társasházban tilos a kerti komposztáló: mit kell tudni a közösségi és magánkomposztálásról
társasház méretétől, a lakások/háztartások számától és a kert/udvar méretétől függően természetesen, de mindenképpen nagyobb méretű gyűjtő- és érlelő edényekre van szükség, hiszen több család, egy kisebb közösség fog együtt komposztálni.
A kommunikáció, a párbeszéd persze már az előkészítés során is elengedhetetlen.
Programjaink során nem szoktunk ugyan közgyűlési határozatot kérni (persze jó ha van!), hiszen nem kell, hogy a közösség minden tagja (vagy a többség) aktívan részt vegyen a komposztálási tevékenységben.
De valamilyen módon célszerű megszondázni a közösség hozzáállását.
Elég, ha nem ellenzi senki!
Elég, ha hagyják, hogy aki akar, komposztálhasson.
Mint mindenhez.
A komposztálási tevékenység elindításához azonban (abszolút és relatív értelemben egyaránt) kismértékű anyagi befektetésre van szükség, amely alacsony ráfordítással (főleg saját munkával!) könnyedén fenntartható, miközben többszörösen megtérül az ára!
Mi kerülhet a komposztba?
A leggyakoribb félelem az, hogy a komposzt büdös!
A komposztálási tevékenység elindításához egyetlen ember (közös képviselő, házmester, gondnok, kertész vagy éppen egy elszánt és lelkes lakó), a komposztgazda szükséges, aki vállalja, hogy figyelemmel kíséri a komposztálást, illetve tartja a kapcsolatot a komposztáló lakókkal (és a komposztlakókkal :)).
A lakóközösséget a lakógyűlésen, közgyűlésen tájékoztatni kell a program indulásáról és előrehaladásáról.
Nagyon nehéz csak a négyzetméterek és háztartás számok alapján megbecsülni a keletkező zöldjavakat, hiszen legalább ilyen fontos a növényzet típusa, a fák mérete és fajtája, és a háztartások, a családok életmódja, fogyasztási szokásai - ezek az adatok pedig rendkívül széles skálán mozoghatnak.
Egy átlagos fogyasztási szokásokkal rendelkező 4 fős család (2 felnőtt + 2 iskolás/óvodás gyerek) havonta kb. 10-12 kg (kb. 30-35 liter) konyhai szerves hulladékot produkál, amely a komposztálóba kerülve jelentősen összeesik: a kiindulási anyag térfogata kb.
Gyakran előfordul (sajnos) belvárosi társasházaknál, paneleknél, hogy egyáltalán nincs saját zöld felülete, fás, bokros területe a háznak, vagy bármilyen okból nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szárazanyag (faapríték, szalma, száraz lomb).
A 23/2003-as (XII. 4. Nincs külön jogszabály arra, hogy a komposztálót magánterületen hol lehet elhelyezni. Esetleg a település helyi rendeletében szabályozott faültetési vagy egyéb építési szabályokat érdemes tanulmányozni, talán van erre vonatkozó utalás is.
Az eredményes komposztáláshoz jól bevált eszközök, szakmai segítségnyújtás, teljes körű tájékoztatás, ismeretterjesztő kiadványok és plakátok kellenek.
A többi már megy magától... Igen!
Pályázat beadásának határideje: 2019. Projektidőszak: 2020. 2025. 2025. március 1-jétől hatályba lépő új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szabályok számos változást hoznak a társasházak és lakásszövetkezetek számára.
1. Jogszabályi háttér és alapelvekAz új szabályozás a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény előírásaira épül.
A szolgáltatásokat a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a hozzá tartozó területi szolgáltatók biztosítják.
2. Főbb változások a társasházak és lakásszövetkezetek számáraKötelező hulladékkezelés: Minden társasház és lakásszövetkezet köteles szerződni a területileg illetékes szolgáltatóval.
Új számlázási rendszer: A társasházak közös képviselője által kezelt közös előfizetés mellett lehetőség nyílik egyéni díjfizetésre, amely esetben a lakók közvetlenül kapják a számlát.
Biohulladék elkülönített gyűjtése: A konyhai és egyéb lebomló hulladékokat külön kell gyűjteni, amelyhez speciális edényzetet biztosítanak.
Hulladékgyűjtő edények előírásai: Csak az MSZ EN 840 szabványnak megfelelő edényzet használható, amelyet az ingatlanhasználók kötelesek beszerezni.
Díjcsökkentés és kedvezmények: Bizonyos feltételek mellett a társasházak és lakásszövetkezetek jogosultak lehetnek díjkedvezményekre, például időben történő fizetés esetén.
3. Gyűjtési szabályok és gyakoriságA vegyes hulladékot a szolgáltató által meghatározott időpontokban kell kihelyezni, amelyeket az éves hulladéknaptár tartalmaz.
A szelektív hulladékgyűjtés minden társasház és lakásszövetkezet számára kötelező.
A lomhulladék elszállítása évente meghatározott alkalommal történik, amelyről előzetesen értesítik a lakóközösségeket.
4. Panaszkezelés és ügyfélszolgálatA lakók és közös képviselők számára online felületen és telefonon is elérhető ügyfélszolgálati rendszer áll rendelkezésre.
A szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogásokat a MOHU panaszkezelési szabályzata szerint kell benyújtani.
5. Adatkezelési előírásokA társasházak és lakásszövetkezetek által megadott személyes adatokat az EU GDPR rendeletnek megfelelően kezelik.
ÖsszegzésA 2025. március 1-jétől hatályba lépő szabályok célja a fenntartható hulladékgazdálkodás elősegítése és a szolgáltatások egységesítése.
III. 2026. A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását.
A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás.
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja?
Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni?
A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft.
2026. A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig.
2026. Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg.
Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
2026. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
2026. Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget.
2026. Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására.
2026. A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt.
Két új pályázat segítheti a XV. 2026. Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik.
Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek.
Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit?
A komposztálás kapcsán ritkán jut eszünkbe városi környezet, holott sűrűn lakott területeken is van lehetőség a szerves hulladékok környezetbarát kezelésére.
A komposztálás nem csak környezetbarát, de rendkívül költséghatékony is.
Tulajdonképpen a természet sajátos módja az újrahasznosításra.
A szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük, amellyel a talajt tudjuk táplálni értékes anyagokkal.
Ehhez magára szerves hulladékra, levegőre, bomlást végző élőlényekre és komposztládára van szükség.
A legkönnyebben kertes házaknál, intézményeknél oldható meg, de nem ritka manapság a beltéri komposztálás sem.
Mivel az háztartás hulladék 30-50%-át szerves anyagok teszik ki, komposztálásukkal látványosan lehet a kommunális hulladék mennyiségét csökkenteni, ráadásul minimális energia-befektetéssel.
A Humusz Szövetség 2011 óta folytatja „Komposztáljunk együtt!” c. programját a Főváros Környezetvédelmi Alapjának támogatásával, és az évek alatt közel 200 budapesti oktatási és közcélú intézmény számára osztott komposztkereteket.
A komposztálás gyakorlatát bárki könnyen elsajátíthatja, de fontos a megfelelő tájékoztatás is, ezért a kezdetektől fogva a program szerves részét képezi a szemléletformálás.
Sok tévhit kering ugyanis a köztudatban, például az, hogy a diófa levele nem komposztálható - lehet, csak lassabban bomlik le -, illetve még ma is nagyon sokan égetik el az összegyűlt avart, holott 2015 óta az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tiltja.
Az oktatási intézmények mindig is kiemelt szerepet kaptak a programban, ugyanis a komposztálás nagyon fontos eszköze a környezeti nevelésnek.
Közelebb tudja hozni a felnövekvő generációkat a természethez, megkedveltetni a „nem-szeretem” élőlényeket, pl. giliszták, ászkák, és kitűnő kiegészítője a biológiaoktatásnak.
Gyakorlatilag a szemük előtt zajlik le a körforgás, mivel akár egy tanév alatt meg lehet figyelni, hogyan válik a szerves hulladék talajjá.
A kerti zöld hulladék mellett pedig gyümölcs és zöldség maradványokat is lehet komposztálni, bár ez az intézménynél már megbeszélés kérdése.
Nagyon fontos, hogy legyen egy úgynevezett komposztmester, aki felügyeli a komposzthalmot, és időnként megforgatja, rostálja.
Érdemes lehet a helyi önkormányzatnál rákérdezni, hogy van-e komposztálási program, a fővárosban is gyakoriak a komposztkeret osztások a lakosság részére.
Azonban akár mi magunk is készíthetünk komposztládát maradék anyagokból, például raklapból, megmaradt téglából, csirkehálóból.
A kialakításnál figyeljünk oda, hogy biztosított legyen a megfelelő szellőzés, elhelyezésnél pedig árnyékos helyet keressünk.
Annak ellenére, hogy intézmények esetében aktívan be lehet vonni a helyi közösséget, közösségi komposztálásnak mégsem hívjuk, mivel az esetek döntő többségében csak a helyben képződő zöld hulladék kerül komposztálásra, lakossági szerves hulladék korlátozottan kerülhet csak be a rendszerbe.
Holott nagy szükség lenne arra, hogy a háztartásokban keletkező szerves hulladék ne a hulladéklerakókba- és égetőkbe kerüljön, hanem visszakerüljön a természetes körforgásba.
23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről határozza meg a közösségi komposztálás fogalmát és módját.
Kijelenti, hogy nem engedélyköteles tevékenység, és a társasház tulajdontársainak közösségére terjed ki.
Tehát, ha van közös kert, a társasház lakói nyugodtan komposztálhatnak, sőt, érdemes is, ugyanis a közös költségek is csökkenhetnek, pl. A kezdeti költségek (komposztládák, eszközök beszerzése) mellett talán a legnehezebb magát a lakóközösséget meggyőzni arról, hogy nekivágjanak a komposztálásnak, ugyanis sok tévhit kering a komposztálással kapcsolatban.
- A leggyakoribb félelmek közé tartozik a büdösség és az állatok vonzása.
- A közösségi komposztálás előnye, hogy a kész humusz ki is vihető a helyszínen.
- Közösségi pontokon a humusz gyakran átvehető; nincs szükség virágföld vásárlására.
A fővárosban ezen kívül a Herman Ottó Intézet kertjében áll rendelkezésre közösségi komposztpont a XXII. kerületi lakosok számára, illetve a Kortárs Építészeti Központ bizonyos közösségi kertjeiben van lehetőség komposztálni.
A közösségi komposztálás további előnye, hogy ezekeken a pontokon a kész, tápanyagdús humuszból el is lehet vinni, így nem kell virágföldet vásárolnunk.
Közösségi komposztálás - Drums and Bins Way
Rövid útmutató a közösségi és magánkomposztáláshoz
A diófa levele és a többi lomb komposztálható, csak lassabban bomlik le, ezt szem előtt kell tartani a készítésnél.
Érdemes komposztmestert kijelölni és rendszeresen ellenőrizni a folyamatokat.
Ha nincs közösségi támogatás, fontolóra vehetők egyéni vagy kis csoportos megoldások a társbérletekben is.
A közösségi és magánkomposztálás közötti különbségek figyelembevételével lehet a legkisebb költségek mellett a legtöbb hasznot elérni.
tags: #kert #komposztalo #tilos #tarsashaz