foldes epitesi beruhazasok költségellenőrzései és projektszervezet az állami beruházásokban

A magyarországi állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a hozzá kapcsolódó rendeletek kiemelt szerepet játszanak abban, hogyan zajlik az előkészítés, a megvalósítás, a közbeszerzések és a költségellenőrzés. A 2024. évi LXXIV. törvény 68. alcíme és a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet részletezik a költségellenőrzési eljárás lefolytatásának feltételeit, mérőszámait és a hatályos határértékeket. Az írás a csomópontokat összegzi: a költségellenőrzés célját, a résztvevő szereplőket és az előreláthatóság, költségvetési keretek és árváltozások kezelésének jogi kereteit.

Mi a költségellenőrzési eljárás lényege?

A költségellenőrzési eljárás célja az építési beruházások közbeszerzési és előkészítési folyamataiban a költségvetési és EU-s források felelős felhasználásának ellenőrzése. Ezt részben a Kbt. 15. §-ai és az Ábtv. 5. §-ai határozzák meg, amelyek alapján az adott beruházás becsült értéke és a finanszírozás módja alapján eldől, hogy költségellenőrzést kell-e lefolytatni. A 2024. évi LXXIV. törvény és a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet összefüggései szerint akkor indítható a véleményezés, ha a központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére elszámolni kívánt összeg együttesen vagy külön-külön eléri a Kbt. 15. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt, vagy ha az összeg meghaladja ezt az értéketülü együttvéve.

Értékelési és kérelem-feltételek

A költségellenőrzési eljárás megindítását a 7. § és a 9. § szerint lehet kezdeményezni: a becsült érték ellenőrzésére a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, illetve a nyertes ajánlat személyében történt változás esetén. Az informatikai rendszeren keresztül nyújtandó kérelemhez csatolni kell a becsült érték meghatározásának módjára és alátámasztására szolgáló dokumentumokat, a műszaki leírást és a piaci árat igazoló dokumentumokat, valamint egyéb előírtt dokumentumokat.

Ki kezdeményezhet és ki vesz részt?

A kezdeményezést a kérelmező teheti meg a 7-8. §(1) pontjai szerint. A projektszervezetbe tartozók közül valamennyi érintett résztvevő összeférhetetlenségének vizsgálata kiemelt, és a Kbt. 25. §, az Ábtv. 24. § szerint kell eljárni. A projektszervezet tagjai közé tartozik a beruházásban az elejétől a végéig részt vevő szereplők, így a tervező, tervellenőr, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező is, és az összeférhetetlenségi szabályokat kötelezően alkalmazni kell.

Eljárási kivételek és különleges előírások

• Elemii csapás vagy rendkívüli esemény esetén az előkészítés és megvalósítás egyes részei mentesülhetnek a költségellenőrzés alól, de csak a rendkívüli esemény körülményeinek közvetlen élet- vagy testi épség védelme érdekében történő beavatkozásokhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozóan, amennyiben a becsült érték nem éri el a küszöbértéket.
• Az energetikai rendszereket érintő beruházásoknál speciális rendelkezések érvényesek a 96/2024. (V. 7.) Korm. rendelet, a 25/2025. (VIII. 11.) ÉKM rendelet és hasonló jogszabályok alapján.
• A közbeszerzési eljárások részletes szabályait a 322/2015. Korm. rendelet és a kapcsolódó kormányrendeletek határozzák meg; ezek közül kiemelkedő, hogy az építési beruházások kivitelezője nem lehet a tervellenőr vagy műszaki ellenőr.

Milyen tartalmi elemeket követel meg az Ábtv.?

Az Ábtv. a kivitelezési szerződéseket érő előreláthatóság kérdéseit kötelező tartalmi elemekkel szabályozza, különösen a vis maior és az előreláthatóság kérdéskörét illetően. A szerződésekben elengedhetetlen a költségvetési korlátok és a rendes üzleti kockázat kezelésének pontos rögzítése, beleértve az építőanyagárak változásának hatásait és a költségváltozások kezelésének módszertanát. Az előreláthatóságot és a költségváltozásokat érintő klauzulák kötelező vagy ajánlott elemei közé tartozik a kötbérfizetés kimentésének és a díj módosításának szabályozása is.

Megkülönböztetés a 322/2015. Korm. rendelet tartalma szerint

A 322/2015. Korm. rendelet értelmében az építési beruházásokra és a kapcsolódó tervezői szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok részletesen meghatározottak. A rendelet a szakértelem biztosítását előíró követelményeket is tartalmazza, például hogy az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet tagjainak kell rendelkeznie a szükséges szakértelemmel. Az előírások falként határozzák meg a projektszervezet összeférhetetlenségi és vezetői követelményrendszerét is, figyelembe véve az összeférhetetlenségre vonatkozó útmutatókat is.

Projekt- és felelősségbiztosítás

A 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet meghatározza a felelősségbiztosítást az állami beruházásokban részt vevő tervezőkre és kivitelezőkre vonatkozóan. A biztosítói kockázatkezelés a felelősségbiztosításban történik, amelyhez a biztosító közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az építtetővel. A biztosítási rendelkezések a tényleges teljesítés és a jogvita rendezése szempontjából kiemelten fontosak.

Infografikák és vizuális elemek

Lehetséges adatokkal alátámasztott összefüggések

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb szereplőket és felelősségeket a költségellenőrzési eljárás során:

Praktikus megfontolások

Az építési beruházások megvalósítása során a közbeszerzési eljárások részletes szabályait szem előtt tartva a költségellenőrzés és az előreláthatóság kérdéskörének integrálása csökkentheti a jogviták és a költségnövekedés kockázatát. A jogszabályi környezet változásai - például az Ábtv. és a kapcsolódó rendeletek - megkövetelik a projektek folyamatos aktualizálását és a szerződéses feltételek rugalmas, de jogilag megalapozott kezelését.

tags: #foldes #epitesi #beruhazasok

Népszerű bejegyzések:

• Nyaralók eladók Veszprém megyében
• Modern otthonok Józsefvárosban
• Ismerje meg Magyarország várainak építésének listáját
• Kistokaj tónál eladó nyaraló: tér, nyugalom és új lehetőségek
• Könnyűszerkezetes házak 58 nm