Keretbiztosítéki jelzálogszerződés ajándékozás és kapcsolódó kérdések

Az egyszerű, biztosítéki zálogjog esetén meg kell határozni a biztosított követelés összegét, keretbiztosítéki zálogjog esetén pedig „azt a legmagasabb összeget […], amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet”.

Ez a szabályozási különbség rámutat arra, hogy a zálogjog terjedelme kétféle módon is meghatározható: közvetve, a biztosított követelés összege, vagy közvetlenül a kielégítési jog mértéke révén.

Jelenleg a jogszabály előírja, hogy e két meghatározás közül melyiket mikor lehet és kell alkalmazni.

Ez azonban nem szükségszerű, a két meghatározás akár külön-külön, akár pedig együtt is alkalmazható (hiszen lehetséges az is, hogy egy meghatározott összegű követelést ne teljes egészében, hanem csak egy bizonyos mértékig biztosítson a zálogjog).

A megfogalmazás különbözősége ellenére a gyakorlatban valójában mindkét összeg felső határt jelöl, csak nem egyformán: az első esetben a felső határ a követelés tőkeösszegére vonatkozik, a második esetben pedig a felső határ azt határozza meg, hogy a követelés összegének alakulásától függetlenül legfeljebb mekkora lehet a kielégítési jog.

Az első megoldás előnye, hogy a zálogjog felfelé is rugalmasan követi a követelés összegének a járulékok miatti növekedését; hátránya viszont, hogy kérdéses a tőkeösszeg változásának hatása a zálogjog fennállására.

A második megoldás előnye, hogy nem kell meghatározni a követelés tőkeösszegét, így nem merül fel az annak változásával kapcsolatos kockázat sem, mégis egyértelműen ki van jelölve a zálogjog terjedelme; hátránya viszont, hogy a meghatározott felső határ jogcímtől függetlenül érvényesül.

Azt javasoljuk tehát, hogy a zálogjog megalapításához szükséges minimális követelmény az általa biztosított kielégítési jog legmagasabb összegének meghatározása legyen; a biztosított követelés összegszerű meghatározása ne legyen kötelező, de ha ezzel élnek a felek, akkor bármikor választhatják a követelés összegszerű meghatározása helyett a felső összeg meghatározását.

tájékoztató grafika a keretbiztosítéki jelzálog fogalmáról

A keretbiztosítéki jelzálogot alapító szerződés a felek közötti tartós vagy rendszeres jogviszonyokat célozza meg; a keret azonban lehetőséget ad a biztosított követelések meghatározására vagy azok meghatározásának elhagyására is, és a keretek köre rugalmasan alakítható.

A bejegyzés során fel kell tüntetni a legmagasabb összeget, amelyen belül a keretbiztosítéki jelzálogjog kielégítést biztosít.

A keretbiztosítékba vett jogviszonyok és engedményezés

A keretbiztosítéki jelzálog tulajdonosi és jogviszonyi elemeire vonatkozó alapelvek között a keret meghatározásával a felek eldönthetik, mely jogviszonyokból származó követelésekre terjed ki a biztosíték.

Az engedményezésről szóló nyilatkozatot lehet például úgy is megtenni, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezik a követelést.

Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjognak csak az a jellemzője marad fenn, hogy a keret reá eső része erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból.

Az új jogosult tekintetében - miután nem a jogviszony, hanem a biztosított követelés-rész került átruházásra - nincs lehetőség arra, hogy az esetleges új követelései kerüljenek a keretbiztosítéki jelzálogjog hatálya alá.

Az engedményezés következtében a jogviszonyból újabb követelés nem keletkezett, és a keret meghatározása a követelések összege alapján történik továbbra is.

Gyakorlati megközelítések és összehasonlítás

A keretbiztosítéki jelzálog és a hagyományos jelzálog közötti alapvető különbség: a keretbiztosítéki jelzálognál a biztosított jogviszonyból eredő jövőbeli követelések biztosítása a cél, nem pedig egy konkrét már meglévő követelés biztosítása.

A keretbiztosíték jogintézményének lényege, hogy a felek a keret összegét és a biztosított jogviszonyt meghatározhatják, és ezt a keretet a zálogjog alapján lekövetkező követelésekre alkalmazzák.

A jogértelmezések szerint a keretbiztosítéki jelzálog lényege, hogy a felek a keret összegével határozzák meg a kielégítési lehetőséget, és a jogviszonyból eredő követelések megszűnése esetén az újonnan keletkező követelések is a keret erejéig biztosítva maradnak.

Ha a keretbiztosítéki jelzálogot egy lezárt kölcsönszerződéshez kapcsolják, a keret összegének megfelelően biztosított követelések kielégítésére szabályozás adható, és a keret mechanizmusa lehetővé teszi a dinamikus tartozásváltozást is.

A gyakorlatban felmerülő problémák és megoldási irányok

Az új Ptk. kialakítása során a keretbiztosítéki jelzálog fogalma nem tételezett fel teljesen, azonban a zálogjog alapelvei tovább élnek és adaptálódnak az új jogi környezethez.

Az engedményezés lehetősége és hatása a keret meghatározása szempontjából kiemelten fontos: a keret megosztását és a jogviszonyból eredő követelések átalakulását a felek között rendezni kell, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés hatályos maradjon.

A keretbiztosítéki jelzálog tehát olyan korlátozott dologi jog, amely a kielégítési elsőbbséget biztosítja a zálogjogosult számára, és amely a felek közötti jogviszonytól függően alkalmazható különböző követelések biztosítására.

A keretbiztosítéki jelzálog által biztosított követelés lehet jövőbeli vagy feltételes is, csak az szükséges, hogy a zálogtárgyat és a biztosított jogviszonyt azonosításra alkalmas módon határozzák meg.

Az úgynevezett fiducia-tilalom változásai miatt nem köthető új szerződés, amely tulajdon-átruházásra irányulna, azonban a finanszírozási és engedményezési megoldások továbbra is alkalmazhatók.

tags: #keretbiztosteki #jelzalogjog #ajandekozas

Népszerű bejegyzések: