ÁSZ tv. szerint működtet.
  • Az elnök vezeti a szervezetet, az alelnökök feladatai közé tartozik többek között az ellenőrzési tevékenység irányítása és a szervezeti egységek felügyelete.
  • A kabinetvezető és a főosztályvezetők feladatai között szerepel a szervezeti egységek működési rendjének kialakítása, a munkaköri leírások elkészítése és kiadása, valamint a feladatok végrehajtásának ellenőrzése.
  • Az ellenőrzési igazgató felelősségi köre magában foglalja az éves ellenőrzési terv készítését, a kiválasztásoktól a jelentés közzétételéig terjedő folyamat ellenőrzését, továbbá a jelentéstervezetek előkészítését és véleményezését.

Az ellenőrzés során a számvevőknek kötelességük megfelelni az etikai kódex követelményeinek, és felelősséggel tartoznak az előtanulmányok, ellenőrzési programok és a jelentések elkészítéséért, az adatok bekéréséért, a megállapítások helytállóságáért és bizonyításáért is.

Gyakorlati útmutatás és alkalmazhatóság

Az ÁSZ által közzétett dokumentumok és a jogi keretek alapján egy civil szervezet számára fontos, hogy:

  • fenntartsa érvényes számviteli politikáját és a hozzá tartozó belső szabályzatokat,
  • folyamatosan igazítsa azokat a jogváltozásokhoz és a 90 napos határidőre tekintettel az aktualizálásra,
  • elkészítse és megküldje az intézkedési tervet az ÁSZ-hoz a feltárt megállapításokra reagálva, a megadott határidőn belül.

A cikk szerint a felelősségteljes és átlátható belső rend alátámasztja a szervezet működését és megfelel a közbeszerzési és számviteli előírásoknak, amelyet például a Saldo Zrt. és a felhasználható jogi eszközök is támogatnak a számviteli szabályzatok elkészítésében és felülvizsgálatában.

Infografika: Az Ellenőrzési Folyamat ÁSZ módszertana

Nincs több névtelen adomány ezentúl a civil szervezeteknél 21-07-02

Részletes megközelítés a tanúsítvány ASZ kapcsán

A tanúsítvány ASZ nem önálló dokumentum, hanem az ellenőrzési eredmény és a szervezet átláthatóságának javítását célzó intézkedési terv integráns része. A megállapításokat az elnöki értekezlet jóváhagyása után záró megbeszélés keretében egyeztetik a szervezet vezetőjével vagy megbízottjával. A jelentéstervezetet követően a végleges beszámoló értelmezése és a jogkövetkezmények kezelése a felelős igazgatóság és az ellenőrzési igazgatóság feladata.

Lehetséges adatsorok és táblázatok

DokumentumFő követelményHatáridő
Számviteli politikaAktualizálás a 90 napos határidőn belül90 nap
Számviteli szabályzatokÁtlátható gazdálkodás és szabályozási keretekfolyamatos
Intézkedési tervAZSZ-nak történő megküldés30 napon belül

tags: #ellenorzott #szervezet #tanusitvany #asz

Népszerű bejegyzések: