Ket lakásalapú társasház egyszerű bejelentés: útmutató a jogi és pénzügyi szempontokkal
Ha új lakást szeretnétek építeni vagy meglévő lakóingatlant bővítenétek lakáscélú hitel vagy támogatás igénybevételével, akkor az általános igénylési dokumentumokon kívül további papírokat is be kell nyújtanotok a kérelem elbírálásához. Az elmúlt években többször változtak a lakóépület egyszerű bejelentéshez kötött építkezésre vonatkozó szabályok. Így több alkalommal módosult a támogatás- és hiteligénylés esetén benyújtandó dokumentumok listája is. Spórolj időt és pénzt! Bankfüggetlen szakértőnk ingyen segít megtalálni a számodra legkedvezőbb hitelajánlatokat.
Az egyszerű bejelentés alapelvei
A felsorolt esetekben tehát nem szükséges építési engedélyezési eljárás. A vonatkozó rendelkezések értelmében az építtetőnek csak be kell jelentenie az építési, bővítési tevékenységet. A tájékoztatás egyszerű bejelentésről - Építésügyi hatóság (Kormányhivatal) igazolása az Egyszerű bejelentés elfogadásáról. E-napló - készenlétbe helyezés - az elektronikus építési napló PDF formátumú, letölthető visszaigazolása - „Készenlétbe helyezés adatai” című dokumentum. E-napló - elektronikus formában (PDF). Minden építtetőt tartalmaznia kell az e-naplónak („egyéb építtető”). E-napló nyilatkozat összesítő lap - elektronikus formában (PDF) - ha az építés megkezdődött: az építés megkezdésének és a felelős műszaki vezető igazolására nyitott állapotú „E-napló nyilatkozat összesítő lap”, melyen a kezdési időpont az építési engedély kiállítása utáni időpont. Könnyűszerkezetes épületnél ÉME/ÉMI/NMÉ/ETA engedély vagy - pénzintézettől függően - annak hiányában a tervező külön nyilatkozata a szerkezeti megfelelőségről, továbbá szerkezetkész állapot elérése esetén a felelős műszaki vezető e-naplóban tett nyilatkozata a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7. pontjai alapján.
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek között kiemelkedő, hogy a lakóépület térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítés nem engedélyköteles bővítés, ezért ennek egyszerű bejelentése sem szükséges az építésügyi hatóság tájékoztatása alapján. Az építési hitel állami kamattámogatással és piaci kamat mellett egyaránt igényelhető. Ha jogosultak vagytok legalább két meglévő vagy vállalt gyermek után CSOK-ra, akkor az ehhez kapcsolódó otthonteremtési kamattámogatott építési hitelt is igényelhetitek. Ennek összege két gyermek esetén maximum 10.000.000 Ft, 3 vagy több gyermek esetén maximum 15.000.000 Ft. A CSOK mint támogatási forma év végéig érhető el. 2024. A támogatás összege változatlan: egy gyermek után 600.000 Ft, két gyermek után 2.600.000 Ft, 3 vagy több gyermek után 10.000.000 Ft.
Az egyszerű bejelentés közös szabályai (2024)
Az egyszerű bejelentés szabályai 2024. október 1-jével átalakultak: két külön eljárásra vált a „szimpla” bejelentés és a meglévő lakóépületek bővítésének egyszerű bejelentése. A megkülönböztetést nem segíti, hogy mindkét eljárás ugyanazt a nevet viseli, de lényeges különbségek vannak. A bejelentés időpontjában hatályos előírásokat kell alkalmazni, így a 2024. szeptember 30-ig megtett bejelentésekben a korábbi, 155/2016. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A két eljárás feltételeit a könnyebb értelmezhetőség érdekében külön cikkekben mutatják be. Jelen tájékoztató a 2024. október 1-jei szabályokat összegzi, és kiemeli a főbb feltételeket és követelményeket.
- A 2024. október 1-jét követően megkezdett egyszerű bejelentések esetében a jogutódlás kérdését az ÉTDR-ben haladéktalanul be kell jelenteni a jogutódlást.
- A közös tulajdonra és a telken elhelyezhető melléképületekre vonatkozó szabályok a HÉSZ-ben rögzített előírások figyelembevételét írják elő; ahol szükséges, településképi bejelentés is lehet.
- Az építési tevékenységek során a helyi szabályozások figyelembevételével a jogutódlás és jogszabályi megfelelés kiemelten fontos.
Társasházakkal kapcsolatos alapfogalmak és működés
Társasházról akkor beszélhetünk, ha egy ingatlanon belül bizonyos épületrészek a tulajdonosok külön tulajdonában vannak, az ingatlan más részei viszont közös tulajdont képeznek. Az alapító okirat rögzíti, mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba, és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. Az alapító okirat módosításához általában valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, de meghatározott szabályok lehetővé tehetik a közös vagyonelemek használatának módosítását, a kötelezettségek átruházását vagy a közgyűlés hatáskörét a döntési folyamatokra. A közgyűlés a társasház legfőbb döntéshozó szerve, és itt zajlanak a közös költségek elosztásáról, a tisztségviselők megválasztásáról, valamint a házirend és egyéb közösségi szabályok meghatározásáról szóló döntések.
A közgyűlés összehívása és a döntéseket érintő jogi keretek fontosak a társasházak működésében. A közgyűlés határozatainak figyelembevételét és végrehajtását a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. A közgyűlés jogait és kötelezettségeit a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és a vonatkozó SZMSZ, alapszabály és egyéb szabályzatok határozzák meg. A közös költség fizetése alapvető kötelezettség, amelyet minden tulajdonostársnak teljesítenie kell. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, meghívót és a jelenlétet igazoló iratokat kötelező megőrizni és a társasházban közzétenni.
Ha egy társasházban problémák merülnek fel, például a közös költség hátraléka vagy a közgyűlést érintő viták, a jogi út használata jogaink; a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását bíróságon lehet kérni. A jegyző a társasház működésének törvényességi felügyeletét ellátja, és ellenőrizheti, hogy az alapító okirat, SZMSZ és a közgyűlési határozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak.

tags: #ket #lakasos #tarsashaz #egyszeru #bejelentes
