Kérelem fellebbezési jogáról való lemondás építési engedély kapcsán: jogi értelmezések és gyakorlati következmények
II. Az építési engedély birtokában, annak megfelelően folytatott építési tevékenységnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdésében előírt munkaterület átadás-átvételéhez való hozzájáruló nyilatkozat kiadásának a megtagadásával való akadályozása nem minősülhet joggal való visszaélésnek, ha a tulajdonostársaknak a polgári jog alapján megkívánt használati, birtoklási, tulajdoni viszonyokban való megállapodása hiányzik.
Az építési engedély polgári jogi jogviszonyokat nem dönt el, azonban az építésügyi hatóság a jogszabályoknak megfelelő eljárásban adta meg a perbeli építési engedélyt. A jogerős építési engedély birtokában a felperes az ingatlanának átépítését vagy bővítését megkezdte, és a felperes által kötött vállalkozási szerződés alapján a munkálatok megkezdődtek.
Az alperesek a hozzájáruló nyilatkozatuk visszavonásával és a közös tulajdonhoz fűződő jogok sérelmével érveltek, ezért kérelmezték az építési engedély visszavonását vagy a nyilatkozat pótlását. A kormányhivatal azonban a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására adott kérelmet visszautasította.
Az építésügyi hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, és megállapította, hogy az építkezés megkezdése szabálytalan, mivel a munkaterület átadás-átvételének tudomásulvételét az építtető nem tudta igazolni. A határozat kötelezte a felperest, hogy a munkaterület átadás-átvételének tudomásulvételét igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatokat az építési naplóba töltse fel.
A bíróság elsőfokon azt ítélte, hogy a felperes jogos érdekét védve pótlólag beszerezte a hozzájáruló nyilatkozatot, és ezt a magánérdeket különös méltánylást érdemli magánérdeknek tekintette. A másodfokú bíróság ezt a megállapítást felülvizsgálta, és kimondta, hogy a hozzájáruló nyilatkozat megtagadása nem valósít meg joggal való visszaélést a közös tulajdon védelmének keretében, hiszen a tulajdonostársak előzetes hozzájárulása hiányzott, továbbá a bővítés a közös tulajdon terhére történhetett, ezért a hozzájárulás visszavonása nem vezetett jogellenes viselkedéshez.
A jogerős végzés szerint a Ptk. 5:74. §-a értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban lévő dolog birtoklására és használatára, de ezt a jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekek sérelmére. A bővítés folytán történő használat megváltoztatása a közös tulajdon részeként történik, amelyet a tulajdonostársak közötti megállapodás hiányában bíróság által rendezni kell, és a vevő fél ez esetben harmadik személyként kíván az ingatlanon építkezni.
Az elsőfokú ítélet megállapítása szerint a Kft. osztatlan közös tulajdonnal rendelkezik a 3880 hrsz.-ú ingatlanon belül 45 m2 erejéig, amelyet az építkezés engedélyezett terve alapján megvalósítani kívánt ráépítés érint. A végleges engedélyben a tervezett üzlet alapterülete a korábbi 20,76 m2-ről 34,18 m2-re nő, és a többi helyiség alapterülete marad. A perbeli építkezés nem vezet a használat egyoldalú megváltoztatásához, és a ráépítés nem érinti a közös tulajdon egészének jogait. A felperes a jogerős engedély alapján kívánta a bővítést megvalósítani, ezért a tulajdonostársak előzetes hozzájárulásának megkötése nélkül a bővítésre vonatkozó nyilatkozat megtagadása joggal való visszaélésnek nem minősülhet.
Az első fokú bíróság álláspontja szerint a hozzájáruló nyilatkozat megadása a közös tulajdon terhére történő bővítés engedélyezéséhez vezethet, míg a másodfokú bíróság szerint a nyilatkozat tartalma alapján az átépítés a közös tulajdon terhére vonatkozó kötelezettségeket érinthet. A jogi megállapítás szerint a Ptk. 5:74. § és a közös tulajdon használatának szabályai alapján nem lehet a tulajdonostársak jogait és a közös tulajdon érdekét a harmadik fél érdekében felülírni.
Az alperesek fellebbezéseire adott helyben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a hozzájáruló nyilatkozat megtagadása nem joggal való visszaélés, és a tulajdonostársak előzetes felhívása, a tervdokumentáció és a hatósági eljárás során a hozzájárulás megszerzése történhetett volna meg. A jogszabályok alkalmazása és az építési engedély véglegessége azonban nem érintette a polgári jogi jogviszonyokat és használati viszonyokat, ezért az építési engedély elleni fellebbezés hiánya nem terhelhette az alpereseket.
A másodfokú döntés értelmében az építési engedélyt a felperes kapta, a beruházást pedig ő finanszírozta volna. A Ptk. 5:78. § alapján ahhoz, hogy harmadik személy a közös tulajdonú területen bármilyen változást eszközzön, a tulajdonostársak többségi határozata szükséges, és ez hiányzott; így az alperesek joggal való visszaélését a közös tulajdon védelme érdekében nem lehet megállapítani.
A felülvizsgálati kérelemben a felperes érvelt a jognyilatkozat pótlásának hiányával kapcsolatos érveivel, és közölte, hogy a hozzájáruló nyilatkozat tartalma alapján az átépítés a közös tulajdon terhére vonatkozna. A jogerős ítélet szerint azonban a közös tulajdon használatára vonatkozó megállapodás pótlása nélkül a felperes nem folytathatta az építési tevékenységet, és a jognowal való visszaélés sem megalapozott.
Végül a jogorvoslati lehetőségek között megkülönböztetjük, hogy a fellebbezés kizárólag a jogszabályokon alapuló jogosultságra és a felek közötti viszonyokra vonatkozik. A fellebbezési jog fenntartása esetén az első fokú döntés csak a kézbesítést követő 31. napon válik jogerőre, s az ezt követő kiutalási határidő a hatóság részéről megadandó. A fellebbezést tehát időben érdemes beadni vagy lemondani a határidő alatt, mert a jogorvoslati határidő kapcsán különös figyelmet igényel a jóhiszeműség és a jogvita jogi összefüggéseinek tisztázása.
Részletesen a jogi háttérről
I. A polgári és a közigazgatási jog eltérő szabályrendszere alapján a jognak való megfelelőség nem azonos, így jogellenességet is eltérő magatartások, mulasztások eredményezhetnek. Önmagában az tehát, hogy az építési engedély közigazgatási jogszabályoknak, építési szakmai előírásoknak megfelel, az építési tevékenység polgári jogi jogellenességét nem zárja ki.
II. Az Épkiv. és a Ptk. közötti összefüggések rávilágítanak arra, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon végzett ráépítés közös tulajdonban álló részekre és a használat megváltoztatására is hatással lehet, és ennek megítélése a jogi eljárások során kérdéses lehet. A jogi megítélés szerint a hozzájáruló nyilatkozat tartalma alapján az átépítés a közös tulajdon terhére vonatkozó kötelezettségeket érinthet, és a tulajdonostársak előzetes hozzájárulásának hiánya befolyásolhatja a jogszerűséget.
Az ítéletek értelmében a jogi védelem a közös tulajdon használatának és a tulajdonostársak jogainak védelmét szolgálja, és a joggal való visszaélés megállapítása akkor lehetséges, ha a hatóság vagy a felek közötti megállapodás ezt lehetővé teszi. A hatóság döntése a jogi jogviszonyokat nem rendezi át, azonban az engedély véglegessége és a jogi jogviszonyok összefüggései ezt a történetet befolyásolják.
- A jogi érvelés szerint a tulajdonostársak között fennálló használati viszonyok rendezése szükség esetén bíróság feladata.
- A hozzájáruló nyilatkozat megadása a közös tulajdon terhére történő bővítés esetén joggal való visszaélés lehetőségét hordozhatja, ha a tulajdonostársak közötti megállapodás hiányzik.
- A jogerős építési engedély alapján végzett tevékenységek azonban a polgári jogi jogviszonyokat nem rendezik, így a közigazgatási döntés és a polgári jogi igények elkülönülnek.
Táblázat: alapfogalmak és kapcsolódó jogszabályok
| Fogalom | Részletek | Hivatkozás |
|---|---|---|
| Építési engedély | Jogszabályoknak megfelelő engedély az építési tevékenység megkezdéséhez | Épkiv. 3. § |
| Hozzájáruló nyilatkozat | A tulajdonostársak hozzájárulása a közös tulajdon területén történő ráépítéshez | Épkiv. 3. § |
| Osztatlan közös tulajdon | Közös használat, minden tulajdonostársnak joga van a használatra | Ptk. 5:74. § |
| Jogerő | A hatósági döntés jogerőre emelkedik a kézbesítés után | Pp., Ákr. |
Az eljárás során a szakhatóságok kötelezettsége a helyszínrajz és a beépítési tervek megállapításában és a hozzájárulások beszerzésében áll. A jegyzőkönyv rögzíti a szakhatóságok álláspontját, és a helyszíni szemle szükség esetén a meghívottak részvételével történik.
tags: #kerelmezo #lemond #fellebbezesi #jogarol #epitesi #engedely