Róka-hegy: Budapest legészakibb természetes magaslata és a környék történeti-természeti gazdagsága
A Róka-hegy Budapest legészakibb természetes magaslata, amelyről azonban általában kevés tény ismert. Ugyan a helyiek és környékbeliek számára bevett kirándulóhely, de ismertsége, népszerűsége eltörpül a szomszédos Hármashatár-hegyé mellett. Elsősorban a könnyű megközelíthetőség, a többféle izgalmas látnivaló és a kiváló panoráma az, amelyről muszáj említést tenni.
Megközelíteni a legegyszerűbben a szentendrei HÉV-vel célszerű. A Csillaghegy megállónál kell leszállni, és innen a piros háromszög fel is visz minket a hegy tetejére. Kaptatós az út, több mint száz métert emelkedünk az állomási talpponttól. Három fő bányaüreg is van, ez ma természetvédelmi terület, több értékes állat- és növényfaj is megtalálható a területen. A Róka-hegyen több bányaüreg is létesült az idők folyamán, és bár egyelőre az ókori eredet nem igazolt, viszont a XIX. században már javában bányászták a jó minőségű mészkövet Budapest klasszicista palotanegyedeinek építésekor. A ma álló belvárosi épületek jelentős százaléka tartalmaz itt bányászott mészkövet, mert igen jó megjelenésű, tömör, egyenes szálakban álló, kristályos mészkő alkotja a hegyet.
A bányaüreg aljáról szemlélve a tájat olyan érzésünk támad, mintha tényleg egy miniatűrizált Grand Canyonban lennénk. Ha másért nem is, ezért a látványért már megéri a kiruccanás. A különös, víz vájta vagy éppen omladékos sziklaformák igazán megkapó látványt nyújtanak. A sziklafalon megannyi mászóútvonal lett kialakítva, az utóbbi időkben rendkívül népszerűvé téve a helyet a sziklamászók körében.
Ha a felkapaszkodunk a hegy tetejére, több irányba és több helyről is kitűnő kilátás nyílik a környékre: a Gödöllői-dombság, a Budai-hegység keleti vonulata, a Pilis déli része, a budai Vár és a Gellért-hegy is kiválóan látszik. Délkelet felé, az Alföld felé tekintve pedig az a különös helyzet áll elő, hogy csak a városi rengetegből kimagasló házak látszanak kontrasztosan a horizonton, ami így igen különleges élményt ad. Az egész Róka-hegy egyetlen, de sajnos elég nagy negatívuma, hogy szinte teljesen körbe van építve ingatlanokkal, ami elég sokat ront a természetes környezet érzékelésén. Szinte a bányagödör fölé is belógnak a házak teraszai, ami jelentős etikai aggályokat vet fel.
Ha kibámészkodtuk magunkat a sok közeli és távoli látnivaló után, akkor a Rókahegyi útra térjünk rá, és induljunk el rajta lefelé, kicsit visszafelé. Részletesebben is körül kell írnunk az útvonalat, mert a jelzések finoman szólva is hiányosak: a Kárókatona utcába kell jobbra befordulni majd, és onnan a második utcába balra, a Holló közbe. Ennek a végén erdő lesz, de széles ösvény kezdődik az erdő végénél. Rögtön ketté is ágazik az út, ha balra megyünk, akkor kis kitérővel egy II. világháborús őrtoronyhoz jutunk, érdemes megtekinteni, alig látszik ki a fák közül. Innen nem messze egy szintén II. világháborús helyre vezet az út, amelyhez az okostelefonnal való tájékozódás javasolt, mert a helyszínen nincs jelezve semmi.
Ha visszamegyünk az elágazáshoz, akkor folytassuk utunkat most egyenesen, mintha eleve jobbra kanyarodtunk volna az erdőbe való betéréskor. Itt egy hosszú, fenyvesekben haladó úton jutunk előre. Ez már a Péter-hegy gerince, ami most és a XIX. században is Budapest közigazgatási határa volt. Látni is a feliratot a pár száz méterenként elhelyezett, városhatárt jelző köveken. Némelyik egészen kiváló állapotban fennmaradt, nagyon szép, írott betűtípussal vannak rajta a feliratok. A tanösvény lekanyarodik Üröm felé jobbra enyhén lejtve, majd elérünk egy elkerített részhez a bal oldalon. Itt is egy korábbi bányaüreg van, kisebb tóval a közepén: a Csókavár kőfejtő. Innen alig kétszáz méter viszont a szintén védett, már Üröm területén lévő Kisdomb Természetvédelmi Terület. Az úgynevezett pusztafüves lejtősztyepprét tipikus példája. Tavasszal is érdemes meglátogatni, mert a védett növények virágzása mindig lélekemelő látvány.
A Kálvária utcán sétáljunk tovább lefelé, majd a forgalmas Dózsa György útra forduljunk jobbra! Utunk során bejárhattuk a budapesti múlt egy-egy epizódjához kapcsolódó helyszíneket, három természetvédelmi területet, egy kis agglomerációs települést, valamint egy gyönyörű panorámát adó hegyet is. Aki még érez magában kedvet egy további sétához, annak javasoljuk az Arany-hegy keleti végében található Pogány-torony felkeresését.
Természet és kultúra kapcsolata a Róka-hegy környékén
Volt és jelenlegi hasznosítások nyomán a terület gazdag botanikai és zoológiai élővilággal büszkélkedhet. A kőfejtő és a környező üregek nyomán kialakult táj olyan benyomást kelt, mintha védett részeket fedeznénk fel a főváros közelében. A pusztafüves lejtősztyepprét különleges növény- és állatvilága ritka példányokat tartogat, melyek tavasszal virágzásukkal üzennek a természet megújulásáról.
A terület jelenlegi állapota ugyanakkor komoly etikai kérdéseket vet fel, mivel szinte teljesen körbe van építve ingatlanokkal, és a bányagödör fölötti háztulajdonok teraszai is belátnak a természetes környezetbe. Ennek megértése fontos része a helyi természeti értékekés a városi fejlődés közötti egyensúly megítélésének.
- Csillaghegy megálló, piros háromszög jelzés
- A bányagödrök és a kőfejtő látványa
- A Péter-hegy gerince és a városhatár jelző kövek
- A Csókavár kőfejtő és a Kisdomb Természetvédelmi Terület
- A Pogány-torony és az Arany-hegy
Rókahegy
Jelzett és kevésbé ismert útvonalak
A Róka-hegyen járva érdemes követni a piros háromszög jelet a csúcs felé, majd lejteni a Rókahegyi útra. A jelzések nem mindig egyértelműek, ezért okostelefonos tájékozódás ajánlott a helyszínen. A túra során a Kárókatona utca felé vezet egy kis kitérő, amely után a Holló köz útba kerül, majd az erdő végén széles ösvény vezet tovább a Péter-hegy gerince felé.
Az úton érintett területek három természetvédelmi területet és egy kis agglomerációs települést foglalnak magukba: a Csókavár kőfejtő, a Kisdomb Természetvédelmi Terület és a pusztafüves lejtősztyepprét. Tavasszal a védett növények virágzása mindig lélekemelő látvány. A látogatók figyelmét a tanösvény részletein keresztül érdemes követni, hogy a természeti értékek fennmaradjanak.
tags: #kerepes #kulterulet #rokahegy